Kevesebbet keres az átlagnál? Mától számon kérheti a munkáltatóját Tornyai Bianka2026. 08. 03., h – 13:22
Mától akár 100 ezer eurós bírságot is kaphatnak azok a munkáltatók, akik nem rendelkeznek a nők és férfiak közötti bérszakadék megszüntetését célzó átlátható bérezési rendszerrel. Az erről szóló törvény június 7-én lépett hatályba.
Jelentős nap a mai a dolgozó nők, de természetesen a dolgozó férfiak számára is
– fogalmazott Erik Tomáš (Hlas) munka-, szociális és családügyi miniszter azon a sajtótájékoztatón, amely a nők és férfiak közötti bérszakadék megszüntetését célzó törvényről szólt. Mától a gyakorlatban is életbe lép a június 7-től hatályos törvény, vagyis az alkalmazottak élhetnek azzal a jogukkal, hogy tájékoztatást kérjenek a munkatársaik és saját fizetésükről, illetve az állam mától ellenőrizheti a törvény betartását.
Megszűnik a diszkrimináció?
A miniszter rámutatott, azért beszél elsősorban a nőkről, mert a statisztikák alapján Szlovákiában a nők átlagban 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ezért örömmel tölti el, hogy a hosszú évek óta tartó diszkriminációt a törvény véglegesen megszünteti. Mától az Országos Munkafelügyelet (Národný inšpektorát práce) és a munka-, szociális és családügyi minisztérium ellenőrzi a törvény betartását.
„Július végéig a munkáltatóknak lehetőségük volt arra, hogy új bérezési rendszert alakítsanak ki, amely 4 kritériumra épül: bonyolultság, felelősség, megterhelés és munkakörülmények. A munkáltató további kötelessége hozzáférhetővé tenni azokat a feltételeket, amelyek alapján meghatározza a jutalmazást, annak mértékét és emelését. A legfontosabb változás, hogy a munkavállalók ezentúl nemcsak a saját fizetésükről kérhetnek információt, hanem arról is, hogy mekkora az átlagfizetés az azonos pozícióban dolgozó kollégáik esetében”
– hangsúlyozta a tárcavezető, kiemelve, hogy így a munkavállalók egyszerűen össze tudják hasonlítani a saját keresetüket az átlaggal. A munkáltató köteles ezt az információt a munkavállaló kérésére kiadni.
Legfeljebb 5% lehet a különbség
Ha a munkavállaló bére több mint 5%-kal alacsonyabb az adott munkaköri kategória átlagbérénél, kérheti a munkáltatótól a fizetése kiigazítását. A munkáltatónak ilyenkor objektív okokkal kell megindokolnia a különbséget vagy meg kell szüntetnie azt. Amennyiben ez nem történik meg, a munkavállaló az Országos Munkafelügyelethez fordulhat jogorvoslatért. Ha a munkáltató nem szünteti meg vagy nem tudja objektív módon megindokolni az 5%-ot meghaladó bérkülönbséget, akár 100 ezer eurós bírságra is számíthat.
Jelentés a bérezésről
Fontos változás az is, hogy a munkáltatóknak ezentúl rendszeres jelentéseket kell készíteniük a bérezésről. A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek ezt évente kell megtenniük. A 100 és 249 munkavállalót foglalkoztató munkáltatók háromévente kötelesek jelentést készíteni, a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek számára ez csak ajánlás, számukra nem kötelező. A minisztérium 4 ezer és 8 ezer euró közötti bírságot szabhat ki, amennyiben a munkáltató nem teljesíti ezt a kötelezettséget. Erik Tomáš kiemelte, ha a jelentésből kiderül, hogy a nők és a férfiak bére között 5%-nál nagyobb különbség van, akkor szintén el kell indítani az eljárást, amelynek lefolytatásában a munkavállaló a szakszervezethez fordulhat. Ha a munkahelyen nincs szakszervezet, a dolgozók kijelölhetnek saját képviselőt. Amennyiben ezután sem szűnik meg a bérkülönbség vagy nem kap megfelelő indoklást az érintett, az Országos Munkafelügyelet szankciókat alkalmazhat.
Átlátható bérezési rendszer
A törvény további fontos változásokat is bevezet: a munkáltatóknak már a munkaviszony létrejötte előtt is biztosítaniuk kell a diszkriminációmentes feltételeket, vagyis az álláshirdetésekben olyan munkakör-megnevezéseket kell használniuk, amelyek nem utalnak kizárólag az egyik nemre.
„Ennél is fontosabb azonban, hogy már az állás meghirdetésekor biztosítani kell a bérezés átláthatóságát. Az állásra jelentkezőnek joga van megismerni a kezdő fizetés összegét vagy annak bérsávját, valamint tájékoztatást kell kapnia a kollektív szerződésről is. Ezeket az információkat már akkor meg kell kapnia, amikor a munkáltatóval az új munkakörről és a munkába lépés feltételeiről tárgyal”
– mutatott rá a munkaügyi miniszter. Hangsúlyozta, a törvény azért is született meg, mert egy konkrét európai parlamenti irányelv írta elő, de a férfiak és a nők egyenlő bérezése a Hlas párt hosszú távú célkitűzése volt, ezért is sajnálatos, szerinte, hogy az SaS és a KDH nem támogatta. Az újságírói kérdések során elhangzott, az SaS ezért nem támogatta a javaslatot, mert a képviselői szerint a törvény ebben a formában lehetőséget adhat arra, hogy a leendő alkalmazottak kiválasztásánál egy adott munkahelyen a nők hátrányba kerüljenek.
Veronika Čábi, a minisztérium nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség osztályának vezetője hangsúlyozta, a törvény minden munkavállalóra vonatkozik, tehát azokra is, akiket a munkáltatók arra köteleznek, hogy vállalkozói engedéllyel dolgozzanak vagy munkavégzési megállapodással (dohoda o vykonaní práce) alkalmaznak munkavállalókat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
