Európa lángokban: égő erdők, kiszáradó folyók leálló atomerőművek,és milliárdos károk Vrabec Mária2026. 08. 18., k – 12:41
Európa szerte valósággá vált Arany János Toldijának kezdősora, az „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”. Nem csak a szöcskenyájak, de már az emberek is eltikkadtak és ami a legijesztőbb. Lassan felmondja a szolgálatot az a technológia ism amelytől megoldást, enyhülést vártunk.
Európa melegszik a leggyorsabban
Július közepe óta arról szólnak a hírek, hogy a hőség következtében Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban is hatalmas erdőtüzek tombolnak.
Görögországban Athén közelében az oltási munkálatok közben két helikopter összeütközött, miközben a tűzoltók a rendkívül erős széllel is küzdenek. Franciaországban több mint 220 ezer embert kellett kitelepíteni, ami a második világháború óta a legnagyobb evakuációs műveletnek számít. Spanyolországban több tízezer hektárnyi erdő vált a lángok martalékává.
Az Európai Unió területén az év eleje óta már 1407 erdőtüzet regisztráltak, ami több mint kétszerese a hosszú távú átlagnak, amely ugyanebben az időszakban 632 tűzeset.
Európa jelenleg a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense: az átlaghőmérséklet-emelkedés üteme kétszerese a globális átlagnak. A szélsőséges hőhullámok miatt a kontinens déli részein, de egyre inkább az egész Európai Unióban nő az erdőtüzek kialakulásának kockázata.
Szinte mint Kaliforniában
A szakemberek szerint a dél-európai országok tűzveszélye egyre inkább a Kaliforniában megszokott állapotokra hasonlít, ahol az erdőtüzek régóta visszatérő problémát jelentenek.
Spanyolország és Portugália több térségében korábban évente kevesebb mint tíz olyan nap fordult elő, amikor az időjárás rendkívül kedvezett az erdőtüzek kialakulásának. Napjainkra ez a szám már eléri a 25 napot.
Franciaországban olyan hatalmas erdőtüzek alakultak ki, amelyek már saját időjárási jelenségeket idéztek elő. A tűzvészek során úgynevezett tűzvillámok keletkeztek – ezt a rendkívül ritka jelenséget most figyelték meg először az országban.
Ezek a villámok nem zivatarfelhőkben születnek, hanem a hatalmas tüzek által termelt hő, füst és por hatására alakulnak ki, tovább növelve a tűz pusztító erejét.
Szén-dioxid és mérgező füst
Az erdőtüzek nemcsak a természetet pusztítják, hanem jelentősen gyorsítják a klímaváltozást is. Az év elejétől július 29-ig az európai tüzek 17,98 millió tonna szén-dioxidot (CO₂) juttattak a légkörbe.
Összehasonlításképpen: ugyanezen időszakban tavaly 8,48 millió tonna, a hosszú távú átlag pedig 10,26 millió tonna volt.
Az erdőtüzek során nagy mennyiségű mérgező gáz és úgynevezett PM2,5 finomrészecske kerül a levegőbe. Ezek 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjűek, vagyis mintegy 35-ször kisebbek egy homokszemnél.
Éppen parányi méretük miatt különösen veszélyesek: képesek áthatolni a felső légutak természetes szűrőin, eljutnak a tüdő legmélyebb részeibe, majd a véráramon keresztül a szervezet különböző szerveihez – például a szívhez is Gyulladásokat okozhatnak, növelik a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kialakulásának kockázatát.
Veszélyben az energiatermelés
Európát idén már a negyedik, helyenként 40 Celsius-fokot is meghaladó hőhullám sújtja, amelynek következményei messze túlmutatnak a rekkenő nyári napokon. A tartós aszály és a történelmi mélységbe süllyedő folyóvizek már az energiatermelést, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az ipart is súlyosan érintik.
A rendkívüli szárazság miatt több európai atomerőmű kénytelen visszafogni vagy leállítani működését. Magyarországon a Duna alacsony vízállása miatt fokozatosan csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét,
Franciaországban pedig több reaktor termelését korlátozták, mert a hűtéshez használt folyók vize túl meleggé vált.
Romániában a cernavodai atomerőmű működését is veszélyezteti a Duna rekordalacsony vízhozama. A román kormány rendkívüli intézkedésekkel – egy mellékág elterelésével, és mederrendezési munkákkal – próbálja biztosítani a reaktorok hűtéséhez szükséges vízmennyiséget.
Ausztriában a vízerőművek termelése átlagosan harmadával esett vissza, több kisebb létesítménytteljesen le kellett állítani.
Apadó folyók bénítják a gazdaságot
A Duna és a Rajna vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, ami az európai áruszállítást is komoly kihívások elé állítja. A teherszállító hajók sok helyen csak részleges rakománnyal közlekedhetnek, egyes kikötők pedig napokra megközelíthetetlenné váltak.
Szerbiában a Duna alacsony vízállása miatt az ország legnagyobb vízerőművének teljesítménye a harmadára csökkent, az olajszállítás akadozik, sőt a pancsovai olajfinomító működését is veszély fenyegeti.
Németországban a Rajna rekordalacsony vízszintje miatt akadozik az ipari alapanyagok szállítása, ami több vállalat termelését is veszélyezteti. Elemzések szerint már a júniusi hőhullám is több mint hatmilliárd eurós gazdasági veszteséget okozott az országnak, a következő években pedig akár 120 milliárd eurós kiesést is eredményezhet a szélsőséges időjárás.
Szigorú vízkorlátozások
A vízhiány miatt Európa számos országában korlátozzák a vízhasználatot. Magyarországon arra kérték a kakosságot. Mellőzze a locsolást, autómosást és a medencék feltöltését.
Németország több mint nyolcvan településén egyenesen tiltják a az ivóvíz ilyesfajta felhasználását, a szabályszegők akár százezer eurós bírságot is kaphatnak.
Franciaország területének több mint 80 százalékán érvényben vannak vízkorlátozások. A megszegés 3000 eurós pénzbüntetést vonhat maga után, miközben a francia környezetvédelmi miniszter a vízkészletekért folytatott konfliktusok veszélyére figyelmeztett, mert a locsolási tilalom miatt a gazdák tiltakoznak.
Horvátország és Szerbia több térségébenaz öntözés korlátozásával próbálják megőrizni az ivóvízkészleteket.
Kukorica nincs, a legelők kiszáradtak
A rendkívüli hőség Európa-szerte komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. Hogy ismét Aranyt idézzük: „Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.“ Csak a júniusi forróság miatt mintegy kilencmillió tonna gabona semmisült meg az Európai Unióban és Nagy-Britanniában, ami kétmilliárd eurós veszteséget jelent.
Franciaországban a búzatermés csökkenésére számítanak, kukoricából pedig a vártnál több millió tonnával kevesebb teremhet. Ausztriában a gazdák már a télre félretett takarmánykészleteket használják, mert a legelők kiszáradtak.
A terméskiesés az élelmiszerárakat is emeli: Nagy-Britanniában egyes zöldségek ára már most 50–90 százalékkal magasabb, mint korábban.
Az idei nyár lehet az új átlag
A klímakutatók szerint a mostani extrém nyár már nem kivétel, hanem előrevetíti Európa jövőjét. A kontinens az 1980-as évek óta kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ átlaga, ezért a hasonló hőhullámok várhatóan egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek.
A szakemberek szerint a következő években az idei nyár akár átlagosnak is számíthat. Könnyen lehet, hogy öt-tíz év múlva visszatekintve a 2026-os nyarat már kifejezetten hűvösnek fogjuk tartani.
Információnk most már van elég, mi történik a Földdel és rajta velünk, ha a felmelegedés folytatódik. A kérdés az, eléggé megijedtünk-e ahhoz, hogy tegyünk is valamit.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
