Elvett földek, be nem váltott ígéretek: Nagyszombat megye is csatlakozna a kompenzációt követelőkhöz a bősi vízerőmű miatt Kürthy Judit2026. 07. 24., p – 17:06 Vajka |
Több mint harminc évvel ezelőtt, a bősi vízerőmű építése idején az akkori erdő- és vízgazdálkodási miniszter, Viliam Oberhauser arról beszélt, hogy a beruházás által érintett lakosságot a hátrányok mellett konkrét előnyök is megilletik majd.
A korabeli ígéretek szerint a vízerőmű befejezése után rekreációs, turisztikai és vízisport-övezet alakul ki a térségben, új munkahelyek jönnek létre, a helyiek pedig kedvezményeket kapnak az áramszolgáltatásban és a közlekedésben. A környékbeli települések most törvényi alapon követelnének részesedést az erőmű által termelt energiából.
Anyagiakat érintő ígéretek
„Olyan intézkedéseket szeretnénk elfogadni, amelyek révén az itt élők számára jobb feltételeket teremthetünk, mint amilyenekkel eddig rendelkeztek”
– mondta akkor Viliam Oberhauser. A korabeli cikk szerint a kormány olcsóbb villamos energiát és kedvezményesebb helyi közlekedést is kilátásba helyezett a környező települések lakosai számára. A miniszter szerint az érintett települések hátrányait az adórendszerben és az állami költségvetésből érkező támogatások megállapításakor is figyelembe lehetett volna venni.
„Senkit nem kérdeztek meg”
Azért utaztunk Vajkára, hogy Álló Donáttal beszélgessünk arról, milyen konkrét ígéreteket tártak akkor a helyiek elé. Ő mutatta meg a hajdani Národná Obroda elnevezésű újságban megjelent írást is, amelyben Olega Vavrová kérdezte az akkori minisztert, Viliam Oberhausert a vízerőmű várható előnyeiről.
Álló Donát szerint az ígéretekből máig nem valósult meg érdemi kompenzáció. A vízerőmű építése idején komoly tiltakozások zajlottak a környéken: a községháza előtt rendszeresen tüntettek, és élőláncot is szerveztek, amelyben rengeteg ember vett részt.
„Mozgolódtak az emberek, de a döntés ekkor már megvolt. Itt nem kérdeztek senkit, egyszerűen megcsinálták”
– emlékezett vissza.
A lakosság zöme akkor gazdálkodott
A beruházás alapjaiban változtatta meg a térség életét. Vajka kataszterében mára mindössze 50 hektár szántóföld maradt, miközben korábban a helyi lakosság jelentős része mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból élt. A földek elvesztése sok család megélhetését is ellehetetlenítette.
„A területekért annak idején arányaiban jóval kevesebbet fizettek, s aki ezért nem akarta eladni, annak a földjeit is elvették”
– mondta Álló Donát. A víz beengedése után egy nagyobb árvízhullám is elérte a térséget. A környék falvainak lakóit ekkor buszokkal akarták kitelepíteni, de Álló Donát emlékei szerint senki nem szállt fel a járművekre.
Tizenöt évig nem lehetett építkezni
A vízerőmű építése után 15 évig nem lehetett építkezési engedélyeket kiadni Vajkán. A polgármester szerint ez egy egész fiatal generációt arra kényszerített, hogy máshol építsen otthont és alapítson családot.
„Azok a fiatalok, akik akkor családot alapítottak, mivel helyben nem tudtak építkezni, mind elmentek a vízerőmű túloldalára. Ott teremtettek egzisztenciát, és már nem jöttek vissza. A szülői házakat pedig betelepülők, javarészt pozsonyiak veszik meg”
– mondta.
Vajkának jelenleg mintegy 440 bejelentett lakosa van, a polgármester szerint azonban a valóságban körülbelül 700-an élnek a faluban. Amikor pedig megtelik az üdülőövezet, további 1000 ember is tartózkodhat a településen.
Nagyszombat megye is csatlakozna
A vízerőmű környéki települések most azért fogtak össze és alapítottak polgári társulást, hogy – az egykori ígéreteknek megfelelően – törvényi alapon részesedést kapjanak a létesítmény által termelt energiából.
Nagyszombat megye vezetése is jelezte csatlakozási szándékát, és támogatásáról biztosította a társulást. Álló Donát szerint ez komoly súlyt adna a kezdeményezésnek. Ha minden a tervek szerint alakul, a kérdés szeptemberben a megyei közgyűlés elé kerülhet.
„Mi nem ajándékot akarunk”
Álló Donát hangsúlyozta, hogy az egyszeri állami támogatásokkal nem elégednek meg. A közelmúltban „ajándékozás” jogcímén folyósított pénzeket a települések, köztük Vajka is elfogadják, szerintük azonban a kompenzációnak nem egy egyszeri politikai döntéstől kellene függnie.
„Mi nem ajándékot akarunk. Nekünk ez alanyi jogon járna”
– fogalmazott. Szerinte a vízerőmű környékén fekvő települések diszkriminált helyzetben vannak, hiszen az atomerőművek környezetében élő közösségek már különféle juttatásokban részesülhetnek. Ahogy korábbi cikkünkben is megírtuk, a társulás olyan törvénymódosítást szeretne elérni, amely politikai változásoktól függetlenül biztosítaná a támogatást.
Kapcsolódó cikkünk Somorja/Bős/Vajka/Nagyszarva/Felbár/Nagybodak/Szap/Csallóköznádasd/Baka |
Közös kiállással igyekeznek érdemet szerezni szavaiknak a bősi vízerőmű kataszterében fekvő városok és községek polgármesterei. Közösen aláírt megállapodásukban kikötik: törvénymódosítást kezdeményeznek, szeretnék érvényre juttatni az eddig be nem tartott ígéreteket.
Két és fél évvel ezelőtt találkoztak először azok a településvezetők, akiket érint a bősi vízerőmű és a hozzá tartozó víztározó alatti terület. „Somorjától 34 évvel ezelőtt összesen 1500 hektár erdős és mezőgazdasági területet vettek el, mely után azóta egyetlen centet sem kapott az önkormányzat” – kezdte felvezetőjét Orosz Csaba, a házigazda Somorja város polgármestere a jelenlévő településvezetők gyűrűjében, ahol jelen volt Fenes Iván, Bős polgármestere és alpolgármestere Mészáros Árpád, Bóna Zsuzsa csallóköznádasdi, Álló Donát vajkai, László Zoltán nagyszarvai, Miklós Ferenc szapi, illetve Bodó István felbári polgármester is. Nagybodak részéről Világi Tamás és Baka képviseletében Bertalan György polgármesterek is hamarosan csatlakoznak. További érintett települések még Doborgaz, illetve Keszölcés, ám vezetőik valamiért nem éltek a közös érdekképviselet lehetőségével.
Azt kérik, ami jár
Vajka polgármestere, Álló Donát az erőművön túl rekedt települések egyikeként már hosszú évek óta vívja a harcot Nagybodak és Doborgaz nevében is. Legutóbb a somorjai földrengést követően az Új Szó hasábjain osztotta meg aggályait a nem várt katasztrófahelyzetekkel kapcsolatban, melyre azonnali megoldást várnának. Álló Donát elérte, hogy az állam kompenzálásnak szánt aránytalanul alacsony összegű „ajándékait”, ne konkrét „kompenzálásnak” tekintsék. Az évtizedek során elmaradt adókiesés ugyanis nem egyenértékű egy-egy útburkolatjavítással, vagy csatonarendszer kiépítéssel, értettek egyet a településvezetők.
Kapcsolódó cikkünk Vajka |
A földrengés Vajkát is hatalmas morajlással és robbanásszerű ütésekkel rázta meg. A lakók az utcára szaladtak, a házak falai megrepedtek, köztük a helyi óvoda épülete is megsérült. A polgármester hangsúlyozza, hogy a település fokozottan veszélyeztetett övezetben fekszik, az illetékes hivatalos szervek azonnali beavatkozását követelik.
„Egy nagyon erős ütés volt, hatalmas moraj, utána robbanásszerű hang, mintha valami nekiment volna az épületeknek. Körülbelül tíz másodpercig tartott, de félelmetes volt”
– számolt be Vajka polgármestere, Álló Donát tapasztalatairól. A lakosok azonnal az utcára szaladtak, a háziállatok megvadultak, a polcokról leeső tárgyak még tovább fokozták a rémületet.
Kis károk – nagy ijedtség
A település épületeiben repedéseket, kisebb sérüléseket dokumentáltak, egy helyen a kémény is megsérült, a tetőcserepek megmozdultak. Statikus egyelőre még nem érkezett, de elmondása szerint mindenhol látszik, hogy a falak megmozdultak. Az óvoda mennyezete megsérült, de ki tudtak nyitni, a mise sem maradt el a templomban. A közérzet azonban továbbra is feszült a közeli bősi vízi erőmű esetleges káreseményei miatt. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy a műben történt-e sérülés, ami a környező településekre is kihatna, mindenesetre erős aggodalom érződik a településen.
Kapcsolódó cikkünk
Ön is tapasztalta?
Néhány másodpercig megremegett a föld Szlovákiában. A rengéseket először Pozsonyból jelentették, később az ország délnyugati részén, illetve a Csallóköz térségében is tapasztaltak hasonlót az emberek.
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szeizmológiai osztályának vezetője, Csicsay Krisztián elmondása szerint az epicentrum a szlovák-magyar határnál, Somorjátol két kilométerre, Keszölcés mellett volt.
A geológiai folyamatokat élőben nyomon követő központ (EMSC) mérései alapján egy 4,3-as magnitúdójú földrengésről volt szó.
Ugyanezen a weboldalon azt írták, a földrengés 13 kilométeres mélységben keletkezett, közép-európai idő szerint 13.44-kor történt, és nagyjából tíz másodpercig tartott. Olvasóink a Pozsonyi, a Szenci, a Galántai, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásból egyaránt jelentették, érezni lehetett a rengéseket, ugyanakkor jelentősebb károkról egyelőre nem érkeztek beszámolók.
Csicsay hozzátette, az automatikus műszerekkel rögzített adatokat szeizmológus szakembereknek is hitelesíteniük és ellenőrizniük kell.
A tűzoltók a TASR hírügynökségnek megerősítették, az eset kapcsán több bejelentést is kaptak Somorjáról és környékéről, pontosítani viszont még nem tudtak.
Somorján nincsenek komolyabb károk
Orosz Csaba, Somorja polgármestere a TASR hírügynökségnek a földrengéssel kapcsolatban elmondta, hogy bár a lakosság érezte a földrengést, nagyobb károkról egyelőre nem érkezett bejelentés – személyesen is igyekezett felmérni a helyzetet. „Az első dolog, ami eszébe jutott az embereknek, a földrengés volt. Mindenki kifutott a házból és néztünk a másikra, hogy vajon mi történik” – fejtette ki a polgármester, aki az incidens után a városi rendőrséggel és a tűzoltókkal is konzultált. Orosz tudomása szerint azonnali orvoslásra szoruló károkról nem érkezett bejelentés, az épületek statikája érezhetően nem károsodott, az energiaellátás is zavartalanul üzemel.
A belügyminisztérium szintén hivatalos közleményt adott ki a földrengéssel kapcsolatban, a hatóságok szerint más településekről sem érkezett nagyobb mértékű kárbejelentés, a helyi válságstábok követik az események alakulását. A tárca közleménye szerint további rengésekre nem lehet számítani.
