Igazságtalanul osztják szét a pénzt a kórházak között, állítják az orvosok Nagy Roland2026. 07. 27., h – 14:12 Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) a Főügyészséghez fordul az állami kórházak eladósodása ügyében.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az állami kórházak eladósodását elsősorban az igazságtalan pénzelosztási rendszer okozza. Állításait az egészségügyi minisztériumban működő, DRG-rendszerért felelős központ adataira alapozza, amely a parlament egészségügyi bizottsága előtt ismertette a 2024-re és 2025-re vonatkozó számokat.
Visolajský állítása szerint ez a munkacsoport rendelkezik a legpontosabb adatokkal az egészségbiztosítók kifizetéseiről és a kórházak költségeiről. A bizottsági ülés összehívására pedig az adatok egységesítése érdekében volt szükség, mivel a pénzügyminisztériumhoz tartozó Érték a Pénzért Intézet (ÚHP) és az egészségügyi tárca számai nem egyeztek a biztosítók által prezentált adatokkal.
Mit mutatnak a számok?
Visolajský elmondta, a tavalyi évben a 12 állami kórház összesen 272 millió eurónyi új tartozást halmozott fel, így az összetartozásuk már 1,4 milliárd euróra rúg. Az LOZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, az állami kórházak teljesítménye ebben az időszakban növekedett, míg a kisebb magánkórházaké csökkent. Mégis a magánkórházak működnek nyereséggel – Visolajský szerint azért, mert az egészségbiztosítók kifizetései az állami kórházakban még arra sem elegendők, hogy a kezelések teljes költségeit fedezzék. Mindezt annak ellenére, hogy az állami kórházak felelősek az összes kórházi ellátás 53 százalékáért, és egyben a legösszetettebb diagnózisokért.
Kapcsolódó cikkünk
Tavaly év végén már egymilliárd euró volt az állami kórházak adósságának összege. Az adósság növekedésének egy részét egyesek a növekvő bérek számlájára írják, amit az Orvosszakszervezet (LOZ) harcolt ki még 2024-ben.
Óriási adósságot görgetnek maguk előtt az állami, az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó kórházak. Pontos csak 2025 novemberéről vannak, akkor már csak az egészségügyi minisztériumhoz tartozó intézmények adóssága több mint 969 millió euró volt az ozdravme.sk portál szerint.
A belügy és a védelmi minisztérium hatáskörébe tartozó kórházakkal együtt az adósság 1,070 milliárd euró volt, és ez csak azóta is nőtt. A portál szerint csak az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó kórházak lejárt adóssága több mint 272 millió euróval nőtt 2025-ben.
Az egészségügyi minisztériumnak az Európai Uniónak is magyarázkodnia kell, ugyanis a kórházak a lejárt adósságokat olyan hosszú ideje nem fizetik, hogy az uniós előírásokat sért. A DenníkN szerint a kórházaknak legfeljebb 60 napon belül ki kellene fizetniük a számláikat, de az állami kórházakban átlagosan egy évnél is tovább tart, mire a beszállítók megkapják a pénzüket. A kórházak késve fizetnek a gyógyszerekért, a felhasznált energiáért, de tartozásaik vannak a Szociális Biztosító és az adóhivatal irányában is.
Az Európai Unió Bírósága már 2024-ben meghozott ítéletében 800 ezer eurós büntetésre kötelezte az egészségügyi minisztériumot a késedelmes fizetés miatt, amihez napi 50 ezer eurós bírság jár egészen addig, amíg a kórházak nem kezdik el rendesen fizetni számláikat. A szaktárca a kórházak adósságmentesítésére készül, a tervet húsvét után, egy nyilvános konferencián készül bemutatni.
Nem a béremelés miatt nő az adósság
A kórházak eladósodása aggasztja az ott dolgozó orvosokat is, de szerintük nem a törvényben meghatározott módon emelkedő bérek okozzák az adósság növekedését.
„Ha ma valaki azt állítja, hogy a bérek veszteséget okoznak a kórházaknak és hozzájárulnak további eladósodásukhoz, akkor tudatosan félrevezeti a nyilvánosságot”
– jelentette ki Peter Visolajský, az Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke. Szerintük ugyanis a béremeléshez szükséges összeget az állami költségvetés tartalmazza. A LOZ 2024-ben az orvosok tiltakozó felmondásával kényszerítette ki a rendszeres béremelés megtartását, a kormány ugyanis az első konszolidációs csomaggal igyekezett ezt visszafogni. A LOZ szerint az intézmények eladósodását a kaotikus finanszírozási rendszer okozza, amelyben szerintük „milliók tűnnek el”. „Nem fogadhatjuk el ezt az átláthatatlan állapotot, ezért továbbra is kategorikusan ragaszkodunk ahhoz, hogy a kórházak és az egészségbiztosítók közötti szerződések szabványosítottak és nyilvánosan ellenőrizhetők legyenek” – állítja a LOZ elnöke.
Az állami költségvetés nem fedezi a teljes béremelés
Nem elég a célzott állami támogatás a béremelésre, állítja a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS), amely a kisebb megyei és magánkórházakat fogja össze.
„Az ANS kórházainak körülbelül 100 millió euróra volt szükségük a béremelések fedezésére, miközben a programrendeletben eredetileg csak 30 millió euró szerepelt. A különbözetet kemény tárgyalásokkal kellett kiharcolnunk a biztosítóktól”
– mondta az ANS első alelnöke, Igor Pramuk a TASR állami hírügynökség szerint. Az ANS is örül annak, hogy újra téma az állami kórházak eladósodása, mert az ANS is tudni akarja, hová tűnnek el a százmilliók, és miért nő folyamatosan az adósság. Bízik abban, hogy erre hamarosan választ kapnak, amikor Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyilvánosságra hozza az állami kórházak auditjának eredményeit, és bemutatja az adósságcsökkentési programot.
Kapcsolódó cikkünk
Több mint egy év telt el azóta, hogy életbe lépett a törvényjavaslat, amely meghatározza, hogy bizonyos tervezett műtétek esetében milyen hosszú lehet a várakozási idő. Ha ezt a kórházak nem tartják be, a biztosító köteles egy másik intézményt keresni, ahol a beteget megműtik a törvény által garantált időn belül. A Páciensek Jogvédő Szövetsége (AOPP) szerint a rendszer egyelőre jól működik, de sokan nem élnek a jogaikkal és a lehetőségeikkel.
A műtétekkel kapcsolatos maximális várakozási időt szabályozó törvény 2025 januárjában lépett életbe az átfogó kórházreform részeként, amelyet a kormány az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszíroz.
Az eredeti tervek alapján a rendszernek már egy évvel korábban működnie kellett volna, de nem álltak rendelkezésre azok az adatok, amelyek megmutatják, hogy a kórházak mennyi időn belül lehetnek képesek végrehajtani az egyes műtéteket.
Éppen ezért a minisztérium 2024 januárjában egy kísérleti jellegű projektet indított el, amely 2025-re nyerte el végleges formáját, és amely 407 különféle műtéti beavatkozás esetében határoz meg maximális várakozási időt.
Hogy működik a rendszer?
A tervezett műtétekre való felkészülés első lépése, hogy a kezelőorvos megállapodik a beteggel a beavatkozás időpontjáról, majd kiír egy erre vonatkozó javaslatot, amit eljuttat az egészségbiztosítóhoz. A biztosító munkatársai ellenőrzik a javaslatban szereplő adatokat, és ha mindent rendben találnak, akkor a beteg felkerülhet a várólistára. A biztosító erről SMS-ben értesíti a pácienst, amelyben mellékel egy azonosítószámot is (ID).
Ezt a számot mindenképpen meg kell tartani, hiszen a betegnek a későbbiekben még nagy szüksége lehet rá.
A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy az orvos egy olyan időpontot javasol, amely túllépi a törvényben meghatározott maximális várakozási időt. A beteg ilyenkor nem köteles elfogadni az orvos által javasolt időpontot. Az új törvény értelmében joga van értesíteni az egészségbiztosítót és kérvényezni egy korábbi időpontot – ilyenkor van szükség az említett azonosítószámra.
