Ipsos: tízezer Magyar Szövetség-szavazó landolhatott a PS-nél Tokár Géza2026. 07. 29., sze – 15:02
Elemzést jelentetett meg a DenníkN portál a szlovákiai választók viselkedéséről. A szakemberek szerint az elmúlt három évben leginkább a Hlas szavazói szivárogtak át a politikai árkok másik oldalára.
Az elemzés emlékeztet rá, a klasszikus liberális-jobboldali pártokként elkönyvelt PS, az Sas és a Demokraták annak ellenére találták magukat ellenzékben a 2023-as parlamenti választás után, hogy az első kettő párt több szavazatot kapott, mint a Smer.
A Fico-kormány elmúlt két és fél éve megviselte a koalíciós pártok támogatottságát is: az Ipsos legújabb felmérése szerint a PS-SaS-Demokraták trió már a szavazatok 34 százalékát söpörné be, a KDH-val és a Szlovákia mozgalommal együtt pedig kormányt alakíthatna. Ezzel szemben a jelenlegi kormánypártoknak a szélsőséges Republikával együtt sincs meg a kellő többségük mindehhez.
Az Ipsos korábbi kimutatásai szerint a szavazatok változásához 120-130 ezer választó átáramlásához volt szükség. Ezek a szimpatizánsok nem a blokkon belül változtatták meg a véleményüket, a kölcsönös vetélkedés nem gyengíti meg egyik pártot sem – vélekednek a szakemberek. Fontos adalék, hogy az adatok két éves viszonylatban vizsgálják a fejleményeket, nem pedig az elmúlt egy-fél év tendenciáit követik le.
Az Ipsos adatai alapján a PS 2023-tól két százalékot erősödött, mintegy 70-100 ezer új választót megszólítva. Ennél csak a parlamenten kívüli Republika növekedett jobban. A Progresszív Szlovákiára átszavazó választók száma nagyjából megegyezik a más pártokhoz szivárgó szavazókéval. A PS és az SaS egymás között mintegy 50-50 ezer választót cserélt ki, miközben a célcsoportjuk nagyjából ugyanaz maradt. A kiegyenlítődés azonban viszonylag új jelenség – emlékeztet rá az elemzés – ugyanis télen még a PS felé billent a mérleg: 2025. végéig hatvanezer választó érkezett az SaS-tól, negyvenezer pedig Gröhling pártjához távozott. Roman Pudmarčík, az Ipsos elemzője szerint az SaS az elmúlt időszakban viszonylag hatékony kampányt folytat, mivel nyolc százalék fölé emelte a támogatottságát.
A jelenlegi ellenzék azonban a legjobban a Hlas szavazóival járt: a jelenlegi kormánypárt minden hatodik választóját elveszítette az ellenzék kárára, miközben egyáltalán nem szerzett új szimpatizánsokat az ellenzéki pártoktól. A Hlas szavazóinak száma a felére esett, mivel más választók a Smerhez és a Republikához pártoltak át.
Érdekesség, hogy a PS választói között mérhető számban megjelentek az SNS és a Magyar Szövetség egykori szavazói is, ők a becslések szerint tíz-tízezren vannak.
A Demokraták negyvenezer választót szereztek a PS-től és csak húszezren távoztak tőlük Šimečka pártjához, de Jaroslav Naď a Szlovákia mozgalomtól és az SaS-tól is szerzett szavazókat. Az Ipsos szerint a KDH és a Szlovákia mozgalom támogatottsága is stagnált vagy enyhén esett két és fél év alatt.
Kapcsolódó cikkünk
Ha július közepén parlamenti választásokat tartottak volna Szlovákiában, a Progresszív Szlovákia (PS) szerezte volna meg a legtöbb szavazatot, 20,8 százalékos támogatottsággal. A második helyen a Smer végzett volna 17,3 százalékkal. Az AKO közvélemény-kutatása szerint a Magyar Szövetség ezúttal is az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt maradt volna.