A somorja-környéki rengést több szlovákiai nagyvárosban észlelték, érkezett bejelentés Pozsonyból, Nagyszombat környékéről és Nyitrából is. A földrengés erejének pontos mértékét utólagosan állapítják meg a szakértők.
Az állami Vízgazdálkodási Építővállalat (Vodohospodárska výstavba) szintén közleményt adott ki a földrengést követően. Az intézmény szerint a földrengés semmilyen hatással nem volt a bősi vízerőmű állapotára, de a létesítményt folyamatosan szakemberek tartják megfigyelés alatt.
Vajka fokozottan veszélyeztetett: évek óta hiába jeleznek
A település, a három szigeti faluval – Doborgaz, Vajka, Nagybodak – együtt fokozottan veszélyeztetett övezetben fekszik az erőmű töltésrendszerének közvetlen közelében. A polgármester szerint, ha a bősi vízi erőmű felől a töltés átszakadna, a víz a településre zúdulna, menekülési útvonal pedig gyakorlatilag nincs.
„Egy kanálisba kerülne a víz és oda szorulnánk be”
– hangsúlyozta az Új Szónak. A település átminősítését „potenciálisan veszélyeztetett régió” kategóriájában szeretnék elérni, hogy az ehhez kapcsolódó jogi lehetőségek és anyagi keretek biztosítsák a fokozott veszélyhelyzetre való felkészülést.
15 éve hiába próbálkoznak
Álló Donát immár húsz éve Vajka polgármestere, ebből legalább 15 éve folyamatosan jelzi a problémát a mindenkori kormányzatnak, de mindeddig eredménytelenül. Az évek óta fennálló jogi és anyagi hiányosságok miatt a település hátrányos helyzetben van, a lakók és a vezetés is kiszolgáltatottnak érzi magát egy esetleges újabb földrengés vagy árvíz esetén.
Folyamatos bizonytalanság és félelem
A földrengés kézzelfoghatóvá tette a veszélyt, amelyről eddig csak hivatalos levelezések és javaslatok szóltak. A lakosokban jelen van a fizikai károktól való félelem, az esetleges árvízi katasztrófa rémképe és a frusztráció, hogy éveken át nem történik előrelépés.
Bár a pánikhangulat valamelyest csillapodott, a bizonytalanság megmaradt: Vajkán mindenki ugyanazt kérdezi, mi történik, ha legközelebb nem tíz másodpercig tart a rengés.
Kapcsolódó cikkünk
A több mint 10 méteres töltés túloldalán is érződik a magas árhullám átvonulása. A töltés teljes hosszán megjelent a belvíz és már egyre több lakóháznál szivattyúznak.
Vajkán megérkeztek az első értesítések a vízben álló pincékről, Nagybodakon a mintegy 170 rönkökön álló hétvégi nyaralóház is víz alatt van. Doborgaznál indult meg hamarabb az apadás, csak alacsony belvízzel számolnak.
Kérésük csak töredék lenne
„Nem tartom igazságosnak, hogy most a málnapataki vízerőművel foglalkoznak, amiről egyelőre csak egy elképzelés van, jövőbeli termelése pedig a töredéke lenne a bősinek. Eurómilliókról van szó a településeknek, csatornázásra, bicikliútra is számíthatnak. Ugyanezt szeretnénk mi is elérni, ami nekünk jár, azt ennyi idő után megkapni”
– fogalmazott Álló Donát, majd hozzátette, hogy olyan állami cégnél, ahol 100-200 milliós nyereséget mutatnak ki, az ő követelésük csak töredéke lenne ennek.
Potenciális veszélyeztetettségben élnek
Kezdeményezésükkel a helyi adótörvényt szeretnék módosíttatni, hasonlóképpen az atomerőművek környéki településekhez, a potenciális veszélyeztetettség elve alapján, hogy a kataszterben fekvő települések alanyi jogon kapják meg juttatásukat – rendszerszintű megoldást követelnek. Az erőművön túli három település, Vajka, Nagybodak és Doborgaz számára létszükség lenne változtatás. Álló Donát szerint tíz éven belül, ahogy egyre nagyobbra nyílik a kiadási és bevételi olló, úgy pénztelenedik majd el ez a három község. Míg Vajkán például 420 a bejelentett lakos, 1500 főt kell „eltartania”, mert annyian töltenek időt ott, kataszterük 83 százaléka pedig nem adóköteles, így nem származhat bevételük belőle.
Az egyesület
„A bősi erőmű által érintett önkormányzatok egyesülete” elnevezésű szervezet 2026. június 5-én kezdte meg működését, mely ettől a naptól kezdve közösen jár el érdekképviseletükért. Szóvivőjük Orosz Csaba lesz, Álló Donát érdemei az eddig vezető úton elvitathatatlanok, jegyezte meg Somorja polgármestere. A somorjai egyezmény konkrét részleteiről később tájékoztatunk.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdán kiemelt beruházássá nyilvánította a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, ami lehetővé tesz, hogy gyorsított eljárásban induljon a projekt, de az építkezés idén még nem kezdődik el. A terv ellenzői szerint a kormány a saját szabályait sem tartotta be.
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter javaslatára a kormány szerdán kiemelt beruházássá nyilvánította a málnapataki szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek megvalósítása előzetesen mintegy 2 milliárd euróba kerül majd, és 2400 MWh teljesítménye lesz. „Ez nem azt jeleni, hogy holnap már elkezdjük építeni, előbb a különböző megvalósíthatósági tanulmányok készülnek el” – mondta a miniszter. Elsősorban a geológiai tanulmányról beszélt.
„A geofizikai tanulmány elkészítése várhatóan az év végéig befejeződik, és bízom benne, hogy előbb kész lesz”
– jelentette ki a miniszter a kormány ülése után.
Állítja, hogy a környező települések közül 17 beleegyezett a létesítmény megépítésébe, amely jelentősen hozzájárul majd az ország elektromos rendszerének kiegyensúlyozásához. Úgy véli, hogy a környék lakóinak nem kell semmitől tartaniuk, elsőként a megvalósíthatósági tanulmánynak kell elkészülnie. Nem magyarázta azonban meg, hogy miért kellett ezt a beruházást kiemelt beruházássá tenni.
Az építkezés kezdetét nem tudta meghatározni, úgy véli azonban, hogy 10 éven belül el fog készülni.
„Úgy vélem, hogy 10 éven belül, de akár már 2035-re elkészülhet az erőmű”
– jelentette ki a miniszter.
Kapcsolódó cikkünk
Nem jutott dűlőre a tiltakozó civilekkel és szakmai szervezetekkel közös fórumon a környezetvédelmi minisztérium a málnapataki szivattyús-tározós erőmű kapcsán, Tomáš Taraba miniszter mindössze három percig tartózkodott a megbeszélésen.
A megbeszélés tapasztalatairól Michal Kiča (Demokraták) értesítette a nagyközönséget, a véleménye szerint Taraba gyakorlatilag percekkel a rendezvény kezdete után magyarázat nélkül elhagyta az akciót és arra hivatkozott, hogy a kifogásokat rendezték.
Kiča értelmezése szerint ugyanakkor a lezáratlan tárgyalás azt jelenti, hogy a kormány nem tudott megfelelően reagálni a lakossági kifogásokra, így nem is tárgyalhat a beruházásról. A megjelent aktivisták csalódottan reagáltak Taraba távozására.
A környezetvédelmi minisztérium közleményben reagált a fejleményekre, a tárca szerint az Ipoly folyó felső szakaszán megvalósítandó beruházásra továbbra is szükség van, a dokumentumok elbírálása pedig zavartalanul folyik. A tárca állítja, hogy az erőmű kiemelt projektté minősítéséhez nincs szükség sem megvalósíthatósági, sem pedig környezetvédelmi tanulmányra.
A beruházás ellen tiltakozó ellenzéki politikusok és civilek továbbra is az erőmű környezeti hatásától félnek és úgy gondolják, hogy a minisztérium félrevezeti a nyilvánosságot, mikor a klímacélokkal magyarázza, miért van szükség a víztározók kialakítására, egyes híresztelések szerint pedig egyenesen Orbán Viktor áll a beruházás mögött.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű (PVE Málinec–Látky) nem felel meg a közérdekű, jelentős beruházás kritériumainak – figyelmeztet a Szlovák Fenntartható Energetikai Szövetség (SAPI). Emlékeztetnek, hogy a jelentős beruházási státusz nincs megfelelően indokolva abban a mindössze kétoldalas kérelemben sem, amelyet a környezetvédelmi minisztérium január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátott – és amelynek értelmében az állam akár földterületeket is kisajátíthatna.
A SAPI egyetért a civil szervezetek észrevételeivel, amelyek súlyos jogi és eljárási hiányosságokra hívták fel a figyelmet a javaslat kapcsán.
A kérelem nem teljesíti az alapvető törvényi követelményeket
Ján Karaba, a SAPI igazgatója szerint alapvető probléma, hogy a beruházási projekthez nem készült megvalósíthatósági tanulmány, noha ezt a vonatkozó jogszabályok előírják. Emellett a környezetvédelmi minisztérium által előterjesztett dokumentumban számos félrevezető, sőt esetenként megtévesztő információ is szerepel.
„Egy projekt nem nyilvánítható jelentős beruházássá pusztán azzal, hogy közérdekűnek nevezik. Ezt konkrét elemzésekkel, dokumentumokkal kell alátámasztani, és igazolni kell azt is, hogy a beruházás összhangban van az állami stratégiai vállalásokkal – mindez ebben az esetben nem történt meg”
– hangsúlyozta Karaba.
A kérelem továbbá valótlanul állítja, hogy az erőműprojekt része az Integrált Nemzeti Energia- és Klímatervnek (INEKP). Ugyanígy a projekt nem szerepel a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszerirányító (SEPS) által kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési tervben sem. A rendszerüzemeltető hivatalosan nem nyilvánított véleményt a projektről, annak ellenére, hogy ez kulcsfontosságú lenne a beruházás megalapozottságának megítéléséhez.
A környezeti hatásvizsgálat megkerülése lehet a cél
A SAPI arra is figyelmeztet, hogy a jelentős beruházási státusz megadása ebben az esetben a szokásos engedélyezési eljárások megkerülését jelentené. A projekt ugyanakkor súlyos hatással lehet a tájra, az érintett területek lakosságára, valamint egy stratégiai jelentőségű, a szélesebb régiót ellátó ivóvízbázisra.
A mintegy 100 hektáros, erdőket és gazdag élőhelyeket is magában foglaló területet érintő beruházás a megfelelő hatásvizsgálatok mellőzése esetén súlyos károkkal fenyegeti a térség növény- és állatvilágát is.
A SAPI emiatt azt kéri, hogy vonják vissza a jelentős beruházásra vonatkozó kérelmet, és először készítsék el a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Emellett Karaba szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy milyen alternatív megoldások vannak a villamosenergia-tároló kapacitások növelésére Szlovákiában.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná – állítja a szlovák ellenzék egy része.
Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint Magyarországnak a nagyszabású napelemparkjai miatt van kiemelkedő szüksége arra, hogy a napsütéses napokon megtermelt többletenergiát tárolni tudja, erre pedig a málnapataki szivattyús energiatározó alkalmas lenne. Ugyanakkor szerintük Magyarországnak nincsenek megfelelő földrajzi adottságai szivattyús-tározós erőművek építéséhez, ilyenek létesítését pedig elutasítja a magyar közvélemény is.
A PS politikusa rámutatott arra is, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzleti érdekeltségei vannak a magyarországi napenergia-szektorban.
