A keddi rendkívüli országgyűlési ülésen a napirendi felszólalások után és a mentelmi jogokról szóló szavazások előtt számos törvény végszavazására sor került.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül a Terrorelhárítási Központ (TEK) – határozott kedden az Országgyűlés, amely módosította a költségvetést a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal összefüggésben, megszavazta az agrárkamarai törvény módosítását, továbbá elfogadta a legfőbb ügyész lemondási idejét. Emellett egészségügyi, köznevelési tárgyú és a költségvetés benyújtását érintő előterjesztéseket is elfogadtak.
Az ORFK irányítása alá kerül a Terrorelhárítási Központ
A TEK október 1-jétől megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni. Nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az ORFK irányítása alá kerül – döntött a parlament az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításának elfogadásával. A képviselők 140 igen szavazattal, 44 ellenében, hat tartózkodás mellett hagyták jóvá a változtatást.
A jogszabályváltozás nyomán jelenlegi formájában az Országgyűlési Őrség is megszűnik, személyvédelmi feladatai a TEK-hez, objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.
Októberben kell benyújtania a költségvetésről szóló javaslatot a kormánynak
A képviselők 140 igen, 44 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadták a közpénzügyi reformokkal összefüggő egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló jogszabályt a pénzügyminiszter kezdeményezésére.
A jogszabály szerint a központi költségvetésről szóló javaslatot a kormány ezentúl kizárólag október 1. és október 31. között nyújthatja be a parlamentnek, így a tervezéssel összefüggő információk és követelmények közzétételi kötelezettségi határideje is későbbre, augusztus 31-re tolódik. Az új szabályt első alkalommal a 2027-es központi költségvetés esetében kell alkalmazni.
A 2014 utáni kormányzati ciklusokban a kabinet egy kivétellel – 2024-ben – mindig a tavaszi ülésszakban nyújtotta be a következő évi költségvetést, amelyet az Országgyűlés általában júniusban vagy júliusban fogadott el.
Megszűnik a Költségvetési Tanács büdzsével kapcsolatos eddigi vétólehetőségének törvényi szabályozása, miután az alaptörvény júliusban elfogadott 17. módosítása hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként írja elő a tanács előzetes hozzájárulását. A szervezetnek a továbbiakban véleményezési kötelezettsége lesz a költségvetéssel kapcsolatban, és a jövőben önálló költségvetési alcímként fog megjelenni az Országgyűlés fejezetén belül.
Kiegészítették a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének definícióját, így a jövőben az adósságszabálytól való eltérésre már nemcsak akkor lesz lehetőség, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken, hanem akkor is, ha a bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében egy százalékot meghaladó mértékben az aktuálisan rendelkezésre álló adatok szerint. A jövőben a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében a kormánynak nyilvános határozatban kell beszámolnia a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról, a kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításokról, valamint meg kell indokolnia a nem meghatározott célra rendelt előirányzatok tervezését.
Módosították a költségvetés címrendjét a vagyonvisszaszerzési hivatal miatt
Az Országgyűlés 146 igen szavazattal, 44 nem ellenében módosította a központi költségvetés címrendjét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) összefüggően.
A határozat indoklása szerint az újonnan felálló hivatal költségvetése önálló fejezetet alkot a központi költségvetésben a róla szóló törvény alapján. Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint e költségvetési fejezetet csak az Országgyűlés hozhatja létre, így a központi költségvetés címrendjének módosítása miatt az Országgyűlés határozatára van szükség.
Az Országgyűlés továbbá felkéri a kormányt arra, hogy az NVHH felállításához és működéséhez szükséges forrást biztosítsa.
Elfogadták a legfőbb ügyész lemondási idejét
Az Országgyűlés 146 igen szavazattal és 44 tartózkodás mellett elfogadta a Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási idejéről szóló indítványt.
A parlament egyetértett azzal, hogy a legfőbb ügyész lemondási ideje augusztus 25-én ér véget.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én nyújtotta be a legfőbb ügyészi tisztségéről való lemondását az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnöknek. A legfőbb ügyész egyben kérte a hozzájárulást ahhoz, hogy a törvényben rögzített hat hónap helyett a lemondási időt rövidebb időtartamban állapítsák meg.
Elfogadta a parlament az egészségügyi adatkezelésen változtató javaslatot
Az Országgyűlés – 182 támogató szavazat és öt tartózkodás mellett – elfogadta az egészségügyi adatkezelést érintő törvénymódosítást, amelynek nyomán a várandós nők szifilisztesztjének eredményét az őket kezelő bármely orvos és védőnő megismerheti még akkor is, ha a várandós korábban tett önrendelkezési nyilatkozatában korlátozta ezt. Ezzel csökken a kockázata annak, hogy egy fertőzött várandós elvesszen az ellátórendszer szeme elől, és ne részesüljön megfelelő kezelésben – hangzott el a javaslat parlamenti vitájában.
Az ismertetett adatok szerint egyre több magzat és újszülött hal meg évente az időben felismerve antibiotikumkezeléssel gyógyítható szifilisz miatt. Míg az előző évtizedben a bejelentett fertőzések száma évi 7-800 körül stagnált, 2022-től meredeken emelkedett, 2024-ig több mint a kétszeresére nőtt. 2025-ben Magyarországon 2467 szifiliszes megbetegedést jelentettek, 2026 júliusáig a megbetegedések száma 1367.
Módosultak a közneveléssel kapcsolatos törvények
A képviselők 145 igen szavazattal – egy nem ellenében és 41 tartózkodás mellett – megszavazták a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelését célozza. A törvényhozás eltörölte a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, szélesítette az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi központi fenntartású iskoláknál, továbbá meghatározta a nevelőtestület igazgatói pályázattal kapcsolatos jogait. Megszüntették azt a szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
Megszűnik az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkör
Az Országgyűlés 145 igen, 44 nem szavazattal elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény módosítását, amely megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkört.
A kormány által kezdeményezett módosítás indoklása szerint az engedélyezési rendszer objektívan, hatósági alapokon működik majd, érvényesítve a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és közegészségügyi garanciákat, az akkumulátor-ipari létesítmények működése szakmailag objektív szabályozás mellett biztosítható lesz. A korábbi jogintézmény hatályvesztését követően akkumulátor-újrafeldolgozó üzemnek helyszínt nem jelölnek ki.
Elfogadták az MFB tőkeemeléséről szóló törvényjavaslatot
A képviselők 190 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadták a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvény módosítását, amely tartalmazza, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 2026-ban lehívott hitelből 688 338 565 eurónak megfelelő forintösszegű tőkeemelés lesz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben. A tőkét az Európai Beruházási Bankkal együttműködve kell felhasználni.
Meghatározták a Versenyképes járások program forrását biztosító területfejlesztési alapba való befizetési kötelezettség 2026-os teljesítésének ütemezését is. A korábbi, kétütemű, májusi és novemberi fizetési kötelezettség helyett – miután a májusi fizetési kötelezettségről szóló miniszteri rendelet nem lett kiadva – együtemű befizetés történik. Az érintett önkormányzatoknak ezt a november havi nettó finanszírozásuk során kell teljesíteniük a területfejlesztési alapba.
Megszavazta a parlament az agrárkamaráról szóló törvény módosítását
146 támogató és 44 ellenszavazattal elfogadta a parlament a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot.
Az általános vita során elhangzott: a kezdeményezés célja, hogy kiszabadítsák a kamarát abból a pártpolitikai függőségből, amibe az a kabinet álláspontja szerint az előző kormányzat idején került. Ehelyett a versenytársaink mintájára olyan egységes, pártpolitikától mentes kamarát hoznak létre, amelyik tényleges segítséget nyújt a tagjainak, a termelőknek egy olyan szakmai és intézményi hátteret biztosít, ami egyszerre erősíti a versenyképességünket, elősegíti az alkalmazkodást a változó gazdasági és éghajlati kihívásokhoz, és hozzájárul a magyar agrárium hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez.
A szakmaiság és a politikamentes működés megteremtése érdekében a javaslat szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezet be, és kimondja azt, hogy az agrárkamarai tisztségviselő nem szerepelhet országgyűlési képviselőválasztáskor országos listán, európai parlamenti választáson pártlistán, politikai pártban nem tölthet be tisztséget, továbbá nem lehet kormányzati politikai felsővezető vagy az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel résztvevő kormánytisztviselő.
Ezután a kamara választott tisztségviselői csak kamarai tevékenységük ellátásával összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítésére jogosultak, a költségtérítésen felül személyi juttatást nem kaphatnak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
