Június 29. és július 3. között négy közép-európai egyetem hallgatói és oktatói vizsgálták közösen a Habsburg Monarchia kulturális emlékezetét és örökségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara nemzetközi nyári egyetemén.
A Habsburgok közép-európai országain belül közel négyszáz éven át számos etnikai, nyelvi és felekezeti közösség élt egymás mellett. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően létrejött vagy átalakult államok történetírásában hosszú időn keresztül elsősorban nemzeti keretek között értelmezték e korszak etnikai és felekezeti viszonyait, és jelentős figyelmet kaptak az együttélést terhelő konfliktusok. Az elmúlt évtizedek történeti kutatása ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet fordít az együttélés különböző formáira, a közösségek közötti kölcsönhatásokra és a kulturális transzferekre. A nyári egyetem célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a hallgatók számára elméleti és gyakorlati ismereteik bővítésére arról, miként befolyásolta a Habsburg-dinasztia és a birodalom emlékezete a Közép-Európában élő népek identitását, milyen közös emlékezeti pontok vannak és hogyan változhatott ezek értelmezése a modern korban, illetve milyen kulturális és épített örökséget hagyott maga után ez a többszáz éves időszak.
A rendezvény a Pázmány BTK Történettudományi Intézete, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem, a krakkói Jagelló Egyetem és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem együttműködésében valósult meg, történész és művészettörténész hallgatók és vendégoktatók részvételével.
Az első nap előadásai és szemináriumai alkották meg a módszertani és értelmezési keretet. Kovács Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem munkatársa a Habsburgokhoz köthető barokk építészeti örökséget mutatta be Erdélyben, kitérve az uralkodói reprezentációt szolgáló épületekre és azok motívumaira, az erőd- és a templomépítészetre, ezek hatásait az erdélyi városok (például Gyulafehérvár vagy Kolozsvár) összképére és további fejlődésére, valamint a régió kulturális örökségében betöltött szerepükre.
Szuromi Kristóf, a PPKE BTK Történettudományi Intézetének adjunktusa szemináriumi keretek között ismertette meg jobban a hallgatókat a Pierre Nora által definiált emlékezeti hely fogalmával, főbb típusaival, értelmezési lehetőségeivel, a csoportmunkákon keresztül pedig mindezt kivetítették a magyarországi és közép-európai emlékezeti helyekre, elemezve azok történetét, jelentésük lehetséges változásait, valamint identitásformáló, vagy -megtartó jelentőségét.
A nap kutatásmódszertani előadását pedig Matej Smida, a Bél Mátyás Egyetem doktorandusza tartotta a levéltári források digitalizálásáról, elérhetővé tételéről, valamint a történettudomány területén is alkalmazott, illetve alkalmazható mesterségesintelligencia-alapú szoftverek szerepéről, pontosságáról és felhasználási módszereiről.
A második nap első szakaszában a hallgatóké volt a főszerep, ugyanis ekkor került sor a nyári egyetem tematikájához illeszkedő, rövid prezentációkból és közös eszmecseréből álló colloquium első részére. Délután a csoport látogatáson vett részt a Magyar Nemzeti Galériában, amelynek során megtekintették a Habsburg–Lotaringiai család magyarországi ágának temetkezési helyéül szolgáló nádori kriptát is.
Július 1-jén Fejérdy Gergely, a PPKE BTK Történettudományi Intézet egyetemi adjunktusa és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatóhelyettese tartott előadást Otto von Habsburg: The Life of a Crown Prince in the Service of Central Europe címmel. A hallgatók ennek során megismerhették Habsburg Ottó családi hátterét és életpályáját, és hogy hogyan vált az egykori magyar trónörökös a 20. század második felére Közép-Európa és az itt élő népek ügyét szívén viselő európai szintű politikussá. Az előadást élénk beszélgetés követte Habsburg Ottó személyéről, az alapítvány működéséről, illetve az ott fellelhető és kutatható forrásokról.
A következő napon a résztvevők tanulmányi kiránduláson vettek részt Komáromban, amely szervesen épült a nyári egyetem egyik fő vezérfonalára, a Habsburg Monarchia közép-európai épített örökségére és kulturális emlékezetére. A hallgatók a helyszínen megismerhették a monostori erődrendszer építéstörténetét, sajátosságait, szerepét és jelentőségét, ezen keresztül betekintést nyerve a Monarchia 19. századi erődépítészetébe, és hogy hogyan vált az 1850-70-es években épült objektum Komárom és a Duna szlovák partján fekvő Észak-Komárom (Komárno) közös kulturális emlékezeti helyszínévé.
A nyári egyetem zárónapját teljes egészében a hallgatói előadások köré szervezett colloquiumnak szentelték a szervezők. Az esemény lehetőséget biztosított a magyar, román, szlovák és lengyel diákok számára a szakdolgozatukhoz kapcsolódó, illetve a rendezvény tematikájához illeszkedő kutatási témájuk bemutatására, aminek köszönhetően azokat nemzetközi környezetben vitathatták meg szakmai és kutatásmódszertani szempontból.
Mindez arra is rámutatott, hogy milyen szerteágazó – emlékezettörténeti, kulturális és életmódtörténeti, művészettörténeti, hadtörténeti, illetve művelődéstörténeti – kutatási lehetőségek kapcsolódhatnak a nyári egyetem tematikájához.
A Central Europe and the Habsburgs – Cultural Memory and Heritage of the Habsburg Monarchy címmel az Erasmus+ BIP program keretein belül megvalósuló esemény zárásakor a szervezők és a közreműködők egyetértettek abban, hogy a lezajlott nyári egyetem további közös munka alapját teremtette meg, és megegyeztek a közeljövőben történő folytatásról is.
Forrás és fotó: PPKE BTK
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