„A magyar ellenzéki és kormánypárti médiumok már nyíltan írnak egy közös projekt lehetőségéről, és név szerint említik a málnapataki (Málinec–Látky) szivattyús erőművet. A külföldi érdeklődést az innen származó villamos energia iránt a Szlovák Villamos Művek is megerősítette, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője pedig konkrétan is jelezte a magyar érdeklődést” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: Taraba korábban a Bősön megtermelt áramot adta volna Magyarországnak, de mivel ez az egyezség nem született meg, most a Polyána-hegyalja régiót áldozná fel.
Kiča hangsúlyozta, hogy Szlovákiának nincs szüksége ilyen vízerőműre az Ipoly folyón. Hozzátette: nem ellenzik az energetikai infrastruktúra terén való együttműködést Magyarországgal, de annak átláthatónak és mindkét fél számára előnyösnek kell lennie.
Állítólag körvonalazódik a magyar–szlovák megállapodás
A két politikus a postoj.sk portál cikkére hivatkozott, amely a Szabad Európa és a kormánypárti Magyar Nemzet egy-egy, fél évvel korábbi cikkéből idéz, helyenként meglehetősen pontatlanul. A szlovák cikk szerzője a Paks II atomerőmű-bővítési projektet például tévesen napelempark-tervezetként tünteti fel.
A Szabad Európa idézett cikke nem zárja ki, hogy Magyarországon létesülne szivattyús erőmű, bár a megszólított szakértők szerint a közös szlovák–magyar projekt előnyösebb lenne a kormány számára abból a szempontból, hogy „megúszná a helyi és zöld tiltakozásokat”.
A Magyar Nemzet augusztusi cikkében Somosi Zoltánt, a kormányközeli Klímapolitikai Intézet kutatóját idézi, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is terveznek szivattyús erőműveket építeni, de ezek leghamarabb 2032-re készülhetnek el. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy
„érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.”
Megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkünk
Tamara Stohlová (Progresszív Szlovákia), a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke ismét bírálta, hogy Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. A képviselő szerint a miniszter nem tudja bizonyítani, hogy valaha megtérül-e a kétmilliárdos beruházás.
„Taraba ismét erőlteti a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű megépítését. Miután sikerült megállítani azt a törekvését, hogy a projektet stratégiai beruházásként erőltesse át, most csendben tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a jelentős beruházási státuszról szóló javaslatot – ismét törvénysértő módon” – magyarázta a képviselő.
Több mint 40 ingatlant és 180 földterületet sajátíthatnak ki
Stohlová rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel.
„Ebből az összegből az állam négy nagy kórházat, több tucat kilométernyi autópályát, több mint 20 ezer lakást építhetne, vagy teljesen felújíthatna több tucat iskolát”
– tette hozzá Stohlová.
A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
Korábban Michal Kiča, a Demokraták politikusa is rámutatott, hogy a jelentős beruházás státusza ugyan kisebb mozgásteret biztosítana az állam számára, mint a stratégiailag fontos beruházás, de az ingatlanok kisajátítását ugyanúgy lehetővé teszi.
Stohlová arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszter kerüli a személyes találkozót a térség lakosaival, ahogy elutasítja a vitát az ivóvízellátás biztonságának kérdéséről is, ami mintegy 60 ezer embert érint.
A jelentős beruházásról szóló javaslatot Taraba tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, amely január 16-án zárul le.
A gömöri ivóvízellátás miatt aggódnak a helyi polgármesterek
A környezetvédelmi miniszter tavaly júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Az önkormányzati vezetők, akik összesen mintegy 304 ezer lakost képviselnek, azt akarják, hogy a kormány még az erőmű építésének megkezdése előtt garantálja a régió biztonságos ivóvízellátását.
A Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérik, hogy még az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást. Egyben felhívják a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
A már meglévő vezetékeket is korszerűsíteni kell
Az aláírók emlékeztetik a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Az önkormányzati vezetők a már meglévő vízvezeték-hálózatok és az egyéb vízügyi infrastruktúra korszerűsítését is sürgetik, hangsúlyozva, hogy az ivóvízhez való tartós és biztonságos hozzáférés olyan alapjog, melyet az európai szabványok is garantálnak.
Ezzel összefüggésben rámutatnak az éghajlatváltozás alakulására, a tartós száraz időszakok elhúzódására, illetve a felszín alatti vízkészletek csökkenésére.
Attól is tartanak, hogy az erőmű megépítése veszélyeztetni fogja a rendelkezésre álló vízellátó forrásokat, amelyek szennyeződhetnek vagy akár el is apadhatnak.
A nyílt levelet, melyet október 10-én küldtek el elektronikus formában a kormányhivatalnak, négy regionális ernyőszervezet – a nógrádi, a gömör-kishonti, a nagykürtösi, valamint a Zólyomi, Gyetvai, Korponai járásokat összefogó regionális szövetség is – támogatja. A levelet a szervezetek nevében Agócs Attila, Fülek, Habovčík Marián, a rimaszombati járásbeli Sajólenke, Stanislav Horník, a gyetvai járásbeli Herencsvölgy (Hriňová) és Dalibor Surkoš, Nagykürtös polgármestere írták alá.
A miniszter egyelőre nem reagált
Michal Kiča, a Demokraták párt tagja a levéllel kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy a következő ülésén fogadjon el egy határozatot, amelyben kötelezi magát az önkormányzatok követeléseinek teljesítésére.
„Kiderült, hogy Taraba (Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter – a szerk. megj.) terve nemhogy nem élvezi azt a regionális támogatást, amellyel nemrég még dicsekedett, hanem ennek éppen az ellenkezője igaz. A 304 ezer lakost képviselő önkormányzati vezetők egyértelműen kifejezték aggodalmaikat.
Felszólítjuk a kormányt, különösen Taraba minisztert, hogy kötelezzel el magát a Besztercebánya megyei önkormányzatok követelései mellett egy kormányhatározat formájában is, és biztosítsa az egész régió ivóvízellátását még az erőművel kapcsolatos bármilyen további lépés előtt. Ellenkező esetben az erőműprojekt regionális támogatottságáról szóló kijelentései csupán üres marketingnek bizonyulnak”
– hangsúlyozta Kiča.
A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy terveznek-e nyilvánosan reagálni a nyílt levélre, illetve előterjesztenek-e olyan határozatot, amely garantálná az abban foglalt követelések teljesítését. Amint válaszolnak, bővítjük a cikket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelemi miniszter ma bejelentette, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a Polyána-hegyalja (Podpoľanie) régió településeinek polgármesterei is támogatnak.
A környezetvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megegyezett a környék polgármestereivel – igaz, két község vezetője még mindig nem támogatja az építkezést.
A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítését Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere támogatja, akikkel a környezetvédelmi minisztérium aláírt egy megállapodást.
Vízvezeték- és csatornahálózatot kapnak cserébe – már aki
Taraba arról tájékoztatott, hogy a memorandum aláírását „nagyon részletes egyeztetés” előzte meg.
Hozzátette: a megállapodó községek lakosai évente részesülnek majd a vízerőmű működéséből származó bevételekből, összesen 2,5 millió eurót oszthatnak szét.
A miniszter emellett azt is megígérte, hogy a régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik. Bízik benne, hogy a kormány gyorsan zöld utat ad a projekt megvalósításának.
Taraba a közelmúltban ellentmondásosan beszélt az erőműről: kezdetben határozottan támogatta az építkezést, április végén azonban azt mondta, amennyiben az önkormányzatok nem fogják támogatni az Ipoly felső szakaszára tervezett szivattyús-tározós vízerőmű projektjét, nem fogja beterjeszteni az építkezés megkezdésére irányuló javaslatot a kormány elé.
A beruházást ugyanakkor továbbra sem támogatja minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította azt.
Az ellenzők úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a helyiek mindennapi életére. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósítása ellen.
Taraba ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön azt mondta: neki nincs szüksége Herencsvölgyre, és azzal, hogy az említett önkormányzatok nem írták alá a memorandumot, csak annyit értek el, hogy kimaradnak a vízvezeték- és csatornaépítési beruházásból.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly feszültség alakult ki a málnapataki (Málinec) vízerőmű felhúzása kapcsán, a helyiek szerint a projekt nemcsak otthonaikat, hanem a térség érintetlen természetét is veszélyezteti.
A környezetvédelmi minisztérium által javasolt, 2,4 milliárd eurós beruházás célja egy új vízerőmű építése a falu térségében. A projektet stratégiai beruházásként kívánják megvalósítani, ami lehetővé tenné az állam számára, hogy elővásárlási jogot szerezzen a szükséges területeken, és előkészítő munkálatokat végezzen a tulajdonosok beleegyezése nélkül. A helyiek szerint ez súlyosan sérti a tulajdonjogokat és a demokratikus elveket.
A beruházás ellenzői úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a mindennapi életükre. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A helyiek attól tartanak, hogy a beruházás hosszú távon kizárja a fenntartható fejlődés lehetőségét a régióban.
A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósításával szemben, és a helyi önkormányzatok is kifejezték ellenérzéseiket: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította a beruházást.
A helyiek szerint a döntéshozók nem vették figyelembe a közösségek véleményét, és a projekt előkészítése során nem biztosították a megfelelő tájékoztatást és konzultációt.
A környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) hangsúlyozta, a beruházás jelentős gazdasági előnyöket hozhat a régiónak, és hozzájárulhat Szlovákia energetikai függetlenségéhez. A környéken élők azonban úgy gondolják, a gazdasági érvek nem elegendőek, ezért folytatják a tiltakozást.
Stohlová: a polgármesterek úgy írták alá, hogy nem is tudják, miről szól
A környezetvédelmi miniszter mai bejelentésére reagálva Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője rámutatott, hogy az erőműépítési projekt dokumentációját nem hozták nyilvánosságra, és nem tették elérhetővé az érintett települések lakosai számára sem.
A memorandum minden évben egy pénzcsomag szétosztását ígéri a térség községeinek. Ennek majdnem a felét azonban olyan települések kapnák, amelyeket az építkezés egyáltalán nem érint, mivel több tíz kilométerre fekszenek, mint például Nagyócsa (Očová). Ráadásul van már tapasztalatunk Szlovákiában hasonló ígéretekkel, amelyeket az állam végül nem tartott be
– fűzte hozzá.
Szerinte a megállapodó községek polgármestereit olyan ígéretekkel „vették meg”, mint a kerékpárutak, csatornahálózatok kiépítése vagy hogy nem épül majd atomhulladék-tároló az adott területen.
„A miniszter februárban jogellenesen járt el a stratégiai beruházási szándék előterjesztésénél, ezért most visszavonja azt. Nem mutatott be semmilyen tanulmányt, és ma sem tudta megmondani, hogy melyik változatot kívánják megvalósítani.
Így a polgármesterek úgy írták alá a saját településeik sorsáról szóló memorandumot, hogy valójában nem is tudták, miről szól. Az sem világos, hogyan kívánja a miniszter megvédeni a több mint 60 ezer érintett lakos ivóvízforrását
– zárta Stohlová.
A beruházást támogató memorandumot az ellenzéki SaS is bírálta. Véleményük szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy az ivóvíz nem kerül veszélybe, ahogyan arra sem, hogy a beruházás valóban a közérdeket szolgálja. Mária Kolíková képviselő szerint az egész projekt legális korrupcióra emlékeztet.
Nem minden település támogatja Taraba tervét
Taraba júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak. A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A miniszter egyebek mellett megígérte, hogy a szűkebb régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak.
Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.
Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.
Tízmilliárdos adósság
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.
A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák – ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is.
Hanuliaková rámutatott:
a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.
