Több mint száz felvidéki és Kárpát-medencei pedagógus részvételével nyitották meg augusztus 3-án Komáromban a XXXIV. Jókai Mór Nyári Egyetemet. A négynapos szakmai találkozó középpontjában idén a hagyomány, az alkotás és az innováció kapcsolata, valamint a pedagógus változó világban betöltött szerepe áll.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége augusztus 3–6. között harmincnegyedik alkalommal rendezi meg a Jókai Mór Nyári Egyetemet. A „Lélektől a katedráig – hagyomány, alkotás, innováció a pedagógiában” mottóval meghirdetett továbbképzés ünnepélyes megnyitóját hétfőn délelőtt tartották a komáromi Tiszti pavilon dísztermében.
A rendezvény hagyományosan az ünnepi zászlók bevonulását követően a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét. A résztvevőket és a meghívott vendégekett Salgó Gabriella köszöntötte, majd Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke nyitotta meg a négynapos szakmai programot. Köszöntőt mondott Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Kiss Dávid, a magyarországi Oktatási Hivatal elnöki kabinetjének főosztályvezetője, valamint Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.
A megnyitó ünnepi hangulatát népzenei műsorok tették teljessé. Csenge Rita, a Kossányi József Alapiskola és Óvoda tanulója martosi dalokat adott elő, Korpás Éva népdalénekes pedig csallóközi népdalokkal idézte meg a szülőföld kulturális örökségét, éneklésre hívva a közönséget is.
Őszintén a pedagógusokról pedagógusoknak
Fekete Irén, az SZMPSZ országos elnöke arra figyelmeztetett, hogy a tervezett oktatási változások a magyar iskolák jelentős részének működését veszélyeztethetik. A megnyitón a pedagógusok túlterheltségéről, az iskolahálózat jövőjéről és a tanárok közösségmegtartó szerepéről is beszélt.
Ünnepi beszédében először a nyári egyetem közösségformáló erejét hangsúlyozta. Mint mondta, a Felvidékről, Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Horvátországból és Szlovéniából érkező pedagógusokat a tudás iránti igény, a találkozás öröme és a közös gondolkodás szándéka hozta össze Komáromban.
Az SZMPSZ elnöke ugyanakkor a pedagógusok kimerültségéről is őszintén beszélt. Felidézte a tanév végi időszakot, amikor a tanárok az utolsó dolgozatok kijavítása, az adminisztráció lezárása, a szülőkkel való egyeztetések és a gyermekek támogatása közben gyakran már saját fizikai és lelki tartalékaikat élik fel.
„Nem azért fáradunk el, mert gyengék vagyunk, hanem mert hosszú hónapokon át többet adtunk magunkból, mint amennyit vissza tudtunk tölteni” – fogalmazott. Hozzátette: az idei nyári egyetem egyik legfontosabb célja ezért az, hogy a résztvevők ne csupán új módszertani ismeretekkel, hanem megújult erővel és megerősödött lélekkel térjenek haza.
A magyar iskolák 71 százaléka kerülhet veszélybe
Fekete Irén ezt követően a nemzetiségi oktatást érintő, általa súlyosnak nevezett problémákra irányította a figyelmet. Mint mondta, miközben az iskolákban a tanévzárókra készültek, az oktatási minisztériumban olyan tervezetek születtek, amelyek a magyar oktatási intézmények jelentős részének jövőjét veszélyeztethetik.
A tárca gazdasági és minőségi szempontokra, valamint a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra hivatkozva csökkentené a kis létszámú iskolák számát. Az iskolahálózat már megkezdett optimalizálása azonban különösen hátrányosan érintheti a magyar tannyelvű intézményeket, amelyek kisebbségi helyzetükből fakadóan gyakran eleve alacsonyabb gyermeklétszámmal működnek.
Az SZMPSZ elnöke szerint a legújabb törvénymódosítási javaslatok alapján a minimális osztálylétszámokra vonatkozó szabályokat a nemzetiségi iskolákra is kiterjesztenék. A helyzetet tovább súlyosítja a kis intézményeket segítő méretkoefficiens fokozatos, három éven belüli megszüntetése. Ez a rendszer eddig kiegészítő állami támogatást biztosított az alacsonyabb tanulólétszámmal működő iskoláknak.
Fekete Irén közölte: az osztályonként előírt minimális tanulólétszám bevezetése felkészületlenül érné a magyar közösséget. „Kérjük, ezt vegyék komolyan. Konkrét számokban ez azt jelenti, hogy iskoláink 71 százaléka veszélybe kerülhet” – figyelmeztetett.
Elmondása szerint a Magyar Szövetség és hat szakmai szervezet képviselőiből létrehozott oktatáspolitikai műhely folyamatosan tárgyal a minisztérium vezetőivel. A törvénytervezet nyilvános véleményezése során módosító javaslatokat is benyújtottak, ezek azonban eddig nem kapták meg a szükséges támogatást.
