Kiszáradó folyók, pusztító erdőtüzek – ezt hozta a július Nagy Roland2026. 08. 10., h – 16:10
A nyugat-európai országok júliusban erősen megszenvedték a globális felmelegedés hatását, de a közép-európai régiókban is komoly gondok adódtak.
Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának jelentése alapján Nyugat-Európában rekordmeleg nyárkezdetet mértek: a júniusi és a júliusi átlaghőmérséklet 21,62 Celsius-fok volt, ezzel megdőlt a 2022-ben felállított korábbi rekord.
Válságok Európa-szerte
A rendkívüli hőség súlyos következményeket vont maga után, legyen szó akár a szárazságról, akár az erdőtüzekről. Júliusban különösen Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában és Magyarországon volt jelentős a szárazság, de Nagy-Britanniát, Írországot és Izland egyes részeit is érintette.
A folyók – különösen a Szajna, a Rajna és a Duna – vízszintje és vízhozama szokatlanul alacsony volt, ami például a közlekedést, az öntözést és az energiatermelést is érintette
Magyarországon például majdnem teljesen leállt a Paksi Atomerőmű energiatermelése.
A forró és száraz időjárási körülmények egyúttal hozzájárultak a kiterjedt erdőtüzekhez is. Franciaország és Spanyolország az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb tűzvészhelyzetével szembesült idén. Franciaországban szlovákiai tűzoltók is harcolnak a tűz továbbterjedése ellen.
Kapcsolódó cikkünk
Továbbra is részt vesznek a franciaországi kiterjedt erdőtüzek elleni védekezésben a szlovák tűzoltók, akik az elmúlt napokban több aktív tűz oltásában is közreműködtek – közölte a Szlovák Tűzoltó- és Mentőszolgálat (HaZZ) a közösségi médiában.
A szlovák egységek a járművek és a felszerelés ellenőrzését, valamint a szükséges készletek feltöltését követően vonultak ki a kijelölt szektorokba. A terepi beavatkozások során több, a feladatok végrehajtása és az átcsoportosítások közben észlelt aktív tüzet is sikerült eloltaniuk. A tűzoltók emellett helyi lakosok, gazdálkodók és erdészek kérésére is beavatkoztak.
A munkát a nehéz, helyenként nehezen járható terep is megnehezíti. A HaZZ szerint a korszerű technikai felszerelésnek, valamint a szlovák tűzoltók tapasztalatának és felkészültségének köszönhetően azonban a nehezebben megközelíthető területeket is el tudják érni. A műveleteket szoros együttműködésben végzik a francia parancsnokokkal és az összekötő tiszttel.
Az egyik beavatkozás során a szlovák egységet egy aktív tűzhöz irányították át, ahol a francia tűzoltókkal közösen azonnal bekapcsolódott az oltásba. A tűz kiterjedése és jellege miatt egy helikoptert is a helyszínre vezényeltek, amely a levegőből támogatta a munkálatokat. A tűz megfékezését követően a szlovák egység átadta a beavatkozási helyszínt a helyi parancsnoknak.
A szlovák tűzoltók július 24-én érkeztek Franciaországba, hogy segítséget nyújtsanak az országban pusztító kiterjedt erdőtüzek megfékezésében. A tüzek miatt Franciaországban már több mint 250 ezer embert evakuáltak.
Mi okozza a hőséget?
A jelentés szerint a magas hőmérséklethez hozzájárul az El Niño erős hatása. Ez egy természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán trópusi térségében a felszíni vizek szokatlan felmelegedésével jár.
Az El Niño világszerte befolyásolja a légáramlást és a csapadékeloszlást, és szélsőséges hőhullámokat, aszályokat, valamint heves esőzéseket is okozhat. Emellett hozzájárul a bolygó felmelegedéséhez is.
1,47 fokkal az átlag felett
Ami a globális adatokat illeti, az idei július a mérések kezdete óta a második legmelegebb július volt, holtversenyben 2024 júliusával.
A Föld felszínének átlagos levegőhőmérséklete 16,9 Celsius-fok volt, ami 1,47 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti időszak átlagát.
Az idei év a rendelkezésre álló adatok alapján egyelőre a harmadik legmelegebb év a mérések kezdete óta, 2024 és 2025 után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Amellett, hogy rendkívül forrónak bizonyult az idei nyár, szeptemberben megdőlt a melegrekord is: még sosem jegyeztek olyan magas átlaghőmérsékletet az országban, mint 2023-ban. A nyári napok száma több mérőállomáson is jócskán meghaladta a 20-at, tehát a hónap jelentős részében azt érezhettük, hogy a legmelegebb évszak még korántsem ért véget. A kellemes időjárásnak azonban a szakértők szerint nem feltétlenül kellene örülni. Úgy vélik, egyre sürgősebbé válik az olyan intézkedések elfogadása, amelyekkel meg lehet állítani a globális felmelegedést.