A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti.
Taraba államosítana
A javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.
Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.
Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy
mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.
Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.
Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.
A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunk
Szlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.
Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet,
a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás „kritikus helyzetben” lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet.
„A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban” – tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik.
A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.
Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.
Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzik
Ahogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve.
A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz
– mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem.
A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
Több tízmilliós támogatásról lehet szó
A kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni.
A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.
Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk.
Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté.
„És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában” – tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.
Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére.
Ősszel a a Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérték, hogy még a szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást.
Az aláírók emlékeztették a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Egyben felhívták a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
Sokat bírált projekt
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amely jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. Stohlová korábban rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel. A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
A szlovák környezetvédelmi minisztérium egyelőre nem reagált az ellenzéki politikusok vádjaira.
A projektet a civilek és az érintett önkormányzatok egy része mellett az ellenzék is bírálta. Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, és az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná.
Hétfőn megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a projekt közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az ellenzéki politikusok állításaira nem reagált a szlovák környezetvédelmi minisztérium sem.
Magyarországnak van rá szüksége?
A beruházást civilek és ellenzéki politikusok is bírálják, elsősorban az erőmű környezeti hatásától félnek. Úgy gondolják, hogy a minisztérium félrevezeti a nyilvánosságot, mikor a klímacélokkal magyarázza, miért van szükség a víztározók kialakítására, egyes híresztelések szerint pedig egyenesen Orbán Viktor áll a beruházás mögött.
A Demokraták párt szerint ugyanis Magyarországnak lenne nagyobb szüksége egy kiegyenlítő vízerőműre, mivel ott nagyon nagy a napelemek aránya az energiamixben, amit ki kell egyensúlyozni más forrásokkal.
A Demokraták párt szerint semmi szükség nem volt arra, hogy ezt a beruházást kiemeltté nyilvánítsa a kormány. „Azt sem tudjuk még, hogy megéri-e megvalósítani, hiszen még el sem készült a vonatkozó tanulmány” – jelentette ki Michal Kiča, a Demokraták párt alelnöke, a környezetvédelmi minisztérium korábbi államtitkára.
Szerinte ugyanis a minisztérium még nem végezte el a házi feladatát.
„A kormány már 2024 végén döntött arról, hogy a környezetvédelmi minisztérium készítse el a szükséges tanulmányt, de ez a mai napig nem készült el”
– magyarázta Kiča. Ennek a tanulmánynak kellett volna megmutatni, hogy a vízerőmű a geológiai feltételek alapján megépíthető-e a kiszemelt területen, gazdasági szempontból pedig megtérül-e. „Ennek a tanulmánynak kellett volna igazolnia, hogy az erőmű nem veszélyezteti-e a környéken élő mintegy 60 ezer ember vízellátását” – mondta Kiča.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű (PVE Málinec–Látky) nem felel meg a közérdekű, jelentős beruházás kritériumainak – figyelmeztet a Szlovák Fenntartható Energetikai Szövetség (SAPI). Emlékeztetnek, hogy a jelentős beruházási státusz nincs megfelelően indokolva abban a mindössze kétoldalas kérelemben sem, amelyet a környezetvédelmi minisztérium január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátott – és amelynek értelmében az állam akár földterületeket is kisajátíthatna.
A SAPI egyetért a civil szervezetek észrevételeivel, amelyek súlyos jogi és eljárási hiányosságokra hívták fel a figyelmet a javaslat kapcsán.
A kérelem nem teljesíti az alapvető törvényi követelményeket
Ján Karaba, a SAPI igazgatója szerint alapvető probléma, hogy a beruházási projekthez nem készült megvalósíthatósági tanulmány, noha ezt a vonatkozó jogszabályok előírják. Emellett a környezetvédelmi minisztérium által előterjesztett dokumentumban számos félrevezető, sőt esetenként megtévesztő információ is szerepel.
„Egy projekt nem nyilvánítható jelentős beruházássá pusztán azzal, hogy közérdekűnek nevezik. Ezt konkrét elemzésekkel, dokumentumokkal kell alátámasztani, és igazolni kell azt is, hogy a beruházás összhangban van az állami stratégiai vállalásokkal – mindez ebben az esetben nem történt meg”
– hangsúlyozta Karaba.
A kérelem továbbá valótlanul állítja, hogy az erőműprojekt része az Integrált Nemzeti Energia- és Klímatervnek (INEKP). Ugyanígy a projekt nem szerepel a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszerirányító (SEPS) által kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési tervben sem. A rendszerüzemeltető hivatalosan nem nyilvánított véleményt a projektről, annak ellenére, hogy ez kulcsfontosságú lenne a beruházás megalapozottságának megítéléséhez.
A környezeti hatásvizsgálat megkerülése lehet a cél
A SAPI arra is figyelmeztet, hogy a jelentős beruházási státusz megadása ebben az esetben a szokásos engedélyezési eljárások megkerülését jelentené. A projekt ugyanakkor súlyos hatással lehet a tájra, az érintett területek lakosságára, valamint egy stratégiai jelentőségű, a szélesebb régiót ellátó ivóvízbázisra.
A mintegy 100 hektáros, erdőket és gazdag élőhelyeket is magában foglaló területet érintő beruházás a megfelelő hatásvizsgálatok mellőzése esetén súlyos károkkal fenyegeti a térség növény- és állatvilágát is.
A SAPI emiatt azt kéri, hogy vonják vissza a jelentős beruházásra vonatkozó kérelmet, és először készítsék el a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Emellett Karaba szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy milyen alternatív megoldások vannak a villamosenergia-tároló kapacitások növelésére Szlovákiában.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná – állítja a szlovák ellenzék egy része.
Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint Magyarországnak a nagyszabású napelemparkjai miatt van kiemelkedő szüksége arra, hogy a napsütéses napokon megtermelt többletenergiát tárolni tudja, erre pedig a málnapataki szivattyús energiatározó alkalmas lenne. Ugyanakkor szerintük Magyarországnak nincsenek megfelelő földrajzi adottságai szivattyús-tározós erőművek építéséhez, ilyenek létesítését pedig elutasítja a magyar közvélemény is.
A PS politikusa rámutatott arra is, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzleti érdekeltségei vannak a magyarországi napenergia-szektorban.
„A magyar ellenzéki és kormánypárti médiumok már nyíltan írnak egy közös projekt lehetőségéről, és név szerint említik a málnapataki (Málinec–Látky) szivattyús erőművet. A külföldi érdeklődést az innen származó villamos energia iránt a Szlovák Villamos Művek is megerősítette, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője pedig konkrétan is jelezte a magyar érdeklődést” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: Taraba korábban a Bősön megtermelt áramot adta volna Magyarországnak, de mivel ez az egyezség nem született meg, most a Polyána-hegyalja régiót áldozná fel.
Kiča hangsúlyozta, hogy Szlovákiának nincs szüksége ilyen vízerőműre az Ipoly folyón. Hozzátette: nem ellenzik az energetikai infrastruktúra terén való együttműködést Magyarországgal, de annak átláthatónak és mindkét fél számára előnyösnek kell lennie.
Állítólag körvonalazódik a magyar–szlovák megállapodás
A két politikus a postoj.sk portál cikkére hivatkozott, amely a Szabad Európa és a kormánypárti Magyar Nemzet egy-egy, fél évvel korábbi cikkéből idéz, helyenként meglehetősen pontatlanul. A szlovák cikk szerzője a Paks II atomerőmű-bővítési projektet például tévesen napelempark-tervezetként tünteti fel.
A Szabad Európa idézett cikke nem zárja ki, hogy Magyarországon létesülne szivattyús erőmű, bár a megszólított szakértők szerint a közös szlovák–magyar projekt előnyösebb lenne a kormány számára abból a szempontból, hogy „megúszná a helyi és zöld tiltakozásokat”.
A Magyar Nemzet augusztusi cikkében Somosi Zoltánt, a kormányközeli Klímapolitikai Intézet kutatóját idézi, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is terveznek szivattyús erőműveket építeni, de ezek leghamarabb 2032-re készülhetnek el. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy
„érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.”
Megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkünk
Tamara Stohlová (Progresszív Szlovákia), a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke ismét bírálta, hogy Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. A képviselő szerint a miniszter nem tudja bizonyítani, hogy valaha megtérül-e a kétmilliárdos beruházás.
„Taraba ismét erőlteti a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű megépítését. Miután sikerült megállítani azt a törekvését, hogy a projektet stratégiai beruházásként erőltesse át, most csendben tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a jelentős beruházási státuszról szóló javaslatot – ismét törvénysértő módon” – magyarázta a képviselő.
Több mint 40 ingatlant és 180 földterületet sajátíthatnak ki
Stohlová rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel.
„Ebből az összegből az állam négy nagy kórházat, több tucat kilométernyi autópályát, több mint 20 ezer lakást építhetne, vagy teljesen felújíthatna több tucat iskolát”
– tette hozzá Stohlová.
A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
Korábban Michal Kiča, a Demokraták politikusa is rámutatott, hogy a jelentős beruházás státusza ugyan kisebb mozgásteret biztosítana az állam számára, mint a stratégiailag fontos beruházás, de az ingatlanok kisajátítását ugyanúgy lehetővé teszi.
Stohlová arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszter kerüli a személyes találkozót a térség lakosaival, ahogy elutasítja a vitát az ivóvízellátás biztonságának kérdéséről is, ami mintegy 60 ezer embert érint.
A jelentős beruházásról szóló javaslatot Taraba tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, amely január 16-án zárul le.
A gömöri ivóvízellátás miatt aggódnak a helyi polgármesterek
A környezetvédelmi miniszter tavaly júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Az önkormányzati vezetők, akik összesen mintegy 304 ezer lakost képviselnek, azt akarják, hogy a kormány még az erőmű építésének megkezdése előtt garantálja a régió biztonságos ivóvízellátását.
A Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérik, hogy még az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást. Egyben felhívják a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
A már meglévő vezetékeket is korszerűsíteni kell
Az aláírók emlékeztetik a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Az önkormányzati vezetők a már meglévő vízvezeték-hálózatok és az egyéb vízügyi infrastruktúra korszerűsítését is sürgetik, hangsúlyozva, hogy az ivóvízhez való tartós és biztonságos hozzáférés olyan alapjog, melyet az európai szabványok is garantálnak.
Ezzel összefüggésben rámutatnak az éghajlatváltozás alakulására, a tartós száraz időszakok elhúzódására, illetve a felszín alatti vízkészletek csökkenésére.
Attól is tartanak, hogy az erőmű megépítése veszélyeztetni fogja a rendelkezésre álló vízellátó forrásokat, amelyek szennyeződhetnek vagy akár el is apadhatnak.
A nyílt levelet, melyet október 10-én küldtek el elektronikus formában a kormányhivatalnak, négy regionális ernyőszervezet – a nógrádi, a gömör-kishonti, a nagykürtösi, valamint a Zólyomi, Gyetvai, Korponai járásokat összefogó regionális szövetség is – támogatja. A levelet a szervezetek nevében Agócs Attila, Fülek, Habovčík Marián, a rimaszombati járásbeli Sajólenke, Stanislav Horník, a gyetvai járásbeli Herencsvölgy (Hriňová) és Dalibor Surkoš, Nagykürtös polgármestere írták alá.
A miniszter egyelőre nem reagált
Michal Kiča, a Demokraták párt tagja a levéllel kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy a következő ülésén fogadjon el egy határozatot, amelyben kötelezi magát az önkormányzatok követeléseinek teljesítésére.
