Négy év múlva nagy gondban leszünk, ha így nő az államadósság – ha válság jön, akkor korábban Koleszár Linda2026. 08. 18., k – 11:52
Szlovákia államadóssága már meghaladja a GDP 60 százalékát, miközben a Költségvetési Tanács (RRZ) szerint az ország számára biztonságos szint 50 százalék alatt lenne. Ha nem születnek további intézkedések, az adósságráta az évtized végére megközelítheti a 75 százalékot. Az RRZ arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi mozgástér beszűkülése miatt egy következő gazdasági válság kezelése jóval nehezebb és költségesebb lehet.
Az államadósság elmúlt években tapasztalt növekedése gyakorlatilag felemésztette Szlovákia fiskális mozgásterét – állapítja meg a Költségvetési Felelősség Tanácsa a Szlovákia fiskális mozgástere 2026 című elemzésében, amelyről a TASR számolt be.
Az állam fiskális (pénzügyi) mozgástere azt mutatja meg, hogy egy válság vagy más rendkívüli helyzet esetén mennyire képes pluszforrásokat mozgósítani, például hitelfelvétellel vagy nagyobb kiadásokkal, anélkül, hogy az államadósság fenntarthatatlan szintre emelkedne.
A testület szerint a jelenlegi helyzet nem jelenti azt, hogy az országot közvetlenül államcsőd fenyegetné. A magas és tovább növekvő adósság ugyanakkor jelentősen korlátozhatja a kormány lehetőségeit egy következő gazdasági vagy pénzügyi válság idején.
Egy újabb sokk esetén emelkedhetnek az államadósság finanszírozási költségei, miközben éppen a válság közepén válhat szükségessé gyors és jelentős költségvetési megszorítások elfogadása.
Ez az RRZ szerint megnehezítené, hogy az állam költségvetési eszközökkel tompítsa a gazdasági visszaesés következményeit. Szélsőséges esetben az ország külső pénzügyi segítségre is szorulhatna, ami a költségvetési önállóság jelentős korlátozásával, illetve a lakosság életszínvonalának romlásával járhatna.
Hamarosan elérheti a 75%-ot is az adósság
Szlovákia államadóssága jelenleg meghaladja a GDP 60 százalékát. Bár ez az arány több erősen eladósodott európai országhoz viszonyítva nem számít kiugrónak, az RRZ szerint önmagában az országok közötti összehasonlítás félrevezető lehet.
A tanács becslése alapján Szlovákia esetében a biztonságos államadóssági szint a GDP 50 százaléka alatt lenne. További költségvetési intézkedések nélkül ráadásul az adósság az évtized végére a GDP 75 százalékát is megközelítheti.
Az ország helyzetét több kedvezőtlen folyamat együttes hatása nehezíti. Az államadósság újabb válság nélkül is emelkedik, miközben gyengül a gazdaság növekedési potenciálja. Ezzel párhuzamosan a népesség elöregedése egyre nagyobb kiadásokat jelenthet a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a tartós gondozás számára.
A mélyülő recesszió 80 százalék fölé lökhetné az adósságot
Az RRZ elemzése nemcsak egy esetleges újabb gazdasági válsággal számol, hanem több hosszabb távú kockázatra is felhívja a figyelmet. Ezek közé tartozik a versenyképesség romlása, az éghajlatváltozás, a beruházási adósság, az európai autóipar jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, valamint az uniós források fokozatos csökkenése.
A problémát súlyosbíthatja, hogy ezek a kockázatok nem feltétlenül egymástól elkülönülve jelentkeznek. Egyidejű megjelenésük felerősítheti a gazdaságra és az államháztartásra gyakorolt hatásukat.
Az RRZ számításai szerint egyetlen mélyebb recesszió jelenleg több mint a GDP 10 százalékának megfelelő mértékben növelhetné az államadósságot, amely így jelentősen 80 százalék fölé kerülhetne.
Nem „nőhető ki” az adósság
A tanács ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Szlovákia még nincs olyan helyzetben, amelyben a válság kényszere alatt kellene meghoznia a költségvetési döntéseket. A további eladósodással azonban folyamatosan csökken az állam mozgástere, ezért az intézkedések halogatása növelheti a későbbi alkalmazkodás költségeit.
Az RRZ szerint arra sem lehet alapozni, hogy a gazdasági növekedés önmagában megoldja az adósság problémáját.
A stabilizáláshoz hiteles, hosszú távú és konkrét költségvetési intézkedésekre lenne szükség, amelyek tartósan a GDP 2,5 százaléka alá szorítják az államháztartási hiányt.
„A legfontosabb feladat ezért az adósság növekedésének megállítása és annak a bizalomnak a helyreállítása lenne, hogy Szlovákia kézben tartja az államháztartását. Ezt követően fokozatosan újra fiskális mozgásteret kell teremteni az esetleges jövőbeli kockázatok kezelésére” – fogalmazott Ján Tóth, az RRZ elnöke.
Kapcsolódó cikkünk
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak GDP-je 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a tavalyi negyedik negyedévben, ami lassulás a harmadik negyedévi 0,4 százalékos bővüléshez képest – áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
Az OECD megjegyezte, hogy még nem végleges számításról van szó, mivel a 38 tagországból 24 adatai alapján készült.
Tíz országban gyorsult a gazdasági növekedés a harmadik negyedévhez képest, kettőben nem változott, hétben pedig lassult. További öt országban csökkent a GDP.
Negyedéves összevetésben a G7-országok közül a gazdasági növekedés gyorsult Németországban (nulláról 0,3 százalékra) és Olaszországban (0,2 százalékról 0,3 százalékra), míg Franciaországban 0,5 százalékról 0,2 százalékra lassult. Kanada GDP-je 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévi 0,6 százalékos bővülés után. Japán gazdasága 0,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévi 0,7 százalékos zsugorodás után. Az Egyesült Királyság GDP-növekedési üteme változatlanul 0,1 százalék volt. Ebből a csoportból még hiányzik az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével kapcsolatos adat.
Nem végleges számítások szerint az OECD GDP-je 1,7 százalékkal nőtt tavaly a 2024. évi 1,2 százalékos és a 2023. évi 1,1 százalékos bővülést követőn.
Írországban volt a legmagasabb a gazdasági növekedés üteme tavaly 12,6 százalékkal.
A 24 ország mindegyikében nőtt a GDP tavaly, miközben 2024-ben hét országban csökkent a gazdaság teljesítménye.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
