A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – Felföldi László pécsi megyéspüspök hívására és engedélyével – háromfős fiókházat (domus filialis) alapított Pécsen. Az Egyházi Törvénykönyv vonatkozó kánonjogi szakaszának megfelelően a főpásztor augusztus 1-jével a Pécs-Szent Ferenc Római Katolikus Plébánia plébániai mivoltát megszüntette, és templomigazgatósággá minősítette át.
A ferencesek a Szent Ferenc-templom, illetve saját rendi intézményeik és sokrétű feladataik ellátása mellett az irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom lelkipásztori szolgálatára is megbízást kaptak a főpásztortól.
A Hunyadi János utcában található Pécsi Ferences Domus Filialis fiókház tagjai: Orosz András Lóránt OFM, Lovász László Rajmund OFM és Bécser Péter Róbert OFM.
Pécsen néhány éve kezdődött újra a ferences jelenlét építése, miután megújult a városban működő ferences egyetemi szakkollégium, a Collegium Seraphicum. Az ugyancsak a rendtartomány fenntartásában működő kozármislenyi Dorothea Otthon, továbbá az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek közössége és a Ferences Világi Rend jelenléte egyaránt igényelte a ferences első rendi testvérek állandó jelenlétét.
Előbb egy, majd két rendtárs telepedett le Pécsen – próbajelleggel, hogy megtalálják azt a szolgálati formát, amely valóban illeszkedik a város életéhez és saját adottságaikhoz. Az idei rendi helyezések nyomán újabb testvér érkezik a pécsi közösségbe, így alapíthat a rend Pécsen önálló fiókházat.
A ferences rend szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá III. Ince pápa, ezzel megalakult Assisiben a később szentté avatott Ferenc testvér vezetésével a ferences rend. Magyarországon már 1228-ban megvetették a szerzettartomány alapját.
A Pécsi működésükről tanúskodó első adat 1256-ból való. Ekkor még elszórtan, magánházakban laktak a városban a szerzetesek. 1260-ban már főzárdaként említették a pécsi épületükben működő rendet. 1301-ben a Kóródy család támogatása mellett felépítették a későbbi rendházuk egy részét és kéttornyú templomukat.
A török időkben a templomot lerombolták, egy részét Memi Pasa dzsámijává alakították, a korábbi szentély mögött, a mostani főbejárat előtt pedig felépítették Memi Pasa fürdőjét.
A templomot övező utca is a ferences szerzetesekről kapta a nevét (Ferencesek utcája), a jelenleg is álló 18. századi templomuk a falaiban őrzi a török idők előtti ferences kolostor templomának maradványait.
A ferences templom történetének forrása: ferencesek.hu
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