„Kiderült, hogy Taraba (Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter – a szerk. megj.) terve nemhogy nem élvezi azt a regionális támogatást, amellyel nemrég még dicsekedett, hanem ennek éppen az ellenkezője igaz. A 304 ezer lakost képviselő önkormányzati vezetők egyértelműen kifejezték aggodalmaikat.
Felszólítjuk a kormányt, különösen Taraba minisztert, hogy kötelezzel el magát a Besztercebánya megyei önkormányzatok követelései mellett egy kormányhatározat formájában is, és biztosítsa az egész régió ivóvízellátását még az erőművel kapcsolatos bármilyen további lépés előtt. Ellenkező esetben az erőműprojekt regionális támogatottságáról szóló kijelentései csupán üres marketingnek bizonyulnak”
– hangsúlyozta Kiča.
A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy terveznek-e nyilvánosan reagálni a nyílt levélre, illetve előterjesztenek-e olyan határozatot, amely garantálná az abban foglalt követelések teljesítését. Amint válaszolnak, bővítjük a cikket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelemi miniszter ma bejelentette, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a Polyána-hegyalja (Podpoľanie) régió településeinek polgármesterei is támogatnak.
A környezetvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megegyezett a környék polgármestereivel – igaz, két község vezetője még mindig nem támogatja az építkezést.
A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítését Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere támogatja, akikkel a környezetvédelmi minisztérium aláírt egy megállapodást.
Vízvezeték- és csatornahálózatot kapnak cserébe – már aki
Taraba arról tájékoztatott, hogy a memorandum aláírását „nagyon részletes egyeztetés” előzte meg.
Hozzátette: a megállapodó községek lakosai évente részesülnek majd a vízerőmű működéséből származó bevételekből, összesen 2,5 millió eurót oszthatnak szét.
A miniszter emellett azt is megígérte, hogy a régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik. Bízik benne, hogy a kormány gyorsan zöld utat ad a projekt megvalósításának.
Taraba a közelmúltban ellentmondásosan beszélt az erőműről: kezdetben határozottan támogatta az építkezést, április végén azonban azt mondta, amennyiben az önkormányzatok nem fogják támogatni az Ipoly felső szakaszára tervezett szivattyús-tározós vízerőmű projektjét, nem fogja beterjeszteni az építkezés megkezdésére irányuló javaslatot a kormány elé.
A beruházást ugyanakkor továbbra sem támogatja minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította azt.
Az ellenzők úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a helyiek mindennapi életére. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósítása ellen.
Taraba ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön azt mondta: neki nincs szüksége Herencsvölgyre, és azzal, hogy az említett önkormányzatok nem írták alá a memorandumot, csak annyit értek el, hogy kimaradnak a vízvezeték- és csatornaépítési beruházásból.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly feszültség alakult ki a málnapataki (Málinec) vízerőmű felhúzása kapcsán, a helyiek szerint a projekt nemcsak otthonaikat, hanem a térség érintetlen természetét is veszélyezteti.
A környezetvédelmi minisztérium által javasolt, 2,4 milliárd eurós beruházás célja egy új vízerőmű építése a falu térségében. A projektet stratégiai beruházásként kívánják megvalósítani, ami lehetővé tenné az állam számára, hogy elővásárlási jogot szerezzen a szükséges területeken, és előkészítő munkálatokat végezzen a tulajdonosok beleegyezése nélkül. A helyiek szerint ez súlyosan sérti a tulajdonjogokat és a demokratikus elveket.
A beruházás ellenzői úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a mindennapi életükre. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A helyiek attól tartanak, hogy a beruházás hosszú távon kizárja a fenntartható fejlődés lehetőségét a régióban.
A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósításával szemben, és a helyi önkormányzatok is kifejezték ellenérzéseiket: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította a beruházást.
A helyiek szerint a döntéshozók nem vették figyelembe a közösségek véleményét, és a projekt előkészítése során nem biztosították a megfelelő tájékoztatást és konzultációt.
A környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) hangsúlyozta, a beruházás jelentős gazdasági előnyöket hozhat a régiónak, és hozzájárulhat Szlovákia energetikai függetlenségéhez. A környéken élők azonban úgy gondolják, a gazdasági érvek nem elegendőek, ezért folytatják a tiltakozást.
Stohlová: a polgármesterek úgy írták alá, hogy nem is tudják, miről szól
A környezetvédelmi miniszter mai bejelentésére reagálva Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője rámutatott, hogy az erőműépítési projekt dokumentációját nem hozták nyilvánosságra, és nem tették elérhetővé az érintett települések lakosai számára sem.
A memorandum minden évben egy pénzcsomag szétosztását ígéri a térség községeinek. Ennek majdnem a felét azonban olyan települések kapnák, amelyeket az építkezés egyáltalán nem érint, mivel több tíz kilométerre fekszenek, mint például Nagyócsa (Očová). Ráadásul van már tapasztalatunk Szlovákiában hasonló ígéretekkel, amelyeket az állam végül nem tartott be
– fűzte hozzá.
Szerinte a megállapodó községek polgármestereit olyan ígéretekkel „vették meg”, mint a kerékpárutak, csatornahálózatok kiépítése vagy hogy nem épül majd atomhulladék-tároló az adott területen.
„A miniszter februárban jogellenesen járt el a stratégiai beruházási szándék előterjesztésénél, ezért most visszavonja azt. Nem mutatott be semmilyen tanulmányt, és ma sem tudta megmondani, hogy melyik változatot kívánják megvalósítani.
Így a polgármesterek úgy írták alá a saját településeik sorsáról szóló memorandumot, hogy valójában nem is tudták, miről szól. Az sem világos, hogyan kívánja a miniszter megvédeni a több mint 60 ezer érintett lakos ivóvízforrását
– zárta Stohlová.
A beruházást támogató memorandumot az ellenzéki SaS is bírálta. Véleményük szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy az ivóvíz nem kerül veszélybe, ahogyan arra sem, hogy a beruházás valóban a közérdeket szolgálja. Mária Kolíková képviselő szerint az egész projekt legális korrupcióra emlékeztet.
Nem minden település támogatja Taraba tervét
Taraba júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak. A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A miniszter egyebek mellett megígérte, hogy a szűkebb régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak.
Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.
Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.
Tízmilliárdos adósság
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.
A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák – ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is.
Hanuliaková rámutatott:
a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.
A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti.
Taraba államosítana
A javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.
Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.
Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy
mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.
Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.
Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.
A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunk
Szlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.
Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet,
a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás „kritikus helyzetben” lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet.
„A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban” – tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik.
A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.
Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.
Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzik
Ahogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve.
A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz
– mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem.
A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
Több tízmilliós támogatásról lehet szó
A kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni.
A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.
Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk.
Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté.
„És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában” – tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.
Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére.
Ősszel a a Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérték, hogy még a szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást.
Az aláírók emlékeztették a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Egyben felhívták a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
Sokat bírált projekt
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amely jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. Stohlová korábban rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel. A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
A szlovák környezetvédelmi minisztérium egyelőre nem reagált az ellenzéki politikusok vádjaira.
A projektet a civilek és az érintett önkormányzatok egy része mellett az ellenzék is bírálta. Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, és az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná.
Hétfőn megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a projekt közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az ellenzéki politikusok állításaira nem reagált a szlovák környezetvédelmi minisztérium sem.
A kisajátítások elkezdődhetnek
Szerinte már a kormány jelenlegi döntése is hátrányos a térség lakóira. „Az építési terület parcelláira a minisztérium zálogot tesz, vagyis a környezetvédelmi minisztériumnak elővásárlási joga lesz a telkekre” – magyarázta a volt államtitkár. Információi szerint ez mintegy 275 háztartás érint, a teljes kisajátítás pedig mintegy 22 millió euróba kerülne. Elismerte, hogy Taraba kijelentette, a kisajátítások még nem kezdődnek el, de szerinte a miniszter szavának nem lehet hinni.
„Az elmúlt egy évben mindössze 3 percet talált arra, hogy konzultáljon a térség lakóival”
– hívta fel a figyelmet Kiča.
A volt államtitkár kétségbe vonja azt is, hogy az erőmű beindítása után is használható lesz a víz a környék lakosságának ellátására.
„Én még nem hallottam olyan szivattyús-tározós erőműről, amelynek alsó tározója ivóvízszolgáltatásra használható”
– jelentette ki Michal Kiča.
Petíció az erőmű ellen
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű nem felel meg a közérdekű, jelentős beruházás kritériumainak – figyelmeztetett korábban a Szlovák Fenntartható Energetikai Szövetség (SAPI) is. Szerintük a jelentős beruházási státusz nincs megfelelően indokolva abban a mindössze kétoldalas kérelemben sem, amelyet a környezetvédelmi minisztérium január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátott. Úgy vélik, hogy a most elfogadott döntés célja az engedélyezési folyamatok felgyorsítása és leegyszerűsítése.
A kiemelt beruházássá való nyilvánítás ellen januárban petíció is indult, amelyet annak lezárásáig, vagyis január 16-ig közel 3 ezer ember írt alá. A miniszter a petíciót aláírókkal sem tárgyalt.
Hangosabb szó a településekért
A kezdeményezést a Csallóközi Városok és Falvak Társulása is támogatja. A vízerőmű kataszterében fekvő települések közül kettő még nem csatlakozott, de a polgármester szerint, ha sikerül kiharcolniuk a kompenzációt, az a nem tag, de érintett településeknek is jár majd.
Vajka polgármestere szerint most érik be a húsz év önkormányzati munkája, amelynek köszönhetően a település szava messzebbre is elérhet. A település ugyanis az elmúlt években az ország önkormányzatainak gazdálkodását értékelő weboldal mérése szerint a Dunaszerdahelyi járás és Nagyszombat megye egyik legköltséghatékonyabban működő önkormányzata.
Kapcsolódó cikkünk
2026. június 5-i dátummal alakult meg Somorja, Bős, Felbár, Nagyszarva, Baka, Csallóköznádasd, Szap, Vajka, illetve Nagybodak települések együttműködési szervezete. „A bősi vízerőmű által érintett önkormányzatok egyesülete” elnevezésű társulás ettől a naptól kezdve közösen jár el a helyi lakosság, mintegy 24 000 ember érdekében.
Nagyjából két és fél évvel ezelőtt találkoztak először azon városok és falvak polgármesterei, akiket közvetlenül érint az 1992-ben üzembe helyezett bősi vízlépcső és a hozzá tartozó víztározó alatti terület. Somorja város kataszteréből annak idején például 1500 hektárnyi területet vettek el.
Az indulás napjától kezdve az érintett települések önkormányzatai egyetlen centet sem kaptak hasznosított területeik után, míg korábban a magán- és erdőtulajdonosok is fizettek utánuk adót az önkormányzatoknak, osztotta meg az egyezmény aláírása előtt a résztvevő településvezetőkkel Somorja polgármestere, Orosz Csaba.
A vízerőmű funkciói és a bevételek eloszlása
Elhangzott, hogy a bősi erőműnek az alapszerződés szerint három fő funkciója van, amelyekből az államnak hatalmas bevétele származik:
az áramtermelés, ami az elsődleges feladat és óriási, milliós hasznot hajt az államnak;a nemzetközi hajózási útvonal biztosítása – a Dunán zajló teherforgalom és hajózás után innen is komoly bevételek folynak be az államkasszába;illetve az árvízvédelem mint közérdekű védelmi funkció.