A biztosító köteles keresni egy másik olyan egészségügyi intézményt, amellyel érvényes szerződése van, és amely a törvényben előírt határidőn belül képes végrehajtani a tervezett beavatkozást. Ha nem talál ilyen intézményt, akkor azon szolgáltatókat is fel kell keresnie, amelyekkel nincs leszerződve – a műtét költségeit azonban így is meg kell térítenie a betegnek. Ha ilyen lehetőség sem áll rendelkezésre, akkor a biztosítónak egy másik uniós tagországot kell találnia, ahol végrehajtják az operációt, és a költségeket ilyen esetben is fedeznie kell.
Arról, hogy az egyes műtéteknél milyen várakozási időt határoztak meg, az alábbi linken találhat részletes adatokat.
Bevált az új törvény?
A várólisták kapcsán felkerestük a Páciensek Jogvédő Szövetségének elnökét, Mária Lévyovát és rákérdeztünk, milyen visszajelzéseket kapnak a betegek részéről a tervezett műtétek kapcsán. Lévyová elmondta, a rendszer bevezetését előkészítő adatgyűjtés nagy aggodalmat váltott ki mind az egészségbiztosítóknál, mind a betegeknél. Az adatgyűjtés során számításba vették az adott kórházak technikai felszereltségét és személyzeti lehetőségeit, ezek alapján próbálták összeállítani az átlagos várakozási időt a különféle beavatkozásoknál. Fennállt azonban a veszély, hogy az adatok nem megfelelő felmérése esetén átértékelésre lesz szükség, ami akár a várólisták meghosszabbodását is eredményezhette volna.
„Örömmel tölt el bennünket, hogy végül éppen az ellenkezője történt. A várólisták egy év után rövidülni kezdtek”
– szögezte le Lévyová.
Mennyivel rövidültek a várólisták?
Az AOPP elnökének elmondása alapján a törvény bevezetése előtt voltak olyan beavatkozások, amelyekre a betegeknek több mint egy évet kellett várniuk.
Ezek közé sorolhatók például a teljes csípő- vagy térdprotézis-beültetések. Az új rendszernek köszönhetően azonban a várakozási idő az előbbinél 4,5 hónapra, az utóbbinál pedig 9 hónapra rövidült.További példaként említette a szívműtéteket, ahol a várakozási idő még mindig magas, de már érezhetően javul a helyzet: egy szívbillentyű-beavatkozásra a korábbi rendszerben átlagban 270 napot kellett várni, ezt sikerült a felére csökkenteni.Az új rendszer sikerei közé sorolja az epehólyag-eltávolító műtéteket is, amelyek esetében a 4 hónapot sikerült 40 nappal lerövidíteni.
Lévyová azonban hangsúlyozta, hogy a várólisták adatai eltérőek lehetnek az egyes egészségbiztosítóknál. Az AOPP elnöke ebben nem lát problémát, sőt, kifejezetten pozitívan értékeli a helyzetet.
„Ez éppen egy olyan példa, amely megmutatja, hogy a gyakorlatban hogyan működik a »konkurencia« a rendszerben: a biztosítók igyekeznek jobb szerződéses kapacitásokat biztosítani, és aktívabban keresnek megoldásokat, hogy biztosítottjaik hamarabb hozzájuthassanak a beavatkozáshoz”
– vélekedett.
Kik járnak a legjobban?
A nyilvánosan elérhető adatok alapján úgy tűnik, hogy a három szlovákiai egészségbiztosító közül jelenleg a Dôvera áll a legjobban a konkurenciaharcban: az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) adataira hivatkozva állítják, hogy az ügyfeleik gyorsabban jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint az Általános Egészségbiztosító (VšZP) és az Union biztosítottjai.
