Extrém, akár nagyon kreatív megoldásoknak a nukleáris területen nincs helyük, csak tanulmányokkal, elemzésekkel, számításokkal megalapozott megoldások lehetségesek – hangsúlyozta az InfoRádióban Pázmándi Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, laboratóriumvezetője.
A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés meghatározó eleme, a nukleáris biztonság fenntartása minden egyéb szempontnál fontosabb, hangsúlyozza közlésében a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont.
Pázmándi Tamás tudományos főmunkatárs, laboratóriumvezető elmondta: egy atomerőmű több szempontból is eltér egy hagyományos, akár szén- vagy gáztüzelésű hőerőműtől vagy más ipari létesítménytől; egy atomerőműben, ha leállítják, a láncreakció leállását követően is jelentős maradványhő termelődik,
ezért mind a reaktorzónában, mind az úgynevezett pihentető medencékben – amelyek a reaktor közvetlen közelében vannak, és ahol a fűtőelemeket működés után még több éven keresztül víz alatt tárolják, pont azért, hogy a hűtését biztosítsák – ezt a hűtést leállított állapotban is biztosítani kell. Máskülönben az lesz, ami Fukusimában történt,
és a világ élőben követhette, a fűtőelemek burkolata hőelvétel nélkül megsérül, radioaktív izotópok kerülhetnek ki először a reaktor környezetébe, aztán onnan ki is. Emiatt mondják azt a szakemberek, hogy a blokkok biztonságos leállítása, és aztán a megfelelő hűtés hosszú távú biztosítása leállított állapotban is elsőbbséget kell hogy kapjon minden más egyéb szemponttal szemben.
Mint a szakértő rámutatott, négy blokk normál üzemi teljesítményének esetén a normál hűtéshez körülbelül 100 köbméter vízre van szükség másodpercenként. Leállított állapotban ez körülbelül 7-8 köbméterre csökkenhet, ami bár nagyon kevés, ennek a jelenlétéről is gondoskodni kell úgy, hogy a szivattyúk kellően mélyen vannak.
Szlovákiában és Csehországban a hasonlóan működő erőműveknél nem okozott problémát a vízhiány, ott hűtőtornyokat alkalmaznak. Paks esetében – ami már egy létező nukleáris létesítmény – egy ilyen szintű átalakítás gazdasági szempontból Pázmándi Tamás sejtése szerint nem térülne meg, viszont tudni, hogy a paksi telephelyen létesítés alatt vannak az új blokkok.
„Mindenképpen azt érdemes csinálni, hogy a most már üzemelő négy blokknak és a tervezett két blokknak a hűtését közösen, átgondoltan, megfelelő biztonsági, ellátásbiztonsági és gazdasági szempontok alapján közösen hozzák létre. Vannak már most erre elképzelések, melyek figyelembe veszik mind a két létesítmény igényeit, ez pedig gazdaságilag is nagyon kedvező megoldáshoz vezethet. Valószínűleg nem elkerülhető a Duna változó vízállása alapján, hogy valamilyen
hűtőtornyos megoldást választunk mi is
a jelenlegi, friss vizes átfolyású rendszerű gyűjtéshez képest” – vázolta.
Ebben a közös gondolkodásban ő maga is részt vesz kormányzati megkeresés alapján, de most az egész szakma ezen gondolkodik; Pázmándi Tamás ebben a helyzetben hangsúlyozza, a nukleáris iparban először az okos elemzéseknek, gondolkodásnak, majd azt követően az engedélyeztetésnek van itt az ideje, mindenképpen elkerülendő az, hogy „hirtelen más szempontok alapján” hozzanak döntést, hiszen „a nukleáris biztonság mindenek felett”.
Pakson egyébként jelenleg két üzemi hűtőrendszer van:
Utóbbi több mint egy méteren mélyebbről szív, tehát több mint egy méterrel alacsonyabb vízszint esetén is még biztonságosan üzemeltethető.
Pázmándi Tamás szerint e mentén az a fő kérdés, hogy milyen módon tudják azt biztosítani, hogy ezek a szivattyúk ne kerüljenek szárazra, folyamatosan víz alatt legyenek.
„Erre több megoldás is lehetséges, és itt megint nagyon élesen szét kell választani a normál működéshez és a teljesítmény üzemhez tartozó villamosenergia-termelést is biztosító normál üzemi rendszereket, illetve a biztonsági ütőrendszert. A biztonsági hűtőrendszer, ha esetleg olyan mélyre süllyedne a Duna vízszintje, hogy már azok sem kapnának természetes módon vizet, akkor minden körülmények között, bármilyen megoldással arra kell törekedni, hogy ezek a szivattyúk ne kerüljenek szárazra. Addig azonban, amíg az üzemi normál termeléshez szükséges szivattyúkról van szó, csak olyan beavatkozások lehetségesek, amelyek összefüggnek, és összhangban vannak a nukleáris biztonság alapelveivel és az ehhez kapcsolódó szabályozással. Tehát
semmilyen plusz kockázatot nem szabad felvállalni annak érdekében, hogy a termelés fenntartható legyen,
az extrém, akár nagyon kreatív megoldásoknak a nukleáris területen nincsen helye, itt csak tanulmányokkal, elemzésekkel, számításokkal megalapozott megoldások lehetségesek” – nyomatékosította.
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
