A Fidesszel szembeni bosszúállással vádolta meg a KDNP frakcióvezetője az államfői posztra a Tisza képviselőcsoportja által jelölt Baka Andrást, szombaton a Facebookon.
Mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban? Hogy mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen. Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét – írta Rétvári Bence.
Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim.
Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság.
Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el jogsértő és erőszakos módon.
A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan illegitim közjogi helyzetet teremtett, amelyben minden köztársasági elnök mínuszból indul.
Baka András jelölésével kapcsolatban arról is írt: a széles körű társadalmi egyeztetés lebonyolítható volt a vasárnapi családi ebédlőasztalnál, hiszen Magyar Péter édesanyja 2012. és 2020. között együtt dolgozott Baka Andrással a Kúrián.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Baka Andrást 2009-ben választotta az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének, majd 2011. december 31-én elnöki megbízatása megszűnt a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján. (A Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, elvált egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, a megszüntetett OIT elnökének igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerültek.) A mindkét tisztet ellátó, az igazságügyi reformot bíráló Baka kúriai elnöki megválaszthatóságát azzal zárták ki, hogy a hivatal betöltéséhez az új törvényi szabályozásban öt év magyarországi bírói gyakorlatot írtak elő.
Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB 2014. májusi elsőfokú és 2016. júniusi másodfokú, jogerős ítéletében is elmarasztalta Magyarországot, ítéletében kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan – jogszabály meghozatalával – idő előtt elmozdították állásából.
Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott elmozdítása után.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