„Olyan megoldást kerestünk, amellyel segíthetünk ügyfeleinknek, hogy hamarabb hozzájussanak a tervezett egészségügyi ellátáshoz, vagyis hogy lerövidítsük a várakozási időket. Úgy döntöttünk, megduplázzuk azoknak a műtéteknek a számát, amelyeket a kórházaknak külön térítünk meg, tehát a keretfinanszírozáson felül. Ilyen megállapodásunk Szlovákia legtöbb kórházával van”
– magyarázta Marian Faktor, a Dôvera munkatársa.
Hol lehetne javítani a rendszer működésén?
Lévyová úgy gondolja, a várólisták rendszere lényegesen javult, de természetesen még messze nem tökéletes. Kiemelte például a betegek hatékonyabb tájékoztatását, hiszen elmondása szerint nem ritka eset, hogy a páciensek inkább maradnak a hosszabb várakozási időnél, még annak ellenére is, hogy a biztosítók felajánlják a betegeknek a lerövidítés lehetőségét. Ennek több oka is lehet: vannak, akik egyszerűen nem szeretnének a lakhelyüktől távolabbi kórházba utazni, mert félnek az utazással járó nehézségektől; mások attól tartanak, hogy a műtét után a kezelőorvos megtagadja majd az ellátást, mondván, a beteg egy másik egészségügyi szolgáltatót választott. Lévyová szerint azonban ezek a félelmek teljesen alaptalanok, és ezt maguk a szakértők is megerősítik.
„Célszerű lenne, ha a kórházak közötti várakozási idők összehasonlítása nyilvánosan elérhető lenne, hogy a betegek a minőségi mutatók alapján is tudjanak választani”
– tette hozzá.
Technológia – az adatok digitalizációja akár a mesterséges intelligencia bevonásával, és ezen adatok nyilvánosságra hozatala az egyes egészségügyi szereplők, valamint a betegek számára.Szervezési kérdések – a folyamatok optimalizálása az üzemeltetők, a szolgáltatók és a biztosítók bevonásával.Gazdasági ösztönzés – a kórházak motiválása a teljesítmény növelésére a kifizetések megemelésével.Emberi megközelítés – a betegellátás koordinálása a műtét előtti, műtéti és műtét utáni ellátás, valamint a pszichológiai támogatás keretében.
Példaként a kórházi ellátás után fizetendő alapdíjat hozta fel, amelyet az egészségbiztosítók térítenek meg az egyes kórházaknak. A DRG-rendszerért felelős központ adatelemzői kiszámolták, hogy a valós költségek alapján mekkora alapdíj illetné az egyetemi kórházakat.
„A független számítások és adatok szerint a kórházlátogatások után fizetendő alapdíjnak 3227 eurónak kellene lennie. Ennek ellenére az egészségbiztosítóktól 3180 eurót kaptak. Még a kiadások száz százalékát sem fedezték a biztosítók kifizetései”
– magyarázta. Ezzel szemben a kisebb magánkórházaknak az objektív kritériumok alapján 2900 eurós alapdíjat kellene kapniuk, a valóságban azonban 3200–3300 eurót kaptak. „Ezért is nyereségesek” – jegyezte meg az LOZ vezetője.
A Főügyészséghez fordulnak
Az orvosszakszervezet a felsoroltak miatt találkozót kezdeményez Maroš Žilinka főügyésszel. Elsősorban arról szeretnének egyeztetni, hogy milyen további jogi lépések tehetők az ügyben, és hogyan lehetne elérni, hogy az egészségbiztosításból származó forrásokat valóban a betegek gyógyítására fordítsák, ne pedig „pénzügyi csoportok zsebében” kössenek ki.
„A minisztérium jelentése szerint, ha a kórházaknak szánt pénzt igazságosan osztották volna szét, nem kellett volna eladósodniuk. Ennek ellenére az adósság 272 millió euróval nőtt, amit végül mi, adófizetők fizetünk meg, Kamil Šaško egészségügyi miniszter pedig hallgat. Megdöbbentő, hogy a kormány is hallgat, holott erről tudnia kell, ráadásul ez egy kormányzati dokumentum, amelyet az egészségügyi minisztérium készített”
– hangsúlyozta Visolajský.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