Az idei szeptember volt a legmelegebb Szlovákia történelmében, sőt, az egész világon is – tájékoztatott a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). Az ország területén 1871 óta mérik a havi átlaghőmérsékletet, de még egyszer sem jegyeztek olyan meleg szeptembert, mint az idei. Az ógyallai meteorológiai állomás mérőműszere alapján a havi átlaghőmérséklet elérte a 19,7 Celsius-fokot, ami 4,2 fokkal haladja meg az 1961 és 1990 közti átlagot, és 3,6 fokkal az 1991 és 2020 közti átlagot.
A nyári napok száma (vagyis amikor a hőmérő higanyszála legalább 25 Celsius-fokot mutat) Ógyallán elérte a 23-mat, sőt, szokatlan módon 5 trópusi napot is jegyeztek, ekkor a levegő hőmérséklete meghaladta a 30 Celsius-fokot. Pavol Faško, az SHMÚ klimatológusa hangsúlyozta: a meteorológiai nyár hivatalosan augusztus 31-én ér véget, de az időjárási körülmények alapján úgy tűnik, mintha a szeptember is a nyár része lenne.
Rekordmeleg világszerte
A globális felmelegedés hatását azonban nemcsak nálunk lehet érezni: az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának jelentése alapján a szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete óta nyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos szeptemberi hőmérséklet.
Emellett az is valószínű, hogy az idei év lesz a legmelegebb a mérések kezdete óta.
Samantha Burgess, a Kopernikusz intézet igazgatóhelyettese hangsúlyozta, két hónap múlva kezdődik a COP28 elnevezésű konferencia, amelyre a világ minden tájáról érkeznek vendégek és előadók. Mint mondta, az adatok is alátámasztják, még sosem volt olyan sürgős és életbevágó az ambíciózus klímavédelmi intézkedések elfogadása, mint manapság.
A hazai adatok
Szlovákiában történelmi szempontból nem az idei bizonyult a legmelegebb nyárnak – a legmagasabb hőmérséklet 36,5 Celsius-fok volt, ami nem szokatlan, tavaly például volt olyan nyári nap, ahol a hőmérő higanyszála elérte a 40 fokot, de 2013-ban vagy 2007-ben meg is haladta azt. Ennek ellenére a globális felmelegedés hatásait lehetett érezni, de főként hosszabb távon. Az SHMÚ ógyallai mérőállomásán például 22,1 Celsius-fokos nyári átlaghőmérsékletet jegyeztek, ami az 1961 és 1990 közt mért átlagnál 2,6 fokkal, az 1991 és 2020 mért átlagnál pedig 0,9 fokkal magasabb volt. Kassán az idei átlaghőmérséklet 20,7 fok volt, ami szintén magasabb az előző harminc és hatvan év átlagánál.
Délen tombolt a nyár
Az SHMÚ szakemberei hangsúlyozták, a nyári napok számában jelentős különbség figyelhető meg az ország északi és déli területei között. Míg például a liptói és az árvai régióban a nyári napok száma az előző 30 év átlagához képest alacsonyabbnak bizonyult, addig a déli, főként a magyarlakta területeken ez az érték bőven az átlag felett volt. Ugyanez a helyzet a trópusi napok esetében: a déli országrészeken augusztus 13. és 28. között folyamatosan trópusi napok követték egymást, ami országos tekintetben kiemelkedően magasnak számít.
Szárazság
Pavol Faško, az SHMÚ klimatológusa továbbá elmondta, az idei nyáron több olyan időszak is volt, amikor már-már szélsőséges szárazság sújtotta az országot, de ezek az időszakok egyszer sem tartottak túl sokáig, és többször is jöttek rendkívül csapadékos napok, illetve hetek. Ami a déli országrészeket illeti, Faško szerint június első felében kifejezetten száraz időjárás volt jellemző, de a hónap másik felében az esőzéseknek köszönhetően normalizálódott a helyzet. Júliusban és augusztusban a déli területeken elszórtan problémát okozott a szárazság, de országos szinten nem lehetett extrém csapadékhiányról beszélni.
(nar, TASR, MTI)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
