Az alábbiakban Beran Ferenc teológus, budapest-újlaki plébános, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Erkölcsteológiai Tanszékének oktatója írását olvashatják.
Háborús időket élünk, ilyenkor érzékeny figyelemmel hallgatjuk a Szentírásnak azokat a részeit, amelyek a báborúról vagy a békéről szólnak. Jól tudjuk, hogy Jézus azzal a küldetéssel bízta meg misszióba küldött apostolait, hogy ha belépnek valahová, akkor a hitükből faladó „békéjüket” adják tovább a ház lakóinak (Mt 10,12). A feltámadt Jézus pedig így köszönti tanítványait: „Békesség nektek.” (Jn 20,20) A címben idézett részben azonban mintha Jézus üzenete ellentétben állna szavaival. Jézus ezt mondja apostolainak: „Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot.” (Mt 10,34) Hogyan kell ezt helyesen érteni? – kérdezhetjük.
A görög bölcselet alapján a keresztény erkölcstan azt tanítja, hogy a béke kiindulási feltétele az igazságosság. Az igazság feltárása és az arra épülő igazságosság erénye nélkül ugyanis nem lehet a tartós békét biztosítani. Az igazság kimondása és az igazságos döntés azonban gyakran ellentéteket szül, és emiatt harcokat is eredményez.
Aranyszájú Szent János szerint a szembenállást nem Jézus, hanem a bűn által megsebzett emberek gonoszsága okozza (Szent Tamás: Catena aurea, 338). Mások felhívják a figyelmet arra, hogy Jézus arra a harcra is utalhat, amely a kereszténység és a körülötte levő világ között jöhet létre. (Jakubinyi György: Máté evangéliuma, 131. o.) Jézus példái azonban elsősorban nem a társadalom életére, hanem fájdalmas módon a legszűkebb családi életre vonatkoznak. A tapasztalat szerint a hit és az abból származó erkölcs hiánya nemcsak a társadalomban, hanem a legszűkebb családi körben is ellentéteket szülhet: fiú és apa között, leány és anya között, meny és anyós között (vö. Mt 10,35).
Ezekre az esetekre is érvényes, hogy
De ez a harc, ami a Gonosz és az általa megsebzett világ között dúl, és amit vállalnunk kell, nincs-e ellentétben azzal a szeretettel, amit Jézus tanított? Hogyan kell értelmezni a bűn által megsebzett világban az ellenség szeretetét? Jézus tanítása szerint a szeretet ellen akkor vétkezünk, ha ezt a harcot rossz szándékkal vívjuk. Rossz szándék lehet például az ellenség legyőzése, megsemmisítése, és nem pedig az igazságról való meggyőzése. Ezt a sebzettséget azonban gyógyítani lehet. Ha figyelmesen hallgatjuk az evangéliumot, példákat találhatunk arra, hogy miképpen lehet az ellenség gyűlöletét feloldani: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, mondjatok áldást, imádkozzatok rágalmazóitokért.” (Lk 6,27–28) Ha ezeket a jézusi felszólításokat nézzük, érdekes gondolatokat felfedezhetünk fel. Eszerint
Ha szüksége van rá, adunk nekik, imádkozunk értük, és ha igazságtalanság érte őket, a védelmükre kelünk. Ez az igazi jóakarat, amit nem vonhatunk meg senkitől sem, még azoktól sem, akik rosszat akarnak nekünk.
Ez érvényes a keresztény életünkre is. Ki kell mondani az igazságot! Azonban nem mindegy, hogy ezt hogyan, milyen indítékkal tesszük. A hagyományos keresztény erkölcsteológia az igazság mellé tette az igazságosság, az igaz lelkűség erényét is. Ezzel jelezte, hogy az igazságot úgy mondjuk ki, hogy az azzal
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
