Helyzetjelentés Európa legnagyobb nyári fesztiváljáról

Helyzetjelentés Európa legnagyobb nyári fesztiváljáról Juhász Katalin2026. 08. 12., sze – 09:10

A szervezők már jóval a nyitás előtt közhírré tették, hogy veszteséggel zárul az idei Sziget fesztivál, de legalább ismét magyar kézben van. Előzetes számításaik szerint idén nem lesz teltházas nap, de ez sem baj ekkora hőségben és porban. 

Szerintük jobb, ha kiegyenlítetten sokan vannak odabent, de mégsem túl sokan, mert az időjárás könyörtelen, az elkövetkező napokban is 33-38 fokra lehet számítani. Tegnap például még 21.30-kor is 28 fokot mértünk a Hajógyári-szigeten. Szóval, ha napi 60 – 70 ezren lesznek az engedélyezett 95 ezres telt ház helyett, az már rendben van a szervezők szerint. És igazuk lehet, mert a folyamatosan mozgó tömeg által felkavart por tényleg eltüntethetetlen. Gyakorlatilag egy felperzselt terepen zajlik a fesztivál, az elsárgult faleveleket rendszeresen sörprögetik az utakról a takarítók, mintha ősz lenne. 

Felkészültek a hőhelyzetre

Több helyen ingyenes ivóvizet biztosítanak a tikkadt fesztiválozóknak, akik közül természetesen a sátorozók szenvednek legtöbbet. A nehezített körülményekről persze nem a szervezők tehetnek, hiszen még csak nem is locsolhattak az elmúlt napokban. De azért megtették, amit tudtak: a fesztivál területén 90 000 négyzetméternyi talajtakaró felületet alakítottak ki, csaknem 20 ezer négyzetméterrel többet, mint tavaly – amikor szintén forróság volt, de korántsem ekkora. Az utak, ösvények és a színpadok előtti nézőterek egy részét szintén talajtakarással vagy dobogókkal látták el. Az árnyékolt területek nagysága 8-ról 14 ezer négyzetméterre nőtt, emellett mintegy 2500 négyzetméternyi klimatizált beltéri tér áll a hűsölni vágyók rendelkezésére. 

Fókuszban a magyarok

A bérleteladások összesítése alapján legtöbben idén is Hollandiából érkeztek aszalódni a Szigetre, de több ezren vannak a britek, írek, franciák, németek és az évek óta hűséges olaszok is. A tulajdonosváltással a prioritások is változtak, Gerendai Károlyék igyekeznek minél több magyart visszacsábítani ide, illetve megmutatni a hazai előadóknak, hogy gondolnak rájuk. A leglátványosabb lépés efelé a Budapest Park Színpad, amely a magyar fellépőknek is nagyszínpadi körülményeket biztosít. Tegnap, az első hivatalos fesztiválnapon többször is visszamentünk erre a helyszínre, hogy teszteljük az érdeklődést, és mindig tekintélyes tömeget találtunk. Sőt, a még mindig remek Irie Maffia koncertjén külföldiek is szép számmal buliztak – mit sem törődve azzal, hogy a Nagyszínpadon épp Zara Larsson énekelt. 

A héten lesz még itt Kispál és a Borz, akik ugyebár tartottak már egy búcsúkoncertet a Szigeten réges-régen, a Tankcsapda, akik tizennégy éve nem léptek fel itt, Majka, akinek ez lesz a szigetes debütálása, a Quimby, akik már tizenöt éve is felfértek a Nagyszínpadra, az elpusztíthatatlan Pál Utcai Fiúk, a Bëlga, Beton.Hofi, Pogány Induló, Co Lee, az AWS…, szóval a magyar élvonal. 

A szervezők nemrég megegyeztek az újjáalakuló magyar köztévével – vagy inkább fordítva – , hogy néhány szigetes koncertet még a nyár folyamán lead az M1 csatorna. Három név már biztos: Mehringer Marci, a Blahalouisiana és Co Lee, de további zenekarokkal és előadókkal is tárgyalnak ez ügyben. 

Hová lettek a diákok? 

Tavaly ősszel bombahírként közölték a szervezők – némiképp a budapesti képviselő-testület nyomására – , hogy a magyar diákigazolvánnyal rendelkezők féláron mehetnek a Szigetre. Ám érdekes módon ezekből a kedvezményes diákjegyekből jóval kevesebb fogyott, mint azt remélték, sőt, szigorúbban fogalmazva: ezekből fogyott a legkevesebb. Az okokat egyelőre Gerendai Károly sem érti, úgyhogy mi sem próbálkozunk megfejtéssel.

