Hack Péter véleménye szerint az alkotmánybírók többsége nem is vállalta fel annak a felelősségét, hogy egy ilyen válsághelyzet a döntésük által előálljon, de a Fidesz-KDNP-többség a parlamentben 2013-ban az alaptörvénybe egyébként is beépített egy olyan korlátot, hogy a taláros testület az alaptörvény és annak módosítása szövegét tartalmilag nem vizsgálhatja.
Döntött tegnap az Alkotmánybíróság, érvényes és érvényben maradhat a 17. alkotmánymódosítás, vagyis a testület jóváhagyta
Most voltaképpen az Alkotmánybíróság csak azt vizsgál(hat)ta, hogy a módosításokat szabályosan fogadta-e el az Országgyűlés, de a módosítások tartalmát már nem, tekintettel arra a korlátra, amit éppen a Fidesz-KDNP épített be az alaptörvénybe.
Mint Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban a döntést kommentálva elmondta, az Alkotmánybíróság hétfőn mind a három kérdésben, és előzőleg még múlt héten a kekvák (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) ügyében is azt mondta ki, hogy nincs hatásköre arra, hogy érdemben vizsgálja ezeket a módosításokat, sem a 16., sem a 17. alaptörvény-módosítást tehát nem vizsgálhatta.
Ezt a helyzetet még 2013-ban a 4. alaptörvény-módosítás alkalmával éppen a Fidesz-kétharmad hozta létre, akkor került az alaptörvény S cikkébe azt a rendelkezést, hogy az Alkotmánybíróság érdemben, tartalmilag nem vizsgálhatja az Országgyűlés által elfogadott alaptörvény szövegét.
„Szólnak érvek emellett a megoldás mellett,
hiszen éppen most, az alaptörvény-módosítás vitájában is elhangzott, hogy az alaptörvény megalkotása a demokratikusan megválasztott parlament képviselői kétharmadának joga, őket illeti a magyar szabályok értelmében az alkotmányozó hatalom, és ha ezt az Alkotmánybíróság felülbírálhatná, akkor tulajdonképpen átvenné az alkotmányozó szerepet a demokratikusan választott Országgyűléstől” – magyarázta Hack Péter.
Ugyanakkor a döntésnek következménye – és ezt most megerősítette az Alkotmánybíróság –, hogy ha bármilyen előírás szabályos eljárásban kerül az alaptörvénybe, akkor
nemzeti szinten az alkotmányozó többség hatalmának nincsen korlátja, legfeljebb az Európai Unió bírósága vagy a strasbourgi bíróság dönthet eltérően,
de az Alkotmánybíróság vagy akár a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy mint nemzeti jogalkalmazó szerv felülbírálhatná az alkotmányba került rendelkezéseket.
Hack Péter szerint a helyzet különlegessége, hogy többségében a korábbi Fidesz-többség által megválasztott tagjai vannak jelenleg az Alkotmánybíróságnak, de „meg volt kötve a keze” a testületnek mindhárom kérdésben, ugyanakkor három alkotmánybíró, Handó Tünde, Horváth Attila és a hamarosan távozni kényszerülő elnök, Polt Péter is különvéleményt adott be az alkotmánybírósági döntéshez.
Ehhez kapcsolódóan a jogász elmondta: hosszú vita volt most, az Alkotmánybíróság, megszakítva a nyári szabadságát, augusztus 13-án és 17-én egy-egy teljes napot szánt erre a vitára, és az említett alkotmánybírókon kívül még ketten éltek a köztársasági elnök elmozdítását érintő alkotmánymódosítás kapcsán különvéleménnyel, tehát ők ellene szavaztak a többségnek.
„A különvéleményekben látszik is, hogy vannak bírók, akik azzal érveltek, hogy szerintük lett volna lehetőség arra, hogy érdemben azon az alapon megsemmisítsenek rendelkezéseket, hogy tartalmilag nem alkotmányos szabályokat iktattak be az alaptörvénybe” – ecsetelte.
Példaként említette az elnök elmozdítását, ami nem egy jogszabály, hanem egy egyszerű jogalkatói aktus volt, senkire semmikor máskor nem alkalmazható, ez kizárólag Sulyok Tamás elnöki mandátumát szüntette meg, és ilyen értelemben ugyan formailag az alaptörvényben volt, de tartalmilag nem alkotmányos rendelkezés, de végül ezt a bírók többsége nem fogadta el.
Megfontolhatta volna szerinte az Alkotmánybíróság azt is, hogy a korlátlan hatalom kérdése és a kizárólagos hatalomgyakorlásé nem merül-e itt fel.
„Az alaptörvény C cikkelyében szerepel az, hogy mindenkinek joga és kötelessége fellépni a hatalom korlátlan megszerzésével szemben, de ezt az érvelést végül is nem használták ki.
A Fidesznek ez az érvelése, hogy gyakorlatilag most a kétharmados többséggel szemben érdemi ellensúly nem létezik, és az Alkotmánybíróság tölthette volna be ezt a funkciót” – mutatott rá.
A köztársasági elnök elmozdításával összefüggésben Hack Péter is jelezte korábban, hogy „jogon kívüli politikai megoldás”. Ezt magyarázva elmondta: ilyen lépésre Európában az elmúlt 70 évben nem került sor. Említése szerint Horváth Attila alkotmánybíró, aki egyébként eredeti szakmája szerint jogtörténész, a magyar történelemben négy nagyon rossz emlékű és következményekkel járt példát említ, amikor az államfőt elmozdították:
Ezek a magyar történelmi példák arra, hogy a mandátum lejárta előtt eltávolítottak államfőket a pozícióból, és „egyik példa sem a nemzet történetének fényes lapjaihoz tartozik” – jegyezte meg Hack Péter.
Szerinte előfordulhat még, hogy a Velencei Bizottság októberben állást foglal ebben a kérdésben, de az a pillanatnyi veszély és alkotmányos válsághelyzet most már nem áll fenn, hogy az alaptörvény-módosítás megsemmisítésével egyszerre két elnöke legyen Magyarországnak, ezt a parlamentnek nehéz is lett volna megoldani. Hack Péter véleménye szerint az alkotmánybírók többsége nem is vállalta fel annak a felelősségét, hogy egy ilyen válsághelyzet a döntésük által előálljon.
Rámutatott még: az indokolásban volt olyan bíró, aki szóvá is tette, hogy nem volt szerencsés, hogy az Alkotmánybíróság döntése előtt már az Országgyűlés megválasztotta Sulyok Tamás helyére Baka Andrást, hiszen ha olyan döntést hozott volna az Alkotmánybíróság, hogy megsemmisíti az alaptörvényi módosításokat, akkor ez válságot eredményezett volna, amit nem az Alkotmánybíróság, hanem az idő előtti választás teremtett.
Az új köztársasági elnököt augusztus 17-éig kellett volna megválasztani, az lett volna a végső határidő, de ezt az időablakot nem használta ki a parlament, így megelőzte az Alkotmánybíróság döntését.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