Az AKO ügynökség 2026. július 8. és 14. között ezerfős, reprezentatív mintán végzett telefonos közvélemény-kutatást a JOJ 24 televízió megbízásából. A minta életkor, nem, iskolai végzettség, régió és nemzetiség szerint tükrözte Szlovákia lakosságának összetételét.
A felmérés idején a megkérdezettek 23 százaléka még nem tudta, melyik pártra szavazna. További 9,9 százalék azt válaszolta, hogy nem venne részt a választáson, míg 1,8 százalék megtagadta a válaszadást. A biztos pártválasztók aránya így 65,3 százalékot tett ki.
A biztos szavazók körében a Progresszív Szlovákia 20,8 százalékos eredménnyel végzett az első helyen. A Smer 17,3 százalékos támogatottságot ért el, míg a harmadik helyen a Republika állna 9,7 százalékkal.
A negyedik legerősebb párt a Szabadság és Szolidaritás (SaS) lenne 8,8 százalékkal, közvetlenül mögötte pedig a Hlas következne 8,5 százalékos eredménnyel. A Szlovákia Mozgalom támogatottsága 8 százalék, a KDH-é pedig 7,7 százalék lenne.
A parlamentbe még a Demokraták is bejutnának, amelyeket a biztos pártválasztók 5,8 százaléka támogatna. Az SNS viszont 4,8 százalékos eredményével a parlamenti küszöb alatt maradna, akárcsak a Magyar Szövetség, amelyre a válaszadók 2,8 százaléka szavazna.
Kapcsolódó cikkünk
A lakosság túlnyomó többsége szerint Tibor Gašparnak (Smer) távoznia kellene a parlament vezetéséből, mert bűnszervezet létrehozásával vádolják.
Az AKO ügynökség reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lakosság csaknem 60 százaléka úgy véli, hogy Tibor Gašparnak le kellene mondania a parlament alelnöki posztjáról. Gašpar vádlottként szerepel a Tisztítótűz-ügyben, a vád szerint még országos rendőrfőkapitányként a rendőrséget irányító maffiaszervezetet hozott létre Norbert Bödör Smer-közeli oligarchával. Az ügy bírósági tárgyalása jelenleg is folyik.
A felmérést a Joj 24 televízió számára készítették június 10. és 18. között.
A válaszadók 59,9 százaléka gondolja úgy, hogy le kellene mondania: 45 százalék szerint „mindenképpen le kellene mondania”, 14,9 százalék szerint pedig „inkább le kellene mondania”.
Gašpart csak a megkérdezettek 19,2 százaléka tartaná meg tisztségében: 10,9 százalék szerint „semmiképpen sem kellene lemondania”, 8,3 százalék szerint pedig „inkább nem kellene lemondania”. A válaszadók 18,4 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre, 2,5 százalékuk pedig megtagadta a válaszadást.
Csak a Smer választói tartanák meg tisztségében
Az ellenzéki pártok szavazói körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy Gašparnak távoznia kell: a Progresszív Szlovákia (PS) támogatóinak 90 százaléka, a Demokraták párt szavazóinak pedig 94 százaléka vélekedik így –, a koalíciós táborban természetesen más a helyzet.
Az egyetlen párt, amelynek szavazói többségükben védelmükbe veszik Gašpart, a saját pártja, a Smer.
A lemondását 42 százalékuk „határozottan”, 15 százalékuk pedig „inkább” ellenzi. Ennek ellenére még ebben a csoportban is a támogatók 32 százaléka, vagyis csaknem harmada gondolja úgy, hogy a parlamenti alelnöknek távoznia kellene tisztségéből.
A koalíciós partner Hlas szavazói körében kiegyenlített a helyzet: egyaránt 27 százalékuk „határozottan támogatja”, illetve „határozottan ellenzi” Gašpar távozását.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
