A sajtószabadságot veszélyeztető eljárás indult két kisebbségi nyelven megjelenő hírportál ellen Koleszár Linda2026. 08. 03., h – 12:56
A spanyol adatvédelmi hatóság legalább 7000 eurós bírságot és a rendőrségi beépülésekről szóló cikkek egyes részeinek eltávolítását javasolja. A VilaWeb és a La Directa vitatja az eljárás jogalapját. A két katalán hírportál szükség esetén európai bíróságokhoz is fordulna.
A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) szankciós eljárást indított két katalán sajtóorgánum, a VilaWeb és a La Directa ellen, amiért olyan rendőrségi beépülésekről számoltak be, amelyek során állítólag hamis személyazonosságot használó rendőrök épültek be társadalmi és függetlenségpárti mozgalmakba. A hatóság legalább 7000 eurós bírságot, valamint az érintett rendőrök azonosítására alkalmas adatok eltávolítását vagy anonimizálását javasolja.
Rendőrségi beépülésekről számoltak be
Az ügy előzménye egy 2022-ben a La Directa által publikált oknyomozó sorozat. A lap olyan eseteket tárt fel, amelyek szerint spanyol rendőrök hónapokon vagy akár éveken keresztül épültek be diákszervezetekbe és függetlenségpárti csoportokba Katalóniában és Valenciában.
A feltáró anyagokról később a VilaWeb és más sajtóorgánumok is beszámoltak. A tudósítások széles körű figyelmet kaptak, parlamenti kérdéseket és kezdeményezéseket eredményeztek a spanyol törvényhozásban, valamint vizsgálat indult a katalán parlamentben is.
Az AEPD álláspontja szerint a két sajtóorgánum jogellenesen hozott nyilvánosságra személyes adatokat, amikor közölte a rendőrök valódi nevét, feltételezett fedőszemélyazonosságát, fényképeit és más, azonosításukra alkalmas információkat. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, végleges szankciót egyelőre nem szabtak ki.
A sajtó szerint közérdekű információkról van szó
A VilaWeb és a La Directa visszautasítja az adatvédelmi hatóság kifogásait. Érvelésük szerint az érintett rendőrök azonosítása az oknyomozások hitelességének ellenőrzéséhez és a beépülések megtörténtének bizonyításához is szükséges volt.
A sajtóorgánumok szerint az azonosító adatok nélkül nem lehetett volna megfelelően alátámasztani azokat a beszámolókat, amelyeket a spanyol kormány és rendőrségi források kezdetben tagadtak vagy jelentéktelennek minősítettek.
A két szerkesztőség jelezte, hogy minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséggel élni kíván, és szükség esetén európai bíróságokhoz is fordul.
Politikai és szakmai szervezetek is reagáltak
Az ügy jelentős politikai és szakmai visszhangot váltott ki Katalóniában. A katalán parlament újabb üléseket hirdetett meg a rendőrségi beépüléseket vizsgáló parlamenti bizottságban, amelyre mindkét sajtóorgánum igazgatóját meghívták.
A katalán ERC és Junts pártok, valamint a valenciai Compromís koalíciója a spanyol parlamentben is kérdéseket intézett a kormányhoz, és álláspontjának ismertetését követelte az ügyben.
Több társadalmi és kulturális szervezet szintén támogatásáról biztosította a két sajtóorgánumot. A Katalán Sajtótanács és a Katalán Újságírók Szövetsége hivatalos közleményben fejezte ki aggodalmát az eljárás miatt.
A rendőrök jogi státusza is vita tárgya
Az ügy egyik központi kérdése az érintett rendőrök jogi státusza. Az AEPD a hírek szerint fedett rendőrökként tekint rájuk, akik különleges adatvédelmi védelemre jogosultak.
A sajtóorgánumok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a spanyol kormány az érintetteket hírszerzési tisztként, nem pedig bíróság által engedélyezett fedett ügynökként írta le. Jogi képviselőik szerint ez a különbségtétel lényeges lehet annak mérlegelésekor, hogy miként egyeztethető össze a személyes adatok védelme az állami tisztviselők tevékenységéről szóló, közérdekű tájékoztatással.
A VilaWeb szerint veszélyes precedens alakulhat ki
A VilaWeb igazgatója, Vicent Partal a lapban megjelent vezércikkében a sajtószabadság elleni példátlan támadásnak nevezte az eljárást. Szerinte a legnagyobb problémát nem is a tervezett bírság, hanem az jelenti, hogy a hatóság a korábban már publikált tudósítások eltávolítását követeli.
Partal szerint ez olyan precedenst teremthet, amelynek nyomán egy közigazgatási hatóság bírósági döntés nélkül is beavatkozhat a nyilvánosan hozzáférhető információkba és a sajtó által korábban közzétett tartalmakba.
„A VilaWebnél 1995 óta mindent láttunk már. És mindig is kiálltunk a sajtószabadság védelmében. Ezért ma olyan világosan fogalmazunk, ahogy csak tudunk: harcolni fogunk a saját igazunkért, és addig megyünk el, ameddig szükséges a sajtószabadság és olvasóink igazságról való tájékozódáshoz fűződő jogának védelmében. Benyújtjuk a kifogásainkat, és ha a határozat érvényben marad, akkor a szükséges mértékig folytatjuk a jogi küzdelmet. Nem azért, mert szeretünk pereskedni, hanem azért, mert a tét az állampolgárok tájékozódáshoz való joga” – írta Partal.
A kisebbségi és regionális nyelveken megjelenő napilapokat tömörítő európai szervezet, a MIDAS szolidaritását fejezte ki a VilaWebbel. A szervezet elnöke, Martxelo Otamendi hangsúlyozta: a MIDAS elkötelezett a sajtószabadság védelme és amellett, hogy a kisebbségi nyelvű média szabadon tudósíthasson a közérdekű ügyekről.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
