Egy dunai fenékküszöb építésének azonnali megkezdését rendelte el a kormány a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek település között – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. Összesen csaknem 150 ezer köbméter követ kell ehhez felhasználni. Az InfoRádió erről kérdezte Bíró Tibort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatóság Intézetének vezetőjét.
A fenékküszöb egy vízépítési műtárgy, amit a mederfenékre szórnak, fektetnek le. Először egy kőpaplant kell lefektetni a Duna medrébe a folyásirányra merőlegesen – mondta Bíró Tibor, hozzátéve: nagyon fontos ez a megépülő kőszórás, hogy a meder a kőrakat alatt ne mosódjon ki, mert ilyenkor megváltoznak az áramlási viszonyok.
Ezután nagyméretű terméskövek elhelyezése következik a szélesebb kőpaplan rétegre. Ezt is rétegenként kell letenni, és itt víz alatti munkáról van szó. „Nem állítom, hogy rutinszerű feladat, de a hazai vízügy nyilván tudja kezelni a helyzetet, hiszen van erre példa, a Szigetközben vannak ilyen fenékküszöbök Dunakiliti térségében, amiknek szintén a vízszint szabályozása a feladatuk” – hangsúlyozta a szakértő.
A vízszintet szabályozni kell, hogy a szivattyúk, amik ellátják a paksi atomerőmű hűtőrendszerét, minél több vizet minél tartósabban ki tudjanak emelni. A kérdésre, hogy egy ilyen fenékküszöb mennyire hatékony a vízvisszatartásban, mennyivel tudja megemelni a vízszintet, Bíró Tibor azt mondta: a vízszintemelés az aktuális vízállástól, vízhozamtól függ. Alapvetően kisvizes időszakban van jelentősége, árvíz idején nyilván kisebb. Nem is igazán akadályozza az árvizek elvonulását, alacsony vízállásnál a hajózásnak jelenthet gondot.
A fenékküszöb 50 centméterrel, egy méterrel képes emelni kisvizes időszakokban a Duna vízszintjét, ami azt jelenti, hogy azzal elérhető egy körülbelül mínusz 90 centis vízállás, ami lehetővé teszi a biztonságos vízellátást a hidegvizes csatornán
– fejtette ki a szakértő. A kérdésre, hogy tekinthető-e ez végleges megoldásnak, vagy inkább ideiglenesnek számít, azt mondta: „véleményem szerint egy ideiglenes megoldás lesz, bár nyilván rohamléptekben valósul meg, és európai, vagy akár nemzetközi viszonylatban is bravúrmunka, hogy ennyi idő alatt megterveznek és megépítenek egy ilyen vízépítési műtárgyat”.
Mint fogalmazott, a megoldás remélhetőleg viszonylag tartós lesz, amely egy bizonyos ideig képes lesz ellátni ezt a funkciót, de a hosszú távú megoldás a folyó medrébe, életébe való nagyobb léptékű beavatkozás lenne. „Mondjuk úgy, hogy ez egy pontszerű, rövid távú beavatkozás, de természetesen huzamosabb ideig is képes a funkcióját ellátni” – fogalmazott.
Magyar Péter miniszterelnök arról is beszélt, hogy két hatalmas bárkát is bekészítettek, hogy ha szükséges, azokat is elsüllyesztik. A kérdésre, hogy ez mennyire járulhat még hozzá a vízszintemeléshez, a szakértő azt mondta:
„a két bárka elsüllyesztése abban az időszakban lényeges, amíg nem épül meg a fenékküszöb, hiszen az előrejelzések szerint a Duna vízállása egy héten belül akár mínusz 140 centiméter is lehet.
Hozzáteszem, hogy az előjelzésnek is van bizonytalansága, tehát mínusz 150-160 centiméter sem kizárt, nagyon nehéz ezeket modellezni” – fogalmazott.
Mint a szakértő elmondta, a meteorológiai erőjelzések sem biztosak, nem beszélve a mellékvízfolyások hatásairól és a medermorfológiai változásokról.
„Az is nagyon érdekes dolog, hogy egy mozgó mederfenékkel állunk szemben” – mondta, hozzátéve: van bizonytalanság az előrejelzésben. Tehát amíg épül a fenékküszöb, és amíg nem látja el a funkcióját, addig egy ideiglenes megoldással vízszintet kell növelni.
Egy megrakott bárka elsüllyesztése maximum 20-30 centit tud emelni a vízszinten, ami nem lesz elégséges. Ez egy tűzoltó jellegű munkának fogható fel
– hangsúlyozta, hozzátéve: az eljárást mások is alkalmazzák, ez egy bevett gyakorlat, az árvízvédelemben is működik, például töltésszakadásnál.
Most az elsődleges cél az, hogy Paks fenntarthatóan működhessen tovább, de kérdéses, hogy a környezetre gyakorol-e valamilyen hatást a fenékküszöb.
Emelkedhet például a talajvíz szintje.
„A vízszintemelkedés a felvízi oldalon jelent egy olyan pozitív hatást, hogy például csökken a mederbe benyúló talajtükrök depresszálódása, tehát a talajvízszint leszívása csökken. Megindul a meder visszatöltési folyamata, hiszen a mozgó, görgetett hordalékot egy ilyen fenékküszöb képes megállítani. Egy 50-60 centis, vagy akár egyméteres vízszintemelkedésnek a felvízi oldalon van egy távolhatása, hiszen ez nyilván közvetlenül a fenékküszöb fölött értelmezhető maximális vízszintemelkedés, de az bizonyos, hogy segíti akár a holtágak vízellátását is. Tehát
például a hullámterek keresztirányú átjárhatósága pozitív hatással van az élővilágra, a környezetre és a felszín alatti vizek forgalmára”
– fogalmazott a szakértő, aki az esetleges negatív hatásokról is beszélt.
A fenékküszöb akadályozhatja a hajózást. Ha meglesz a végleges megoldás, akkor ennek a fenékküszöbnek az eltávolítása is szóba fog kerülni, vagy a középső rész kibontása, tehát egy olyan szakasz kialakítása, ahol a hajóvonták könnyebben tudnak közlekedni. „És természetesen annak is van kockázata, hogy a meder alámosódik, besüllyed emiatt. Reméljük, hogy jól viseli majd, de sajnos a tervezésre nagyon-nagyon rövid idő áll rendelkezésre, és most nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben ezt kell tenni” – mondta Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatóság Intézetének vezetője az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