Az állam képviselői arra hivatkozva utasították el eddig az önkormányzatok igényeit, hogy az erőműnek árvízvédelmi, közérdekű funkciója van, ami adómentes, ezzel szemben viszont nagy profittal számol el. Az érintett települések azonban teljesen kimaradnak ebből a haszonból, pedig ahogy az alapszerződésben is olvasható, e területek „gazdaságilag hasznosított vízfelületként” működnek.
Kapcsolódó cikkünk Somorja/Bős/Vajka/Nagyszarva/Felbár/Nagybodak/Szap/Csallóköznádasd/Baka |
Közös kiállással igyekeznek érdemet szerezni szavaiknak a bősi vízerőmű kataszterében fekvő városok és községek polgármesterei. Közösen aláírt megállapodásukban kikötik: törvénymódosítást kezdeményeznek, szeretnék érvényre juttatni az eddig be nem tartott ígéreteket.
Két és fél évvel ezelőtt találkoztak először azok a településvezetők, akiket érint a bősi vízerőmű és a hozzá tartozó víztározó alatti terület. „Somorjától 34 évvel ezelőtt összesen 1500 hektár erdős és mezőgazdasági területet vettek el, mely után azóta egyetlen centet sem kapott az önkormányzat” – kezdte felvezetőjét Orosz Csaba, a házigazda Somorja város polgármestere a jelenlévő településvezetők gyűrűjében, ahol jelen volt Fenes Iván, Bős polgármestere és alpolgármestere Mészáros Árpád, Bóna Zsuzsa csallóköznádasdi, Álló Donát vajkai, László Zoltán nagyszarvai, Miklós Ferenc szapi, illetve Bodó István felbári polgármester is. Nagybodak részéről Világi Tamás és Baka képviseletében Bertalan György polgármesterek is hamarosan csatlakoznak. További érintett települések még Doborgaz, illetve Keszölcés, ám vezetőik valamiért nem éltek a közös érdekképviselet lehetőségével.
Azt kérik, ami jár
Vajka polgármestere, Álló Donát az erőművön túl rekedt települések egyikeként már hosszú évek óta vívja a harcot Nagybodak és Doborgaz nevében is. Legutóbb a somorjai földrengést követően az Új Szó hasábjain osztotta meg aggályait a nem várt katasztrófahelyzetekkel kapcsolatban, melyre azonnali megoldást várnának. Álló Donát elérte, hogy az állam kompenzálásnak szánt aránytalanul alacsony összegű „ajándékait”, ne konkrét „kompenzálásnak” tekintsék. Az évtizedek során elmaradt adókiesés ugyanis nem egyenértékű egy-egy útburkolatjavítással, vagy csatonarendszer kiépítéssel, értettek egyet a településvezetők.
Kapcsolódó cikkünk Vajka |
A földrengés Vajkát is hatalmas morajlással és robbanásszerű ütésekkel rázta meg. A lakók az utcára szaladtak, a házak falai megrepedtek, köztük a helyi óvoda épülete is megsérült. A polgármester hangsúlyozza, hogy a település fokozottan veszélyeztetett övezetben fekszik, az illetékes hivatalos szervek azonnali beavatkozását követelik.
„Egy nagyon erős ütés volt, hatalmas moraj, utána robbanásszerű hang, mintha valami nekiment volna az épületeknek. Körülbelül tíz másodpercig tartott, de félelmetes volt”
– számolt be Vajka polgármestere, Álló Donát tapasztalatairól. A lakosok azonnal az utcára szaladtak, a háziállatok megvadultak, a polcokról leeső tárgyak még tovább fokozták a rémületet.
Kis károk – nagy ijedtség
A település épületeiben repedéseket, kisebb sérüléseket dokumentáltak, egy helyen a kémény is megsérült, a tetőcserepek megmozdultak. Statikus egyelőre még nem érkezett, de elmondása szerint mindenhol látszik, hogy a falak megmozdultak. Az óvoda mennyezete megsérült, de ki tudtak nyitni, a mise sem maradt el a templomban. A közérzet azonban továbbra is feszült a közeli bősi vízi erőmű esetleges káreseményei miatt. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy a műben történt-e sérülés, ami a környező településekre is kihatna, mindenesetre erős aggodalom érződik a településen.
Kapcsolódó cikkünk
Ön is tapasztalta?
Néhány másodpercig megremegett a föld Szlovákiában. A rengéseket először Pozsonyból jelentették, később az ország délnyugati részén, illetve a Csallóköz térségében is tapasztaltak hasonlót az emberek.
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szeizmológiai osztályának vezetője, Csicsay Krisztián elmondása szerint az epicentrum a szlovák-magyar határnál, Somorjátol két kilométerre, Keszölcés mellett volt.
A geológiai folyamatokat élőben nyomon követő központ (EMSC) mérései alapján egy 4,3-as magnitúdójú földrengésről volt szó.
Ugyanezen a weboldalon azt írták, a földrengés 13 kilométeres mélységben keletkezett, közép-európai idő szerint 13.44-kor történt, és nagyjából tíz másodpercig tartott. Olvasóink a Pozsonyi, a Szenci, a Galántai, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásból egyaránt jelentették, érezni lehetett a rengéseket, ugyanakkor jelentősebb károkról egyelőre nem érkeztek beszámolók.
Csicsay hozzátette, az automatikus műszerekkel rögzített adatokat szeizmológus szakembereknek is hitelesíteniük és ellenőrizniük kell.
A tűzoltók a TASR hírügynökségnek megerősítették, az eset kapcsán több bejelentést is kaptak Somorjáról és környékéről, pontosítani viszont még nem tudtak.
Somorján nincsenek komolyabb károk
Orosz Csaba, Somorja polgármestere a TASR hírügynökségnek a földrengéssel kapcsolatban elmondta, hogy bár a lakosság érezte a földrengést, nagyobb károkról egyelőre nem érkezett bejelentés – személyesen is igyekezett felmérni a helyzetet. „Az első dolog, ami eszébe jutott az embereknek, a földrengés volt. Mindenki kifutott a házból és néztünk a másikra, hogy vajon mi történik” – fejtette ki a polgármester, aki az incidens után a városi rendőrséggel és a tűzoltókkal is konzultált. Orosz tudomása szerint azonnali orvoslásra szoruló károkról nem érkezett bejelentés, az épületek statikája érezhetően nem károsodott, az energiaellátás is zavartalanul üzemel.
A belügyminisztérium szintén hivatalos közleményt adott ki a földrengéssel kapcsolatban, a hatóságok szerint más településekről sem érkezett nagyobb mértékű kárbejelentés, a helyi válságstábok követik az események alakulását. A tárca közleménye szerint további rengésekre nem lehet számítani.
A somorja-környéki rengést több szlovákiai nagyvárosban észlelték, érkezett bejelentés Pozsonyból, Nagyszombat környékéről és Nyitrából is. A földrengés erejének pontos mértékét utólagosan állapítják meg a szakértők.
Az állami Vízgazdálkodási Építővállalat (Vodohospodárska výstavba) szintén közleményt adott ki a földrengést követően. Az intézmény szerint a földrengés semmilyen hatással nem volt a bősi vízerőmű állapotára, de a létesítményt folyamatosan szakemberek tartják megfigyelés alatt.
Vajka fokozottan veszélyeztetett: évek óta hiába jeleznek
A település, a három szigeti faluval – Doborgaz, Vajka, Nagybodak – együtt fokozottan veszélyeztetett övezetben fekszik az erőmű töltésrendszerének közvetlen közelében. A polgármester szerint, ha a bősi vízi erőmű felől a töltés átszakadna, a víz a településre zúdulna, menekülési útvonal pedig gyakorlatilag nincs.
„Egy kanálisba kerülne a víz és oda szorulnánk be”
– hangsúlyozta az Új Szónak. A település átminősítését „potenciálisan veszélyeztetett régió” kategóriájában szeretnék elérni, hogy az ehhez kapcsolódó jogi lehetőségek és anyagi keretek biztosítsák a fokozott veszélyhelyzetre való felkészülést.
15 éve hiába próbálkoznak
Álló Donát immár húsz éve Vajka polgármestere, ebből legalább 15 éve folyamatosan jelzi a problémát a mindenkori kormányzatnak, de mindeddig eredménytelenül. Az évek óta fennálló jogi és anyagi hiányosságok miatt a település hátrányos helyzetben van, a lakók és a vezetés is kiszolgáltatottnak érzi magát egy esetleges újabb földrengés vagy árvíz esetén.
Folyamatos bizonytalanság és félelem
A földrengés kézzelfoghatóvá tette a veszélyt, amelyről eddig csak hivatalos levelezések és javaslatok szóltak. A lakosokban jelen van a fizikai károktól való félelem, az esetleges árvízi katasztrófa rémképe és a frusztráció, hogy éveken át nem történik előrelépés.
Bár a pánikhangulat valamelyest csillapodott, a bizonytalanság megmaradt: Vajkán mindenki ugyanazt kérdezi, mi történik, ha legközelebb nem tíz másodpercig tart a rengés.
Kapcsolódó cikkünk
A több mint 10 méteres töltés túloldalán is érződik a magas árhullám átvonulása. A töltés teljes hosszán megjelent a belvíz és már egyre több lakóháznál szivattyúznak.
Vajkán megérkeztek az első értesítések a vízben álló pincékről, Nagybodakon a mintegy 170 rönkökön álló hétvégi nyaralóház is víz alatt van. Doborgaznál indult meg hamarabb az apadás, csak alacsony belvízzel számolnak.
Kérésük csak töredék lenne
„Nem tartom igazságosnak, hogy most a málnapataki vízerőművel foglalkoznak, amiről egyelőre csak egy elképzelés van, jövőbeli termelése pedig a töredéke lenne a bősinek. Eurómilliókról van szó a településeknek, csatornázásra, bicikliútra is számíthatnak. Ugyanezt szeretnénk mi is elérni, ami nekünk jár, azt ennyi idő után megkapni”
– fogalmazott Álló Donát, majd hozzátette, hogy olyan állami cégnél, ahol 100-200 milliós nyereséget mutatnak ki, az ő követelésük csak töredéke lenne ennek.
Potenciális veszélyeztetettségben élnek
Kezdeményezésükkel a helyi adótörvényt szeretnék módosíttatni, hasonlóképpen az atomerőművek környéki településekhez, a potenciális veszélyeztetettség elve alapján, hogy a kataszterben fekvő települések alanyi jogon kapják meg juttatásukat – rendszerszintű megoldást követelnek. Az erőművön túli három település, Vajka, Nagybodak és Doborgaz számára létszükség lenne változtatás. Álló Donát szerint tíz éven belül, ahogy egyre nagyobbra nyílik a kiadási és bevételi olló, úgy pénztelenedik majd el ez a három község. Míg Vajkán például 420 a bejelentett lakos, 1500 főt kell „eltartania”, mert annyian töltenek időt ott, kataszterük 83 százaléka pedig nem adóköteles, így nem származhat bevételük belőle.
Az egyesület
„A bősi erőmű által érintett önkormányzatok egyesülete” elnevezésű szervezet 2026. június 5-én kezdte meg működését, mely ettől a naptól kezdve közösen jár el érdekképviseletükért. Szóvivőjük Orosz Csaba lesz, Álló Donát érdemei az eddig vezető úton elvitathatatlanok, jegyezte meg Somorja polgármestere. A somorjai egyezmény konkrét részleteiről később tájékoztatunk.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdán kiemelt beruházássá nyilvánította a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, ami lehetővé tesz, hogy gyorsított eljárásban induljon a projekt, de az építkezés idén még nem kezdődik el. A terv ellenzői szerint a kormány a saját szabályait sem tartotta be.
