Megtakarításra kevésbé telik, szerencsejátékra viszont annál inkább Mészáros Richárd2026. 08. 08., szo – 11:27
Továbbra is azon európai nemzetek táborát erősítjük, akik a legkevesebb megtakarítással rendelkeznek, ez azonban egyáltalán nem akadályozza meg a polgárokat abban, hogy a rendelkezésükre álló, „felesleges” forrásokat megtakarításépítés helyett szerencsejátékra költsék.
Bár a szlovák háztartások nettó vagyona – főként az ingatlanok értékének emelkedése miatt – az utóbbi néhány esztendőben is nőtt, a likvid pénzügyi tartalékok terén a lakosok többsége igen rosszul áll. A háztartások legfeljebb a jövedelmük 6 százalékát képesek megtakarítani, ami annyit jelent, hogy minden 100 euróból 6 eurót tudnak félretenni. A polgárok anyagi védőhálójának nagysága így jócskán elmarad az euróövezet átlagától, amely a 14 százalékot is meghaladja, vagyis más államok munkavállalói még a legpesszimistább esetben is kétszer annyit spórolnak, mint mi. Nem véletlen tehát, hogy sokan még annyi tartalékkal sem rendelkeznek, hogy rendezni tudják a váratlanul felmerülő kiadásokat. A Home Credit friss felmérése szerint a szlovákiai háztartások 12 százalékának egyáltalán nincs tartaléka, további 28%-nak legfeljebb 1 havi kiadásnak megfelelő tartaléka van.
Időigényes folyamat
Bár az egyének legfeljebb bevételeik 6 százalékát képesek megtakarítani, az esetek igen jelentős részében végül úgy határoznak, hogy még ezt a pénzt sem a spórolásra fordítják. Az érintettek a döntésüket általában azzal indokolják, hogy ilyen kis összeg esetében a tartalékképzés rendkívül hosszú folyamat lenne, amely legfeljebb évek múlva hozna eredményt, egy részük pedig az azonnali sikerben bízva inkább sajátos befektetési módszereket választ. Egyebek mellett ennek tudható be, hogy tavaly Szlovákiában másfél milliárd eurónál is több pénz cserélt gazdát a szerencsejáték-iparban. Az előző év azonos időszakának adataihoz viszonyítva ez több mint 6%-os növekedést jelent. Sportfogadásra, tippelésre pedig 26,7 milliárd eurót fordítottunk, igaz, nyereményként visszajött ebből 25,2 milliárd.
„Minél nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik valakire a mindennapokban, annál csábítóbb lehet számára a gyors nyeremény gondolata, amely látszólag egy csapásra megoldhatná az érintett minden problémáját”
– fejtegette Marek Malina, a Portu.sk pénzügyi elemzője, hogy mi állhat a különös trend hátterében.
Fő a tudatosság
A hirtelen jött bevételhez képest a jövedelmünk fennmaradó részének kuporgatása kétségkívül időigényesebb folyamat, hosszabb távon azonban sokkal jobban járunk vele.
„A családi költségvetés kialakításakor kulcsfontosságú, hogy a bevételek nagysága meghaladja a kiadások összértékét. Ezen egyensúly fenntartása az első lépés, ha egészséges pénzügyi szokásokat szeretnénk kialakítani. Amennyiben ezt sikeresen teljesítettük, akkor már csak nagyjából három-négy havi fizetésünk nagyságának megfelelő összeget kellene felhalmoznunk, ha teljes biztonságban szeretnénk tudni magunkat”
– összegezte a legfontosabb feladatokat Marek Malina, aki ennek kapcsán megjegyezte, hogy spóroláskor nem kell feltétlenül óriási tételekben gondolkodnunk.
„Ha valaki hetente csak pár eurót tesz félre, már azzal is sokra megy. Alig egy év alatt akkora summát gyűjthet össze, ami felesleges fejfájás nélkül fedezheti például egy elromlott mosógép javítását vagy az autó szervizelését” – hangsúlyozta a pénzügyi elemző.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