Hírdetés

Az első hivatalos napon egyébként feltűnően sok szlovák szót hallottunk a terepen. Persze az összes környező országból vannak itt, de egészen távolról, Ausztráliából, Új-Zélandról, Chiléből és Brazíliából is – ezt a jegyvásárlás helyéből lehet tudni. Sokféle szálláslehetőség közül választhatnak a fesztiválon, a messzebbről érkezők jellemzően ezeket részesítik előnyben, mert számukra már maga a sátorozás is kaland. Vannak előre felépített luxus-táborok, gyerekbarát kemping, illetve a különböző nemzetek szervezetten ideérkező fiai-lányai általában együtt szeretnek táborozni. Évekkel ezelőtt például az olasz kempingben voltak a legjobb exkluzív „belsős” koncertek – egy külön kisszínpadon, csak bentlakóknak. 

Kapcsolódó cikkünk

A mától fullos üzemmódban lüktető Sziget a koncertek mellett mindig is nagy hangsúlyt fektetett más művészeti ágakra, egyfajta multikulturális élményként reklámozva magát. Az utóbbi években változott a fókusz, idén viszont folytatódik a szemeknek kényeztetése. 

Európa egyik leghíresebb, és garantáltan leghosszabb könnyűzenei fesztiválja több külföldi látogatót vonz Budapestre, mint az államilag agyontámogatott Forma 1. Az érdeklődés azonban némiképp lanyhult az utóbbi években. Ennek oka a tavaly visszatérő Gerendai Károly fő szervező szerint elsősorban a fesztivál sajátos, összetéveszthetetlen atmoszférájának fokozatos elpárolgása. 

Hová tűnt az egyediség? 

A külföldi konzorciumnak eladott Sziget szervezői a világsztárok hajhászása közepette egy idő után hanyagolni kezdték azokat azt a hozzáadott értékeket, amelyek egyedivé tették a Szigetet a látogatók számára. Felmerült a kérdés: vajon miért üljön repülőre az a nyugati fiatal, aki odahaza is megnézheti a turnézó világsztárokat? És miért váltsanak bérletet azok a magyarok, akik nem ismerik a fellépők felét, és amúgy is megfizethetetlen számukra a sör és a hamburger odabent? A többségi tulajdonos tavaly bejelentette, hogy nem érdekli tovább a veszteséges vállalkozás, és lazán lelépett. Ezekben a napokban derül ki, sikerül-e a Gerendai vezette csapatnak visszahoznia azt a különleges fílinget, amely csak itt (volt) elcsíphető, és amelynek nincs köze a koncertekhez. 

Szemmel látható dolgok

Nagy reményeket fűznek az Art of Freedom (A szabadság művészete) elnevezésű projekthez, melynek keretében fiatal magyar független művészek, alkotócsoportok és kreatív közösségek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra a Sziget számos pontján. Ez a kezdeményezés olyan innovatív művészeti munkáknak biztosít teret, amelyek nemcsak gazdagítják a fesztivál vizuális világát, hanem aktív részvételre is ösztönzik a látogatókat. 

A kiválasztás során azok a projektek kerültek előtérbe, amelyek kreatív módon reflektálnak a Sziget szellemiségére, miközben illeszkednek annak sokszínű, közösségépítő világába. A kiválasztott kiállítások, istallációk és performanszok között olyan helyspecifikus produkciók is vannak, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek a fesztiválozókkal. A különböző interaktív programok szintén aktív résztvevőkre számítanak. És egy fesztiválon, főleg napközben az emberek általában nyitottak a váratlan elfoglaltságokra, sőt, keresik is ezeket. A lépten-nyomon megcsodálható dekorációs elemek már egyfajta bevezetésnek tekinthetőek – edzik a szemet és a lelket. És mire az ember a kijelölt, úgymond hivatalos képzőművészeti zónába ér, már kellő bátorságot szedett össze a kétkezi kreatívkodáshoz. 

Ezek a ravaszul elhelyezett térelemek, amelyek szinte észrevétlenül gazdagítják az egyes fesztiválhelyszíneket, ráadásul többnyire fenntartható, újrahasznosítható megoldásokra épülnek. 

Workshopok és installációk 

Az idei élményalapú kínálat rendkívül gazdag, úgyhogy csak néhány, számunkra különösen izgalmasnak tűnő lehetőséget említünk most meg. Mert hiszen ízlések és pofonok… Valaki régi molinókból szeretne táskát varrni magának, más fülbefalót készítene fémhulladékból, vagy éppen festeni tanulna. 

A munkálkodást ösztönző helyszíneken igyekeznek élményalapú formában összekapcsolni a kreativitást, a közösségi jelenlétet és a fesztivál szabadságélményét. A kínálatban helyet kapott például La Belle Roue játékos, mini óriáskerékre épülő közösségi installációja, az Anett Horvath Brandhouse illatgyertya-workshopja, valamint a Bonobo Workshop fenntarthatóságra építő programja. A Játszóház Projekt interaktív társasjátéktere a spontán kapcsolódásra ösztönöz, míg a The Cinkota Gang Buzzlab workshopja játékos módon hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A fenntarthatóság jegyében született a Textile Nest is, amely kidobott ruhákból és textilmaradékokból létrehozott különleges pihenőtérként hívja fel a figyelmet a túlfogyasztás kérdésére. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »