A kincses Sziget, ahonnét nehéz távozni… Juhász Katalin2026. 08. 17., h – 14:53
Egy fesztivál jól tükrözi mindazt, ami körülvesz minket, az aktuális könnyűzenei trendektől a társadalmi problémákon át a fiatalok közérzetéig. Ilyenkor a színpadon és a nézőtéren is megfogalmazódnak üzenetek, sokat elmondva arról a világról, amelyben élünk.
Mi a nagy helyzet?
Szinte valamennyi általunk látott amerikai fellépő véleményezte az otthoni helyzetet, mintha kötelességüknek érezték volna az állásfoglalást, vagy mintha nem tudták volna, hogy mi sokkal többet tudunk róluk, mint amennyit ők valaha is tudnak fognak Európáról.
A Fidesz-ellenességüknek korábban is hangot adók a Szigeten végre teljes valójában eltemethették az elmúlt tizenhat évet. Még a külföldi bámészkodók is megéreztek valamit abból az eufóriából, amely pár percig a zenénél is fontosabb volt a NER-temető előadók koncertjein. Ők eddig nem turnézhattak kedvükre országszerte, pedig lett volna rájuk igény, csak a város- és falunapok szervezői nem merték leszerződtetni őket egy fideszes vezetésű helyen.
Egy kis üröm az örömben
Az ukrán fellépők azonban idén már keltettek „alapból“ akkora érdeklődést ezen a fesztiválon, mint 2022-ben, amikor Alina Pash hiphop-díva egy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kézfogását ábrázoló fotót tépett szét a színpadon, vagy amikor az ukrán állami zenei ügynökség is képviseltette magát a Szigeten.
A hazájukban már befutott előadók színpadán megnéztük a profi és zeneileg is trendi ukrán neo-soul énekesnő, Yarima koncertjét, amelyen kb. ötvenen voltunk – ha nem számítjuk a közeli Aperol-helyszín nyugágaiban pihengetőket, vagy az ajándéktárgyakért célba dobókat. Ők sorbanállás közben szépen rázták is magukat a hátuk mögül érkező zenére, de nem tapsoltak a számok végén. Összesen három ukrán zászló emelkedett a magasba Yarima koncertje alatt. Vagyis úgy tűnik, az idei fesztiválközönséget sokkal inkább foglalkoztatta a por és a pusztító hőség, mint egy agresszor által lerohant nép jövője.
Gazdag fiatalok túlélőtábora
De ez valahol normális, hiszen alig kaptunk levegőt a Hajógyári-szigeten, a folyamatos locsolás ellenére. Donald Trumpot kivéve mostanra talán már mindenki felfogta, hogy a klímaváltozást magunknak köszönhetjük. És hogy nagyon gyorsan össze kell(ene) fognunk a késleltetés érdekében. Mert magát a folyamatot már nem tudjuk visszafordítani, csak lelassítani. A Szigeten aszalódó jómódú fiatalok talán most fogták fel saját felelősségüket. Talán tényleg az kell az észhez térítéshez, hogy az ember ne kapjon levegőt, vagy hogy sarat fújjon a zsebkendőjébe, és fekete legyen az arclemosó vattája…
A szervezők már tavaly megmondták, hogy élvezzük ki a 33 fokot, mert ez lesz hátralévő életünk leghűvösebb fesztiválja. Nos, idén a napi átlaghőmérséklet 35 fok volt a Szigeten, ami egy kora délutáni koncerten a tömegben állva eleve nyolc-tíz fokkal többnek tűnik.
A benti árak pedig folyamatosan kúsznak felfelé. Már rég nem a hazaiak és kelet-európaiak pénztárcáját veszik célba kaja-pia fronton a Szigeten. Egy közepes minőségű magyar sörért több mint öt eurót kértek el, egy pizzaszelet hét euró, egy sima hamburger, gyros vagy fullos lángos pedig tíz eurónál kezdődött. Jövőre ki tudja, mi lesz a helyzet. A bérleteket mindenesetre már elkezdték árulni a 2027-es Szigetre, bízva abban, hogy a törzsgárda elsősorban a hangulat miatt tér vissza, nem pedig a headlinerek miatt.
