Már csak egy turbinája üzemel, és hamarosan teljesen leállhat a paksi atomerőmű. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője az InfoRádióban elmondta: az, hogy az emberek kevesebb áramot és vizet használtak az elmúlt napokban, segített a helyzeten, de még nem szabad fellélegeznünk.
Már régóta lehet látni, hogy azok az atomerőművek, amelyeket folyóvízi hűtésre terveztek, a nyári időszakokban jelentős kihívással küzdenek egyfelől az adott folyóvíz hőmérséklete, másfelől pedig a hűtővíz rendelkezésre állása miatt.
Jó ideje ismert az a jelenség, hogy egyes atomerőművek termelését csökkenteni kell, mert a folyó már nem hűti a kellő mértékben a reaktorokat – mondta az InfoRádió kérdésére az Energiaklub energiaprogram-vezetője. Perger András hozzátette: erre a 2000-es évek óta láthatunk példát Európában. A paksi atomerőmű esetében a 2010-es évek második felétől majdnem minden nyáron számíthattunk olyan eseményre, amikor a hűtés elégtelensége miatt már valamilyen korlátozásra volt szükség.
„Most úgy látszik, hogy Paks is belekerült egy komolyabb helyzetbe.
Az, hogy a hűtővízmennyiség a nyári időszakban alacsony, jelentős részben köthető a klímaválsághoz, és ezek a kisvizes időszakok egyre hosszabbak, elnyúlóbbak,
egyre inkább lehet alacsonyabb vízállásra számítani az európai folyókon. Ez egy jól látható trend, és igen jelentős mértékben köthető ahhoz, hogy a nyári csapadék egyre jobban hiányzik” – fogalmazott.
Azután, hogy már csak egy blokk üzemel Pakson, Perger András elmondása szerint elég kifeszített helyzetben vagyunk itthon, de ez a helyzet lényegében az egész régióban, ráadásul erre nem számított igazán senki.
„Ilyen még sosem fordult elő 1987 óta. Akkortól négy blokkos üzemben működik a paksi atomerőmű, azóta egészen biztosan nem volt olyan, hogy legalább egy blokk ne üzemelt volna. Most valahogy meg kell oldani ezt a helyzetet.
A magyar rendszerben vannak tartalékok, vannak olyan erőművek, amelyeket nyáron amúgy sem nagyon használtak volna. Ezeket most be kell vetni.
Szerencsére már velünk vannak a naperőművek, amelyek most nagy segítséget jelentenek, ráadásul a hőhullámból fakadóan döntően a következő napokban napos időre számíthatunk, tehát biztosan lesz nagy mennyiségű napenergia-termelés” – folytatta. Az igazi probléma a kora esti órákban jelentkezik, amikor az igények megemelkednek. Elsősorban a hőhullám miatt, illetve az emberek életének időrendje miatt: este is van még villamosenergia-igényünk, hiszen ha hazamegyünk a munkából, bekapcsoljuk a televíziót és az egyéb fogyasztókat, akinek nagyon felforrósodott a lakása, az ilyenkor bekapcsolja a klímát, vacsorát készítünk, viszont ilyenkor hiányzik a legjobban a villamosenergia piacon, ilyenkor a legdrágább is – jelezte a szakértő.
Mint mondta: ilyenkor előfordul, hogy a fogyasztásnak minimum a fele, de akár nagyobb része importból érkezik. Ugyanakkor kevesebbet fogyasztanak a cégek, és valószínűleg meghallgatásra talált a lakosság egy jelentős részénél is az a kérés, hogy fogyasszunk kevesebbet, ütemezzük át a fogyasztásunkat, amennyiben tudjuk a déli órákra, amikor van napelemekből származó villamosenergia.
„Összességében úgy tűnik, hogy ezeknek az intézkedéseknek az eredőjeként a probléma valamivel kisebb, legalábbis a villamosenergia-igények oldaláról a gond egy kicsivel kisebb, mint egy hónappal ezelőtt. De azért ez természetesen nem azt jelenti, hogy meg lehet nyugodni, mert még legalább négynapi hőhullámos időszak áll még előttünk” – értékelt.
A helyzet igen kifeszített lesz, és a kérdés pedig kérdés marad: meddig marad velünk az az állapot, amiben a paksi atakmerőmű nem, vagy csak alig képes termelni – fogalmazott perger András.
A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