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter javaslatára a kormány szerdán kiemelt beruházássá nyilvánította a málnapataki szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek megvalósítása előzetesen mintegy 2 milliárd euróba kerül majd, és 2400 MWh teljesítménye lesz. „Ez nem azt jeleni, hogy holnap már elkezdjük építeni, előbb a különböző megvalósíthatósági tanulmányok készülnek el” – mondta a miniszter. Elsősorban a geológiai tanulmányról beszélt.
„A geofizikai tanulmány elkészítése várhatóan az év végéig befejeződik, és bízom benne, hogy előbb kész lesz”
– jelentette ki a miniszter a kormány ülése után.
Állítja, hogy a környező települések közül 17 beleegyezett a létesítmény megépítésébe, amely jelentősen hozzájárul majd az ország elektromos rendszerének kiegyensúlyozásához. Úgy véli, hogy a környék lakóinak nem kell semmitől tartaniuk, elsőként a megvalósíthatósági tanulmánynak kell elkészülnie. Nem magyarázta azonban meg, hogy miért kellett ezt a beruházást kiemelt beruházássá tenni.
Az építkezés kezdetét nem tudta meghatározni, úgy véli azonban, hogy 10 éven belül el fog készülni.
„Úgy vélem, hogy 10 éven belül, de akár már 2035-re elkészülhet az erőmű”
– jelentette ki a miniszter.
Kapcsolódó cikkünk
Nem jutott dűlőre a tiltakozó civilekkel és szakmai szervezetekkel közös fórumon a környezetvédelmi minisztérium a málnapataki szivattyús-tározós erőmű kapcsán, Tomáš Taraba miniszter mindössze három percig tartózkodott a megbeszélésen.
A megbeszélés tapasztalatairól Michal Kiča (Demokraták) értesítette a nagyközönséget, a véleménye szerint Taraba gyakorlatilag percekkel a rendezvény kezdete után magyarázat nélkül elhagyta az akciót és arra hivatkozott, hogy a kifogásokat rendezték.
Kiča értelmezése szerint ugyanakkor a lezáratlan tárgyalás azt jelenti, hogy a kormány nem tudott megfelelően reagálni a lakossági kifogásokra, így nem is tárgyalhat a beruházásról. A megjelent aktivisták csalódottan reagáltak Taraba távozására.
A környezetvédelmi minisztérium közleményben reagált a fejleményekre, a tárca szerint az Ipoly folyó felső szakaszán megvalósítandó beruházásra továbbra is szükség van, a dokumentumok elbírálása pedig zavartalanul folyik. A tárca állítja, hogy az erőmű kiemelt projektté minősítéséhez nincs szükség sem megvalósíthatósági, sem pedig környezetvédelmi tanulmányra.
A beruházás ellen tiltakozó ellenzéki politikusok és civilek továbbra is az erőmű környezeti hatásától félnek és úgy gondolják, hogy a minisztérium félrevezeti a nyilvánosságot, mikor a klímacélokkal magyarázza, miért van szükség a víztározók kialakítására, egyes híresztelések szerint pedig egyenesen Orbán Viktor áll a beruházás mögött.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű (PVE Málinec–Látky) nem felel meg a közérdekű, jelentős beruházás kritériumainak – figyelmeztet a Szlovák Fenntartható Energetikai Szövetség (SAPI). Emlékeztetnek, hogy a jelentős beruházási státusz nincs megfelelően indokolva abban a mindössze kétoldalas kérelemben sem, amelyet a környezetvédelmi minisztérium január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátott – és amelynek értelmében az állam akár földterületeket is kisajátíthatna.
A SAPI egyetért a civil szervezetek észrevételeivel, amelyek súlyos jogi és eljárási hiányosságokra hívták fel a figyelmet a javaslat kapcsán.
A kérelem nem teljesíti az alapvető törvényi követelményeket
Ján Karaba, a SAPI igazgatója szerint alapvető probléma, hogy a beruházási projekthez nem készült megvalósíthatósági tanulmány, noha ezt a vonatkozó jogszabályok előírják. Emellett a környezetvédelmi minisztérium által előterjesztett dokumentumban számos félrevezető, sőt esetenként megtévesztő információ is szerepel.
„Egy projekt nem nyilvánítható jelentős beruházássá pusztán azzal, hogy közérdekűnek nevezik. Ezt konkrét elemzésekkel, dokumentumokkal kell alátámasztani, és igazolni kell azt is, hogy a beruházás összhangban van az állami stratégiai vállalásokkal – mindez ebben az esetben nem történt meg”
– hangsúlyozta Karaba.
A kérelem továbbá valótlanul állítja, hogy az erőműprojekt része az Integrált Nemzeti Energia- és Klímatervnek (INEKP). Ugyanígy a projekt nem szerepel a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszerirányító (SEPS) által kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési tervben sem. A rendszerüzemeltető hivatalosan nem nyilvánított véleményt a projektről, annak ellenére, hogy ez kulcsfontosságú lenne a beruházás megalapozottságának megítéléséhez.
A környezeti hatásvizsgálat megkerülése lehet a cél
A SAPI arra is figyelmeztet, hogy a jelentős beruházási státusz megadása ebben az esetben a szokásos engedélyezési eljárások megkerülését jelentené. A projekt ugyanakkor súlyos hatással lehet a tájra, az érintett területek lakosságára, valamint egy stratégiai jelentőségű, a szélesebb régiót ellátó ivóvízbázisra.
A mintegy 100 hektáros, erdőket és gazdag élőhelyeket is magában foglaló területet érintő beruházás a megfelelő hatásvizsgálatok mellőzése esetén súlyos károkkal fenyegeti a térség növény- és állatvilágát is.
A SAPI emiatt azt kéri, hogy vonják vissza a jelentős beruházásra vonatkozó kérelmet, és először készítsék el a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Emellett Karaba szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy milyen alternatív megoldások vannak a villamosenergia-tároló kapacitások növelésére Szlovákiában.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná – állítja a szlovák ellenzék egy része.
Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint Magyarországnak a nagyszabású napelemparkjai miatt van kiemelkedő szüksége arra, hogy a napsütéses napokon megtermelt többletenergiát tárolni tudja, erre pedig a málnapataki szivattyús energiatározó alkalmas lenne. Ugyanakkor szerintük Magyarországnak nincsenek megfelelő földrajzi adottságai szivattyús-tározós erőművek építéséhez, ilyenek létesítését pedig elutasítja a magyar közvélemény is.
A PS politikusa rámutatott arra is, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzleti érdekeltségei vannak a magyarországi napenergia-szektorban.
„A magyar ellenzéki és kormánypárti médiumok már nyíltan írnak egy közös projekt lehetőségéről, és név szerint említik a málnapataki (Málinec–Látky) szivattyús erőművet. A külföldi érdeklődést az innen származó villamos energia iránt a Szlovák Villamos Művek is megerősítette, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője pedig konkrétan is jelezte a magyar érdeklődést” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: Taraba korábban a Bősön megtermelt áramot adta volna Magyarországnak, de mivel ez az egyezség nem született meg, most a Polyána-hegyalja régiót áldozná fel.
Kiča hangsúlyozta, hogy Szlovákiának nincs szüksége ilyen vízerőműre az Ipoly folyón. Hozzátette: nem ellenzik az energetikai infrastruktúra terén való együttműködést Magyarországgal, de annak átláthatónak és mindkét fél számára előnyösnek kell lennie.
Állítólag körvonalazódik a magyar–szlovák megállapodás
A két politikus a postoj.sk portál cikkére hivatkozott, amely a Szabad Európa és a kormánypárti Magyar Nemzet egy-egy, fél évvel korábbi cikkéből idéz, helyenként meglehetősen pontatlanul. A szlovák cikk szerzője a Paks II atomerőmű-bővítési projektet például tévesen napelempark-tervezetként tünteti fel.
A Szabad Európa idézett cikke nem zárja ki, hogy Magyarországon létesülne szivattyús erőmű, bár a megszólított szakértők szerint a közös szlovák–magyar projekt előnyösebb lenne a kormány számára abból a szempontból, hogy „megúszná a helyi és zöld tiltakozásokat”.
A Magyar Nemzet augusztusi cikkében Somosi Zoltánt, a kormányközeli Klímapolitikai Intézet kutatóját idézi, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is terveznek szivattyús erőműveket építeni, de ezek leghamarabb 2032-re készülhetnek el. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy
„érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.”
Megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkünk
Tamara Stohlová (Progresszív Szlovákia), a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke ismét bírálta, hogy Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. A képviselő szerint a miniszter nem tudja bizonyítani, hogy valaha megtérül-e a kétmilliárdos beruházás.
„Taraba ismét erőlteti a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű megépítését. Miután sikerült megállítani azt a törekvését, hogy a projektet stratégiai beruházásként erőltesse át, most csendben tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a jelentős beruházási státuszról szóló javaslatot – ismét törvénysértő módon” – magyarázta a képviselő.
Több mint 40 ingatlant és 180 földterületet sajátíthatnak ki
Stohlová rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel.
„Ebből az összegből az állam négy nagy kórházat, több tucat kilométernyi autópályát, több mint 20 ezer lakást építhetne, vagy teljesen felújíthatna több tucat iskolát”
– tette hozzá Stohlová.
A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
Korábban Michal Kiča, a Demokraták politikusa is rámutatott, hogy a jelentős beruházás státusza ugyan kisebb mozgásteret biztosítana az állam számára, mint a stratégiailag fontos beruházás, de az ingatlanok kisajátítását ugyanúgy lehetővé teszi.
Stohlová arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszter kerüli a személyes találkozót a térség lakosaival, ahogy elutasítja a vitát az ivóvízellátás biztonságának kérdéséről is, ami mintegy 60 ezer embert érint.
A jelentős beruházásról szóló javaslatot Taraba tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, amely január 16-án zárul le.
A gömöri ivóvízellátás miatt aggódnak a helyi polgármesterek
A környezetvédelmi miniszter tavaly júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Az önkormányzati vezetők, akik összesen mintegy 304 ezer lakost képviselnek, azt akarják, hogy a kormány még az erőmű építésének megkezdése előtt garantálja a régió biztonságos ivóvízellátását.
A Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérik, hogy még az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást. Egyben felhívják a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
A már meglévő vezetékeket is korszerűsíteni kell
Az aláírók emlékeztetik a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Az önkormányzati vezetők a már meglévő vízvezeték-hálózatok és az egyéb vízügyi infrastruktúra korszerűsítését is sürgetik, hangsúlyozva, hogy az ivóvízhez való tartós és biztonságos hozzáférés olyan alapjog, melyet az európai szabványok is garantálnak.
Ezzel összefüggésben rámutatnak az éghajlatváltozás alakulására, a tartós száraz időszakok elhúzódására, illetve a felszín alatti vízkészletek csökkenésére.
Attól is tartanak, hogy az erőmű megépítése veszélyeztetni fogja a rendelkezésre álló vízellátó forrásokat, amelyek szennyeződhetnek vagy akár el is apadhatnak.
A nyílt levelet, melyet október 10-én küldtek el elektronikus formában a kormányhivatalnak, négy regionális ernyőszervezet – a nógrádi, a gömör-kishonti, a nagykürtösi, valamint a Zólyomi, Gyetvai, Korponai járásokat összefogó regionális szövetség is – támogatja. A levelet a szervezetek nevében Agócs Attila, Fülek, Habovčík Marián, a rimaszombati járásbeli Sajólenke, Stanislav Horník, a gyetvai járásbeli Herencsvölgy (Hriňová) és Dalibor Surkoš, Nagykürtös polgármestere írták alá.
