Mosolyból, lovaglásból és színjátszásból idén sincs hiány – tizedik alkalommal telt meg élettel a hetényi Csavar-csűr

Mosolyból, lovaglásból és színjátszásból idén sincs hiány – tizedik alkalommal telt meg élettel a hetényi Csavar-csűr

A Csavar Színház idén jubileumi, tizedik alkalommal rendezte meg lovas színjátszó táborát Hetény községben. Az ötnapos, július 27. és 31. között zajló programnak ezúttal is a festői környezetben fekvő Csavar-csűr adott otthont, ahol a színház, a lovak és a közösségi élmények különleges egységet alkotnak. Portálunk a tábor harmadik napján látogatott ki a helyszínre, ahol már az első pillanatokban érzékelhető volt az a felszabadult, családias és alkotó légkör, amely immár egy évtizede a Csavar Színház egyik legnépszerűbb nyári programjának sajátja.

A tágas, gondosan kialakított birtokon egész nap pezseg az élet: a gyerekek színjátszó foglalkozásokon vesznek részt, lovagolnak, ügyességi és közösségi játékokat játszanak, esténként táncház, beszélgetések és közös programok várják őket, a forró nyári napokon pedig a medence is igazi felüdülést jelent.

A területen gyönyörű lovak, bárányok, kutyák, macskák, baromfik és papagájok is hozzátartoznak a mindennapokhoz, az ebédet pedig a közeli Gólya Csárdában fogyasztják el a táborozók. A gyermekek szemmel láthatóan otthonosan mozognak ebben a természetközeli környezetben, ahol a játék, az alkotás és az élményszerzés kéz a kézben jár.

Portálunknak Kiss Szilvia, a Komáromi Jókai Színház színművésze, a tábor egyik vezetője és főszervezője beszélt a jubileumi tábor részleteiről.

Mint elmondta,

az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudatosan korlátozták a résztvevők számát, mert úgy látták, hogy csak kisebb létszám mellett lehet megfelelő figyelmet fordítani mind a lovaglásra, mind pedig a színjátszó foglalkozásokra.

Eredetileg 15 gyermekkel tervezték az idei turnust, ám a rendkívüli érdeklődés miatt végül folyamatosan bővíteni kellett a keretet, így összesen 22 táborozó érkezett a Csavar-csűrbe.

Kiss Szilvia kiemelte, hogy az idei tábor több szempontból is újdonságot hozott. Korábban elsősorban improvizációs feladatokra építették a foglalkozásokat, ezúttal azonban egy teljes előadást állítanak színpadra a gyerekekkel.

A Fehér paripa titka című darab egy legendát dolgoz fel, amelynek központi gondolata, hogy az emberek és a természet közötti harmónia csak összefogással őrizhető meg.

A fehér paripa a szabadság, a fény, a boldogság és a harmónia jelképe, a történet pedig arra tanítja a résztvevőket, hogy az igazi eredményeket nem egyénileg, hanem közösségként lehet elérni.

A színművésznő hozzátette, hogy a szerepeket nem előre osztották ki. Az első nap az ismerkedésről, az improvizációs feladatokról és a gyerekek képességeinek megismeréséről szólt, majd ezek alapján alakították ki a szereposztást. Érdekességként említette, hogy ő és fia, Gál Ádám Vajk – egymástól függetlenül – szinte ugyanazokat a szerepeket szánták ugyanazoknak a gyermekeknek.

Az előadás tizenegy rövidebb jelenetből épül fel, várhatóan mintegy félórás lesz, így a 9 és 16 év közötti korosztály számára is jól elsajátítható. A darabot kifejezetten úgy írták át, hogy minden résztvevőnek jusson benne feladat és megszólalási lehetőség.

Kiss Szilvia hangsúlyozta, hogy bár a színjátszás fontos része a tábornak, számukra mindenekelőtt a közösségépítés áll a középpontban.

„Azt szeretnénk, hogy a gyerekek évről évre fejlődjenek, bátrabban fejezzék ki magukat, merjék elmondani a véleményüket és kiálljanak önmagukért”

Hírdetés

– fogalmazott.

Mint rámutatott, a tábor messze nem kizárólag azoknak szól, akik később színészi pályára készülnek. Az itt megszerzett önbizalom, kommunikációs készség és önismeret bármilyen hivatásban előnyt jelenthet.

Felidézte, hogy

az évek során számos egykori táborozó választotta később a művészeti pályát – köztük saját gyermekei is –, mások pedig egészen más területeken értek el sikereket, ugyanakkor a táborban megszerzett készségeknek mindannyian hasznát vették.

Kiss Szilvia arról is beszélt, hogy minden évben érkeznek olyan gyermekek, akik korábban még soha nem vettek részt színjátszó foglalkozáson, vagy éppen a lovaktól tartanak. Éppen ezért az első napok egyik legfontosabb feladata a bizalom kialakítása.

Mint fogalmazott, sok beszélgetéssel, játékokkal és személyes odafigyeléssel igyekeznek feloldani a kezdeti feszültséget, hogy minden gyermek biztonságban érezze magát. Gyakran már néhány nap alatt látványos változást tapasztalnak:

A visszahúzódóbb gyerekek megnyílnak, bátrabban szólalnak fel, önállóbbá válnak, sőt saját félelmeiket is képesek legyőzni.

Példaként említett egy kislányt, aki a tábor elején még fel sem mert ülni a lóra, néhány nappal később azonban már egyedül lovagolt. Ugyanilyen fontos sikernek tartja azt is, amikor egy kisgyermek először tölti szülei nélkül az éjszakát, és ezzel jelentős lépést tesz az önállósodás felé.

A jubileumi lovas színjátszó tábor a Kárpát-medencei Lovas Program részeként, a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.

A tábor különleges hangulatához az is hozzájárul, hogy valódi családi összefogásban valósul meg. Kiss Szilvia férje, Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház igazgatója a kezdetektől aktív résztvevője a programnak, ahogyan lányuk, Gál Réka Ágota színésznő is. Az idei tábor egyik vezetője fiuk, Gál Ádám Vajk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatója, aki párjával, Jakab Júliával együtt segíti a gyerekek munkáját.

A család legfiatalabb tagja, Virág szintén aktív részese a tábor mindennapjainak: segédkezik a programok lebonyolításában, örömmel kapcsolódik be a gyerekek közös játékaiba, emellett pedig kiváló lovastudásával is példát mutat a résztvevőknek. A több generáció együttműködése érezhetően meghatározza a tábor légkörét, amely egyszerre professzionális és családias.

A szervezők számára azonban nem feltétlenül a pénteki előadás jelenti a legnagyobb sikert.

„A legjobb érzés az, amikor még véget sem ér a tábor, és a gyerekek már azt kérdezik, mikor jelentkezhetnek a következő évre”

– fogalmazott mosolyogva Kiss Szilvia.

Hozzátette, minden évben izgulnak a bemutató előtt, ám a gyerekek rendre felülmúlják az előzetes várakozásokat.

Az igazi cél ugyanis nem csupán egy jól sikerült előadás létrehozása, hanem az, hogy a résztvevők örömmel várják a próbákat, élvezzék a közös alkotást, és a hét végére bátrabb, magabiztosabb fiatalokként térjenek haza.

A hét során felcsendülő nevetések, a boldog gyermekarcok és a közösen átélt sikerek évről évre igazolják, hogy a Csavar Színház lovas színjátszó táborában minden nyáron valódi közösség születik, s ezek az élmények – és a közösség ereje – azok, amik újra és újra megtöltik élettel a hetényi Csavar-csűrt.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »