A kisebbségek napját (National Minorities Day) minden évben augusztus 11-én ünneplik Pakisztánban. Idén napokig tartó vallásközi találkozók, szemináriumok és kulturális rendezvények előzték meg. A kisebbségi csoportok kérései változatlanok: konkrét reformok, nagyobb politikai képviselet, valamint védelem az erőszakkal és a diszkriminációval szemben.
Már nem csak egyetlen napról van szó, hanem egy teljes hétről, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a vallási kisebbségek szerves részét képezik a döntően muszlim többségű Pakisztán történelmének és jövőjének. Újdonság, hogy ennyi program kíséri a dél-ázsiai országban augusztus 11-én ünnepelt kisebbségi napot. Pandzsábban, a legnagyobb történelmi és politikai súllyal bíró tartományban a helyi kormányzat most első alkalommal hirdetett kisebbségi hetet augusztus 7. és 11. között vallásközi találkozókkal, szemináriumokkal és kulturális rendezvényekkel. Lahorban az ünnepségeken keresztény, muszlim, szikh és hindu képviselők vettek részt azzal a céllal, hogy előmozdítsák az harmóniát, a tiszteletet és az egységet.
A vallási közösségek kérései
A hivatalos ünnepségek ismét felvetik azt a kérdést, amelyet a pakisztáni kisebbségi közösségek folyamatosan megfogalmaznak az intézmények felé:
A megbékélésre és testvériségre való felhívások mellett a keresztények és más kisebbségek képviselői idén is konkrét reformokat, nagyobb politikai képviseletet, valamint az erőszakkal és a diszkriminációval szembeni védelmet követelnek.
A káromlási törvények
Különös aggodalmat kelt továbbra is a káromlási törvényekkel való visszaélés, amelyet gyakran kísérnek nem igazolt vádak, és amely a tömeges erőszak elszabadulásához vezethet. Július 9-én Karacsiban a muszlim vezetők és a polgári hatóságok határozott fellépése akadályozta meg egy olyan keresztény család meglincselését, akiket hamisan vádoltak meg a Korán meggyalázásával: az eset egyszerre mutatja a veszély súlyosságát és a vallásközi párbeszéd döntő jelentőségét.
Augusztus 11. emlékezete
Augusztus 11-e mint a vallási kisebbségek teljes jogainak megerősítésére szolgáló nap nem véletlenszerűen választott dátum. 1947-ben, néhány nappal Pakisztán megszületése előtt Muhammad Ali Dzsinnah, a „haza atyja” az alkotmányozó gyűlés előtt olyan beszédet mondott, amely lefektette az eszmei alapokat. „Szabadon bemehettek a templomaitokba, mecseteitekbe vagy bármely más istentiszteleti helyre Pakisztán államban” – mondta, hozzátéve, hogy az újonnan született Pakisztán polgárai számára a vallási hovatartozás nem határozza meg az államhoz fűződő viszonyt.
– idézi a vatikáni média Qaisar Ferozt, a pakisztáni katolikus püspöki kar szóvivőjét. „Az évtizedek során azonban – mutat rá – ennek a víziónak szembe kellett néznie az fundamentalista irányzatok megerősödésével, a társadalmi diszkriminációval és azokkal a szabályozásokkal, amelyek sebezhetővé tették a nem muszlim közösségeket.”
Shahbaz Bhatti szerepe
Ebben a kontextusban kapott különleges jelentőséget a katolikus politikus, Shahbaz Bhatti kezdeményezése, aki 2008-tól a kisebbségekért felelős szövetségi miniszter volt. Bhatti azon dolgozott, hogy augusztus 11-e a nem muszlim kisebbségek elismerésének szentelt nappá váljon. A javaslatot 2009-ben fogadták el, így a nap kettős emlékezetet hordoz magában: Dzsinnah beszédének emlékét, valamint azoknak a nem muszlim pakisztáni férfiaknak és nőknek az emlékét, akik részt vettek az ország felépítésében.
Az üldözött keresztényekért folytatott kiállása miatt – többek között a káromlási vádakhoz kapcsolódó ügyekben – 2011. március 2-án, 42 éves korában Iszlámábádban meggyilkolták.
Shahbaz Bhatti öröksége
Alakja megmaradt sokak emlékezetében, mint olyan emberé, aki a békés együttélésért áldozta életét, és akinek a Katolikus Egyház elismerte a saját élete feláldozásáig megélt keresztény tanúságtételét. A pakisztáni püspökök 2016-ban döntöttek Shahbaz Bhatti boldoggáavatási eljárásának megindításáról, és az iszlámábád-ravalpindi egyházmegye benyújtotta a kérelmet a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához, amely jelenleg vizsgálja az ügyet.
„2026. augusztus 11. Pakisztánban alkalom arra, hogy emlékezzünk: a vallásszabadság az Isten által teremtett és testvériségre hívott minden egyes ember méltóságából ered” – mutatott rá Qaisar Feroz. E tekintetben Shahbaz Bhattinak, a nap megálmodójának öröksége továbbra is megszólítja Pakisztánt:
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