Fekete Irén úgy véli, hogy a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény, valamint a megfelelő parlamenti képviselet hiányában a magyar óvodák és iskolák megőrzése az elkövetkező hetekben és hónapokban közös és határozott fellépést kíván. Ebben számítanak a polgármesterekre, az önkormányzati képviselőkre, az intézményvezetőkre, a pedagógusokra, a szülőkre és a helyi közösségekre egyaránt.
Nem egyszerűen intézményekről, hanem közösségekről van szó
Az SZMPSZ elnöke hangsúlyozta: a szövetség is tisztában van azzal, hogy a demográfiai fogyás miatt változtatásokra van szükség. Az iskolahálózat átalakításában azonban csak akkor tudnak partnerként részt venni, ha megfelelő garanciát kapnak arra, hogy egyetlen magyar gyermeknek sem sérül a magas színvonalú anyanyelvi neveléshez és oktatáshoz való joga, és a magyar iskola továbbra is valóban elérhető marad számára.
Mint mondta, a kérdés nem pusztán számokról, finanszírozási mutatókról és intézményi struktúrákról szól, hanem gyermekekről, családokról, pedagógusokról és egész települési közösségekről.
„Sorsfordító, nehéz időszak előtt állunk” – jelentette ki. A minden magyar gyermek számára elérhető iskolahálózat megvédése szerinte a felvidéki magyar közösség összefogásának egyik legfontosabb próbája lehet.
Fekete Irén ugyanakkor arra biztatta a pedagógusokat, hogy ne engedjék, hogy a bizonytalanság megbénítsa őket. Mint fogalmazott, egy közösség erejét nem a nehézségek hiánya mutatja meg, hanem az, hogy tagjai a nehéz pillanatokban képesek-e egymás felé fordulni.
A Jókai Mór Nyári Egyetem évről évre ezt az összetartozást erősíti: megújítja azt a közösségi szövetet, amelyet a hivatás, az anyanyelv, a kultúra és a közös felelősség tart össze. Az SZMPSZ elnöke azt kívánta, hogy a résztvevők ne csupán jegyzeteket, prezentációkat és módszertani ötleteket, hanem tartós emberi kapcsolatokat, megújult lelkesedést, bizalmat és hitet is vigyenek magukkal Komáromból.
Keszegh Béla (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A legközelebbi vagy a legjobb iskoláért harcolunk?
Keszegh Béla, Komárom polgármestere szintén az iskolahálózat előtt álló kihívásokra helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, az oktatásnak rendkívül gyors társadalmi változásokkal és korábban nem tapasztalt demográfiai problémákkal kell szembenéznie. Ezek még Komáromban is érezhetők, ahol viszonylag magas a magyar lakosság aránya.
A polgármester szerint előbb-utóbb arra a nehéz kérdésre is választ kell adni, hogy a jövőben a legközelebbi vagy a lehető legjobb iskolákért harcolunk-e. A gyermeklétszám csökkenését nem lehet figyelmen kívül hagyni, az alkalmazkodáshoz azonban világos, legalább tíz évre előretekintő tervre van szükség. Hangsúlyozta: a megoldásokat nem lehet kizárólag az oktatásirányítástól várni, azok kialakításába a pedagógusokat és a helyi közösségeket is be kell vonni.
Úgy vélte, a magyar iskolák egyik legfontosabb feladata, hogy minőségi oktatást kínáljanak, hiszen a szülők gyermekük számára a lehető legjobb intézményt keresik. Az átalakítás során ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a kisebb települések iskolái ne ürüljenek ki, és ne csak azok a gyermekek maradjanak helyben, akiket a szülők nem tudnak máshová vinni.
Keszegh Béla arra biztatta a pedagógusokat, hogy olyan emberekkel vegyék körül magukat, akik szükség esetén azt is megmondják nekik, amit nem szívesen hallanak, ugyanakkor támogatást, biztatást és támaszt is nyújtanak. Mint mondta, a nyári egyetem erre is lehetőséget kínál: nemcsak szakmai tudással, hanem emberi kapcsolatokkal és közösségi élményekkel is gazdagítja a résztvevőket.
Kiss Dávid (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Szellemi záportározókra” van szükség
Kiss Dávid köszöntőjében az egész Európát sújtó szélsőséges időjárásból és a víz egyre érzékelhetőbb hiányából kiindulva vont párhuzamot a természeti és a szellemi környezet változásai között. Mint mondta, miközben folyamatosan ömlik ránk az információ, annak jelentős része csupán átfolyik rajtunk, nem válik tartós tudássá, és nem segít bennünket az eligazodásban.
Ebben a helyzetben különösen felértékelődnek azok a közösségi és szakmai alkalmak, amelyek hiteles, tápláló tudást közvetítenek. A főosztályvezető a nyári egyetemhez hasonló rendezvényeket „szellemi záportározóknak” nevezte: olyan helyeknek, ahol az értékes ismereteket meg lehet őrizni, tovább lehet adni, és ahol a résztvevők egymás tapasztalataiból is meríthetnek.