Mennyire hungarikum a Sziget?
Meglátjuk. Szurkolunk. Hiszen ez a fesztivál az egyetlen olyan kulturális rendezvény, amelyre 42, vagy akárhány országból érkeznek látogatók Budapestre – a jegyeladási statisztika szerint még Ausztráliából és Új-Zélandról is. Úgy, hogy az utóbbi húsz-huszonöt évben a magyar kormán egy fillérrel sem támogatta ezt a fesztivált, bárki is volt hatalmon. Vagyis a szervezők saját erejükből érték el mindazt, amit aztán eladtak egy brit konzorciumnak, amely tavaly úgy döntött, hogy veszi kalapját, mert elege lett a veszteséges Szigetből.
Meglátjuk, mit lép a Tisza-kormány ez ügyben, mennyire tartják szponzorálaldó hungarikumnak ezt a fesztivált, amely idén a tervezettnél is több veszteséget termelt, de ismét magyar kézbe került. És a régi-új tulajdonos, aki nyugodtan napozhatna a Hawaii-szigeteken, eltökélte, hogy szeretné megmenteni ezt a rendezvényt a jövő nemzedék, azaz a mai tízévesek számára.
Kapcsolódó cikkünk
A ma hajnalban véget ért 32. Sziget nem hozta a remélt látogatószámot, Gerendai Károly, a fesztivál alapítója szerint azonban most az volt a legfontosabb feladatuk, hogy megmutassák, milyen irányba indulnak tovább. A visszajelzések alapján úgy látják, a kísérlet sikerült, és az idei rendezvény megalapozhatja a jövő évi fellendülést.
Míg a tavalyi, hatnapos Szigetet 416 ezren látogatták, idén 350–360 ezer ember fordult meg a fesztivál öt plusz két napján. A két év adatai azonban nem vethetők össze. A bérletek ezúttal öt napra szóltak, a mínusz egyedik és a nulladik nap pedig nem az elsődleges célközönségnek számító huszonéveseket célozta meg, hanem az idősebb magyarokat.
Elemezték az okokat
A visszaesés hátterében több tényező áll. A fesztivál szervezése és a jegyértékesítés négy hónapos késéssel kezdődhetett csak el, miközben korábban éppen ebben az időszakban kelt el a bérletek mintegy harmada. A forint erősödése a külföldieknek drágábbá tette a fesztivált, és a rendkívüli kánikula, valamint az áramellátással kapcsolatos bizonytalanságok is visszafogták a fesztiválozási kedvet. Gerendai Károly ezt a magyar közönség körében kialakult „katasztrófatudatnak” nevezte.
Összességében tovább csökkent a külföldi látogatók száma, miközben a hazaiak aránya már elérte az 53 százalékot. A szomszédos országokból, így Szlovákiából is többen érkeztek, mint tavaly, a Sziget hagyományosan fontos piacain – Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban – viszont mérséklődött az érdeklődés. A háborúk miatt Izraelből, Ukrajnából és Oroszországból is sokkal kevesebben érkeztek, a távolabbi országokból pedig az emelkedő utazási költségek miatt csökkent a vendégszám.
Már megvan az irány
A fesztivál gazdasági szempontból is nehéz időszakon van túl. A korábbi, londoni székhelyű tulajdonos alatt tavaly 2,8 milliárd forintos veszteség keletkezett. Ezt idén, az úgynevezett „kármentesítő” vagy „befektető” évben 1,5 milliárdra szerették volna mérsékelni, mintegy 400 ezres látogatottság mellett. Ez a terv nem teljesült.
