Ezt hívják buktának!
Ezt hívják buktának!
Magyar Péter politikájának egyik visszatérő üzenete az elvekhez való ragaszkodás, ám a Tisza vezetőjének köztársaságielnök-jelöltje kapcsán éppen ez kérdőjeleződik meg. Miközben Magyar saját elmondása szerint 2006-ban a rendőri túlkapások áldozatainak jogi segítésében vett részt, most olyan jelölt mögé állt be, akinek a 2006-os ügyekben képviselt jogi álláspontja a másik oldalt védte.
Magyar Péter politikájában egyre több az olyan fordulat, amelyet nehéz összeegyeztetni azzal az emberrel, akinek korábban saját magát bemutatta. A Tisza elnöke ugyanis most olyan köztársaságielnök-jelölt mögé állt be, akinek közéleti múltja és a 2006-os eseményekhez való viszonya több ponton is nehezen illeszthető össze azzal a történettel, amelyet Magyar Péter éppen a saját politikai identitásának egyik alapköveként határoz meg.
A különbség szembetűnő 2006 őszének ügyében. Magyar Péter maga mesélt arról, hogy a Gyurcsány-kormány időszakának egyik legsúlyosabb közéleti válságában ügyvédjelöltként Gulyás Gergellyel együtt lépett fel. A 24.hu-nak 2024-ben azt mondta: „2006-ban valóban együtt léptünk fel több ügyben Gulyás Gergellyel”. A lap beszámolója szerint a két jogász ingyenes jogi képviseletet biztosított a rendőri túlkapások áldozatainak, majd 2006 decemberében demonstrációkat is bejelentettek a Kossuth térre.
Ez nem egy mellékes epizód Magyar Péter életrajzában. A politikus azóta is rendszeresen hivatkozik 2006 őszére mint a jogállam elleni fellépés egyik példájára.
2026-ban maga írta, hogy húsz évvel korábban Gulyás Gergellyel együtt küzdöttek a Gyurcsány-kormány jogállamot leépítő lépései ellen.
Csakhogy Magyar Péter most éppen egy olyan közéleti szereplőt, nevezetesen Baka Andrást akar köztársasági elnöknek megtenni, aki homlokegyenest eltérő álláspontra helyezkedett vele 2006 kapcsán.
Baka András életútjának fontos állomása, hogy 1991 és 2007 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd 2009-től a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. A 2006-os események utóéletében pedig olyan álláspontot képviselt, amely komoly vitát váltott ki a rendőri túlkapások áldozatainak ügyében.
Baka a semmisségi törvény alkalmazása ellen foglalt állást, a bírói függetlenségre és a bizonyítékok szabad bírói mérlegelésére hivatkozott, miközben a törvény éppen azokat a 2006-os tömegoszlatásokhoz kapcsolódó ítéleteket kívánta semmissé nyilvánítani, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés vagy rendőri tanúvallomás képezte.
Vagyis miközben a 2006-os események egyik oldalán ott volt Magyar Péter, aki saját elmondása szerint a rendőri túlkapások áldozatainak jogi segítséget nyújtott, a másik oldalon ott találjuk Baka Andrást, aki a későbbi a bíróságok autonómiáját és a jogerős ítéletek tiszteletét hangsúlyozva tagadta meg az elégtételt 2006 áldozataitól.
Magyar Péter pedig korábban egyértelműen a 2006-os rendőri fellépés áldozatainak oldalára helyezte magát. A kormányfő korábban a 2006. őszi rendőri erőszak áldozatainak jogi segítséget nyújtó Ne féljetek! elnevezésű közhasznú alapítvány titkára is volt. Akkor úgy fogalmazott: a szervezet azért jött létre, hogy „ezek az emberek ne érezzék úgy, hogy egyedül maradtak, s félniük kell”.
Emlékezetes, a volt főbíró több alkalommal nyilvánosan kifejtette az Orbán-kormány törvényalkotásával, elsősorban az igazságszolgáltatást érintő átalakításokkal kapcsolatos, erősen negatív véleményét. Baka többször tiltakozott a semmisségi törvény és a bírói kényszernyugdíjazás ellen, a bírósági rendszert érintő törvények parlamenti vitájában pedig minden korábbinál keményebb kritikákat fogalmazott meg.
Gábor Márton – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