Úgy fogalmazott, a magyar nyelvű iskolák maguk is ilyen megtartó erőt képviselnek. Karbantartásuk, megóvásuk és megerősítésük valamennyiünk kötelessége, hiszen éltető erőt biztosítanak a közösség számára. Köszönetet mondott az SZMPSZ-nek azért, hogy évről évre megszervezi a nyári egyetemeket, amelyeknek nemcsak szakmai, hanem erős közösségformáló szerepük is van.
A pedagógus mint biztos pont
Gubík László a jelenlegi korszak bizonytalanságairól beszélt. Felidézte, hogy ma már sokszor azt sem könnyű eldönteni, valódi emberrel vagy a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalommal találkozunk-e, miközben az oktatás jövőjét, az iskolahálózat átalakulását és a közösségek megmaradását érintő kérdésekre is válaszokat kell keresni.
Gibík László (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Személyes példákkal idézte fel azokat a tanárokat és nevelőket, akik diákként biztos pontot jelentettek számára. Meglátása szerint éppen erre van szükség napjainkban is: a pedagógusoknak a családok mellett olyan kapaszkodóvá kell válniuk, akik tudásukkal, életpályájukkal és mindennapi munkájukkal biztonságot adnak a gyermekeknek és az egész felvidéki magyar közösségnek.
„Én úgy tekintek önökre, mint biztos pontokra” – fordult a pedagógusokhoz. Azt kívánta nekik, hogy ezt a szerepet ne csupán őrizzék meg, hanem fejlesszék és erősítsék is.
A pártelnök a szakma és a politika együttműködésének szükségességét is hangsúlyozta. Mint mondta, a minőségi magyar oktatás és a magyar iskolahálózat megőrzéséhez szakmai felkészültségre, közösségi kiállásra és megfelelő politikai érdekérvényesítésre egyaránt szükség van. A politikumnak szüksége van a pedagógustársadalom szakmai hátterére, a szakmának pedig olyan képviseletre, amely a törvényhozás szintjén is képes fellépni az iskolák jövőjéért.
Mitől válhat valaki a jövő bajnokává?
A megnyitó kiemelt eseménye Aczél Petra egyetemi professzor, kommunikáció-, újmédia- és jövőkészség-kutató „A jövő bajnokai – hogyan készüljünk, hogyan vezessünk, hogyan szolgáljunk” című előadása volt.
Aczél Petra (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az előadó már az első percekben magával ragadta a közönséget: közvetlen, lendületes stílusával, meghökkentő adatokkal és a hallgatósághoz intézett kérdésekkel folyamatosan fenntartotta a figyelmet.
Aczél Petra szerint választóvonalhoz érkeztünk. Miközben egy kisgyermek még kérdések sokaságával fordul a világhoz, az életkor előrehaladtával egyre kevesebbet kérdezünk. Ezzel párhuzamosan romlik az összpontosítás képessége is: a figyelmünket folyamatosan megszakítják az okostelefonok jelzései, a közösségi média tartalmai és a sokszor lényegtelen információk.
Az előadó megállapítása szerint „megbukott az információs társadalom”, mert az adat és az információ önmagában még nem jelent tudást, megértést vagy bölcsességet. A mai ember nem feltétlenül azért kerül nehéz helyzetbe, mert kevés információ áll a rendelkezésére, hanem azért, mert a rázúduló tartalmak között egyre nehezebben találja meg azt, ami valóban értékes és eligazító.
A jövő pontos megjóslásának korlátaira is felhívta a figyelmet. A szakértők gyakran abból indulnak ki, hogy a meglévő tudásuk alapján előre jelezhetik, mi következik, a valóság azonban rendszerint összetettebb és kiszámíthatatlanabb. A jövőre ezért nem merev válaszokkal, hanem nyitottsággal, kérdezéssel, figyelemmel és alkalmazkodóképességgel lehet felkészülni. A pedagógus feladata sem egyszerűen az információ átadása, hanem az, hogy megtanítsa a fiatalokat gondolkodni, különbséget tenni lényeges és lényegtelen között, valamint felelősen alakítani saját jövőjüket.
Hat gyakorlatorientált szakcsoport
A Jókai Mór Nyári Egyetem résztvevői a következő napokban hat szakcsoport munkájába kapcsolódhatnak be. A képzések a mesterséges intelligencia pedagógiai alkalmazásától az irodalmi játékokon és az önismereten át a vizuális élménypedagógiáig, a drámapedagógiáig és a népdalok oktatásban betöltött szerepéig kínálnak gyakorlati ismereteket.
A foglalkozásokat Árpás Attila matematika–informatika szakos pedagógus, Ádám Lilla középiskolai tanár, Mandák Csaba, az Innovatív Pedagógiai Műhely ügyvezetője, Kiss Papp Csilla és Tóth Mónika művésztanárok, Várady Kornélia drámapedagógus, valamint Korpás Éva népdalénekes és pedagógus vezetik.
A szervezők szándéka szerint a négynapos találkozó nemcsak a szakmai tudás bővítésére ad lehetőséget, hanem a személyes kapcsolódás, a tapasztalatcsere és a közös gondolkodás fóruma is. Olyan közösségi tér, amelyből a pedagógusok új ismeretekkel, megerősítéssel és a következő tanévhez szükséges lendülettel térhetnek haza.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
