Zelenszkij fordít a kockán Kulcsár Péter2026. 07. 28., k – 19:18
Ukrajna hónapok óta azt üzeni: fordul a kocka a háborúban. A drónok egyre mélyebben támadják Oroszországot, az ukrán hadiipar stratégiai tényezővé válik, Trump közelebb került Kijevhez, Európa pedig újabb hosszú távú pénzügyi és katonai támogatást vállalt. Zelenszkij éppen ezt a pillanatot választotta arra, hogy átrendezze a kormányt és újraközpontosítsa a hatalmat.
Ilyen véletlenek természetesen nincsenek. Az elnök korábbi konszolidációs kísérleteinek mindig határt szabott Ukrajna nyugati függősége. Kijevnek szüksége van az európai pénzre, az amerikai fegyverekre és a politikai támogatásra; cserébe a Nyugat egyre erősebben beleszól abba, hogyan működjenek az ukrán intézmények, mindenekelőtt a korrupcióellenes és rendvédelmi szervek. Most Zelenszkij nagyobb biztonságban érezhette magát. Az uniós finanszírozás megindult, az ankarai NATO-csúcs további támogatást ígért, a sikeres mélységi csapások pedig azt a benyomást keltették, hogy Ukrajna ismét kezdeményező helyzetben van. A „fordul a kocka” narratíva így belpolitikai lehetőséget is teremtett.
A kormányátalakítás valódi súlypontja nem maga a kabinet, hanem a biztonsági rendszer volt. Zelenszkij megerősítette ellenőrzését a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek felett. Ebben nincs semmi újdonság.
Az ukrán elnök kezdettől igyekezett megakadályozni, hogy mellette önálló politikai hatalmi központok alakuljanak ki. Itt vált problémává Mihajlo Fedorov. A fiatal védelmi miniszter Zelenszkij saját csapatából érkezett, a digitalizáció egyik sikertörténetét építette fel, majd a drónháború arcává vált. Ezzel egyre nagyobb konkurenciát jelentett Nyugaton is az elnöknek, illetve egyre inkább az Európa által támogatott korrupcióellenes tábor programját képviselte, amely mára Zelenszkij legkomolyabb belpolitikai ellenzékét jelenti. Ehhez társult Fedorov konfliktusa a hadsereg vezetésével. Az ő víziója a technológiára, drónokra, profeszszionalizációra és külföldi katonák toborzására épült. Csakhogy a fronton továbbra is emberek tartják a területet, miközben a kényszermozgósítással szembeni ellenállás egyre nagyobb. A válság arról is szól, ki viseli a politikai felelősséget a hosszú háború legnépszerűtlenebb feladatáért.
Zelenszkij végül a kontrollt választotta. Megerősítette pozícióját a belbiztonsági rendszerben, a hadseregre azonban nem tudta egyszerűen ráerőltetni akaratát. Fedorov eltávolításával pedig egy sikeres miniszterből potenciális politikai ellenfelet csinált. Közben Ukrajna nyugati függősége tovább mélyül. Mivel csak külső pénzből és fegyverekből tudja folytatni a háborút, csak erősebb lesz a külső nyomás arra is, hogyan működtesse az államot. Ez Zelenszkij konszolidációjának paradoxona: több elnöki kontroll, kevesebb stabilitás. Erősebb külső korlátok, növekvő intézményi feszültségek, és a sikeres „fordul a kocka” kampány mögött egy állandósuló politikai válság.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