A szervezők mégsem a költségek visszavágásával próbálták kezelni a helyzetet. Gerendai Károly szerint stratégiai döntés volt, hogy inkább fejlesztésekbe fektetnek, mert hosszabb távon így érhető el siker. Ennek része az is, hogy a Sziget Zrt.-be kistulajdonosként vonták be a korábbi alvállalkozókat. A biztonsági, takarítási, vendéglátási, színpadtechnikai, infrastruktúra-, fény- és hangtechnikai területen működő cégek így nem pusztán szolgáltatóként, hanem befektetőként is részt vesznek a projektben. Ez egyszerre segíthet az árak kordában tartásában és abban, hogy több szakmai tudás kerüljön a fejlesztésekbe.
A Sziget ismét a magyaroké?
Fontos változás volt az idei programban a magyar nagyszínpad visszatérése – az egykori világzenei nagyszínpad, illetve a még korábbi metálszínpad helyén – , amely a Budapest Park bevonásával ismét kiemelt helyszínné vált. Gerendai szerint a közönség örömmel fogadta a kezdeményezést, bár akadtak olyan időpontok, amikor a magyar előadók és a nemzetközi nagyszínpad programja egymással versenyzett a nézőkért. Ilyen volt például a Twenty One Pilots és a Tankcsapda párhuzamos koncertje, vagy Skrillex és a Quimby időpontjának egybeesése, de a Bring Me The Horizon-rajongók is épp, hogy átértek Beton.Hofi koncertjének elejére.
Fókuszban az egyediség
Idén egyébként a Nagyszínpadon a Twenty One Pilots és Sombr vonzotta a legtöbb nézőt. A Sziget jövőjét azonban már nem akarják kizárólag a fellépők névsorára építeni. Európában ugyanis számos nagy fesztivál képes erős line-upot kínálni, ezért önmagában a sztárfellépők már nem jelentenek elegendő megkülönböztető erőt. A fesztivál sajátosságát másban kell megerősíteni: a régebben konkurencia nélküli egyediségben.
Idén érezhetően több volt a nem zenei program, mint tavaly, és napközben is tartalmasan el lehetett tölteni az időt, közösségi élményeket szerezve. Budapest világvárosi környezete ráadásul szintén vonzó – HÉV-vel tizenöt-húsz perc alatt a belvárosba lehet jutni a Szigetről.
A következő időszakban két, régóta fennálló infrastrukturális probléma megoldása is közelebb kerülhet. A főváros várhatóan ősszel megkezdi a Hajógyári-szigetre vezető K-híd felújítását. A munkálatok két év alatt, két ütemben zajlanak, és a hídszerkezet megerősítése a tervek szerint jövő nyárra elkészül. A fesztivál egyik másik visszatérő gondja, a por csökkentésében is előrelépés jöhet azzal, hogy két fúrt kutat létesítenének a szigeten, amelyekből folyamatosan locsolhatják a területet Budapest legnagyobb közparkjában.
Arccal a jövő felé
Gerendai Károly szerint tehát az idei Sziget elsősorban nem a számokról szólt, hanem arról, hogy megalapozzák a jövő korszakának irányát. A látogatószám elmaradt a várakozásoktól, de az új tulajdonosi és működési modell, a magyar közönség újbóli megszólítása, az infrastruktúra fejlesztése és a nemzetközi pozíciók megerősítése szerintük olyan alapot teremthet, amelyre már egy sikeresebb következő Sziget épülhet.
Már el is indulhat a készülődés: az augusztus 24–27. között zajló Super Early Bird jegyértékesítés azoknak kínál lehetőséget, akik a legjobb áron szeretnék már jó előre bebiztosítani a helyüket a 2027-es fesztiválon. Ez a lehetőség 82 órán át tart, és azok élhetnek vele, akik augusztus 23-ig regisztrálnak a Sziget erre a célra létrehozott microsite-ján. Ők elsőként kaphatnak információt a jövő évi Szigetről, és szavazhatnak arról, milyen fellépőket látnának szívesen.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