A miniszter egyelőre nem reagált
Michal Kiča, a Demokraták párt tagja a levéllel kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy a következő ülésén fogadjon el egy határozatot, amelyben kötelezi magát az önkormányzatok követeléseinek teljesítésére.
„Kiderült, hogy Taraba (Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter – a szerk. megj.) terve nemhogy nem élvezi azt a regionális támogatást, amellyel nemrég még dicsekedett, hanem ennek éppen az ellenkezője igaz. A 304 ezer lakost képviselő önkormányzati vezetők egyértelműen kifejezték aggodalmaikat.
Felszólítjuk a kormányt, különösen Taraba minisztert, hogy kötelezzel el magát a Besztercebánya megyei önkormányzatok követelései mellett egy kormányhatározat formájában is, és biztosítsa az egész régió ivóvízellátását még az erőművel kapcsolatos bármilyen további lépés előtt. Ellenkező esetben az erőműprojekt regionális támogatottságáról szóló kijelentései csupán üres marketingnek bizonyulnak”
– hangsúlyozta Kiča.
A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy terveznek-e nyilvánosan reagálni a nyílt levélre, illetve előterjesztenek-e olyan határozatot, amely garantálná az abban foglalt követelések teljesítését. Amint válaszolnak, bővítjük a cikket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelemi miniszter ma bejelentette, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a Polyána-hegyalja (Podpoľanie) régió településeinek polgármesterei is támogatnak.
A környezetvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megegyezett a környék polgármestereivel – igaz, két község vezetője még mindig nem támogatja az építkezést.
A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítését Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere támogatja, akikkel a környezetvédelmi minisztérium aláírt egy megállapodást.
Vízvezeték- és csatornahálózatot kapnak cserébe – már aki
Taraba arról tájékoztatott, hogy a memorandum aláírását „nagyon részletes egyeztetés” előzte meg.
Hozzátette: a megállapodó községek lakosai évente részesülnek majd a vízerőmű működéséből származó bevételekből, összesen 2,5 millió eurót oszthatnak szét.
A miniszter emellett azt is megígérte, hogy a régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik. Bízik benne, hogy a kormány gyorsan zöld utat ad a projekt megvalósításának.
Taraba a közelmúltban ellentmondásosan beszélt az erőműről: kezdetben határozottan támogatta az építkezést, április végén azonban azt mondta, amennyiben az önkormányzatok nem fogják támogatni az Ipoly felső szakaszára tervezett szivattyús-tározós vízerőmű projektjét, nem fogja beterjeszteni az építkezés megkezdésére irányuló javaslatot a kormány elé.
A beruházást ugyanakkor továbbra sem támogatja minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította azt.
Az ellenzők úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a helyiek mindennapi életére. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósítása ellen.
Taraba ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön azt mondta: neki nincs szüksége Herencsvölgyre, és azzal, hogy az említett önkormányzatok nem írták alá a memorandumot, csak annyit értek el, hogy kimaradnak a vízvezeték- és csatornaépítési beruházásból.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly feszültség alakult ki a málnapataki (Málinec) vízerőmű felhúzása kapcsán, a helyiek szerint a projekt nemcsak otthonaikat, hanem a térség érintetlen természetét is veszélyezteti.
A környezetvédelmi minisztérium által javasolt, 2,4 milliárd eurós beruházás célja egy új vízerőmű építése a falu térségében. A projektet stratégiai beruházásként kívánják megvalósítani, ami lehetővé tenné az állam számára, hogy elővásárlási jogot szerezzen a szükséges területeken, és előkészítő munkálatokat végezzen a tulajdonosok beleegyezése nélkül. A helyiek szerint ez súlyosan sérti a tulajdonjogokat és a demokratikus elveket.
A beruházás ellenzői úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a mindennapi életükre. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A helyiek attól tartanak, hogy a beruházás hosszú távon kizárja a fenntartható fejlődés lehetőségét a régióban.
A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósításával szemben, és a helyi önkormányzatok is kifejezték ellenérzéseiket: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította a beruházást.
A helyiek szerint a döntéshozók nem vették figyelembe a közösségek véleményét, és a projekt előkészítése során nem biztosították a megfelelő tájékoztatást és konzultációt.
A környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) hangsúlyozta, a beruházás jelentős gazdasági előnyöket hozhat a régiónak, és hozzájárulhat Szlovákia energetikai függetlenségéhez. A környéken élők azonban úgy gondolják, a gazdasági érvek nem elegendőek, ezért folytatják a tiltakozást.
Stohlová: a polgármesterek úgy írták alá, hogy nem is tudják, miről szól
A környezetvédelmi miniszter mai bejelentésére reagálva Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője rámutatott, hogy az erőműépítési projekt dokumentációját nem hozták nyilvánosságra, és nem tették elérhetővé az érintett települések lakosai számára sem.
A memorandum minden évben egy pénzcsomag szétosztását ígéri a térség községeinek. Ennek majdnem a felét azonban olyan települések kapnák, amelyeket az építkezés egyáltalán nem érint, mivel több tíz kilométerre fekszenek, mint például Nagyócsa (Očová). Ráadásul van már tapasztalatunk Szlovákiában hasonló ígéretekkel, amelyeket az állam végül nem tartott be
– fűzte hozzá.
Szerinte a megállapodó községek polgármestereit olyan ígéretekkel „vették meg”, mint a kerékpárutak, csatornahálózatok kiépítése vagy hogy nem épül majd atomhulladék-tároló az adott területen.
„A miniszter februárban jogellenesen járt el a stratégiai beruházási szándék előterjesztésénél, ezért most visszavonja azt. Nem mutatott be semmilyen tanulmányt, és ma sem tudta megmondani, hogy melyik változatot kívánják megvalósítani.
Így a polgármesterek úgy írták alá a saját településeik sorsáról szóló memorandumot, hogy valójában nem is tudták, miről szól. Az sem világos, hogyan kívánja a miniszter megvédeni a több mint 60 ezer érintett lakos ivóvízforrását
– zárta Stohlová.
A beruházást támogató memorandumot az ellenzéki SaS is bírálta. Véleményük szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy az ivóvíz nem kerül veszélybe, ahogyan arra sem, hogy a beruházás valóban a közérdeket szolgálja. Mária Kolíková képviselő szerint az egész projekt legális korrupcióra emlékeztet.
Nem minden település támogatja Taraba tervét
Taraba júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak. A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A miniszter egyebek mellett megígérte, hogy a szűkebb régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak.
Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.
Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.
Tízmilliárdos adósság
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.
A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák – ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is.
Hanuliaková rámutatott:
a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.
A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti.
Taraba államosítana
A javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.
Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.
Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy
mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.
Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.
Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.
A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunk
Szlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.
Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet,
a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás „kritikus helyzetben” lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet.
„A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban” – tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik.
A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.
Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.
Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzik
Ahogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve.
A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz
– mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem.
A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
Több tízmilliós támogatásról lehet szó
A kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni.
A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.
Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk.
Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté.
„És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában” – tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.
Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére.
Ősszel a a Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérték, hogy még a szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást.
Az aláírók emlékeztették a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Egyben felhívták a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
Sokat bírált projekt
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amely jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. Stohlová korábban rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel. A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
A szlovák környezetvédelmi minisztérium egyelőre nem reagált az ellenzéki politikusok vádjaira.
A projektet a civilek és az érintett önkormányzatok egy része mellett az ellenzék is bírálta. Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, és az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná.
Hétfőn megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a projekt közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az ellenzéki politikusok állításaira nem reagált a szlovák környezetvédelmi minisztérium sem.
Magyarországnak van rá szüksége?
A beruházást civilek és ellenzéki politikusok is bírálják, elsősorban az erőmű környezeti hatásától félnek. Úgy gondolják, hogy a minisztérium félrevezeti a nyilvánosságot, mikor a klímacélokkal magyarázza, miért van szükség a víztározók kialakítására, egyes híresztelések szerint pedig egyenesen Orbán Viktor áll a beruházás mögött.
A Demokraták párt szerint ugyanis Magyarországnak lenne nagyobb szüksége egy kiegyenlítő vízerőműre, mivel ott nagyon nagy a napelemek aránya az energiamixben, amit ki kell egyensúlyozni más forrásokkal.
A Demokraták párt szerint semmi szükség nem volt arra, hogy ezt a beruházást kiemeltté nyilvánítsa a kormány. „Azt sem tudjuk még, hogy megéri-e megvalósítani, hiszen még el sem készült a vonatkozó tanulmány” – jelentette ki Michal Kiča, a Demokraták párt alelnöke, a környezetvédelmi minisztérium korábbi államtitkára.
Szerinte ugyanis a minisztérium még nem végezte el a házi feladatát.
„A kormány már 2024 végén döntött arról, hogy a környezetvédelmi minisztérium készítse el a szükséges tanulmányt, de ez a mai napig nem készült el”
– magyarázta Kiča. Ennek a tanulmánynak kellett volna megmutatni, hogy a vízerőmű a geológiai feltételek alapján megépíthető-e a kiszemelt területen, gazdasági szempontból pedig megtérül-e. „Ennek a tanulmánynak kellett volna igazolnia, hogy az erőmű nem veszélyezteti-e a környéken élő mintegy 60 ezer ember vízellátását” – mondta Kiča.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű (PVE Málinec–Látky) nem felel meg a közérdekű, jelentős beruházás kritériumainak – figyelmeztet a Szlovák Fenntartható Energetikai Szövetség (SAPI). Emlékeztetnek, hogy a jelentős beruházási státusz nincs megfelelően indokolva abban a mindössze kétoldalas kérelemben sem, amelyet a környezetvédelmi minisztérium január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátott – és amelynek értelmében az állam akár földterületeket is kisajátíthatna.
A SAPI egyetért a civil szervezetek észrevételeivel, amelyek súlyos jogi és eljárási hiányosságokra hívták fel a figyelmet a javaslat kapcsán.
A kérelem nem teljesíti az alapvető törvényi követelményeket
Ján Karaba, a SAPI igazgatója szerint alapvető probléma, hogy a beruházási projekthez nem készült megvalósíthatósági tanulmány, noha ezt a vonatkozó jogszabályok előírják. Emellett a környezetvédelmi minisztérium által előterjesztett dokumentumban számos félrevezető, sőt esetenként megtévesztő információ is szerepel.
„Egy projekt nem nyilvánítható jelentős beruházássá pusztán azzal, hogy közérdekűnek nevezik. Ezt konkrét elemzésekkel, dokumentumokkal kell alátámasztani, és igazolni kell azt is, hogy a beruházás összhangban van az állami stratégiai vállalásokkal – mindez ebben az esetben nem történt meg”
– hangsúlyozta Karaba.
A kérelem továbbá valótlanul állítja, hogy az erőműprojekt része az Integrált Nemzeti Energia- és Klímatervnek (INEKP). Ugyanígy a projekt nem szerepel a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszerirányító (SEPS) által kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési tervben sem. A rendszerüzemeltető hivatalosan nem nyilvánított véleményt a projektről, annak ellenére, hogy ez kulcsfontosságú lenne a beruházás megalapozottságának megítéléséhez.
A környezeti hatásvizsgálat megkerülése lehet a cél
A SAPI arra is figyelmeztet, hogy a jelentős beruházási státusz megadása ebben az esetben a szokásos engedélyezési eljárások megkerülését jelentené. A projekt ugyanakkor súlyos hatással lehet a tájra, az érintett területek lakosságára, valamint egy stratégiai jelentőségű, a szélesebb régiót ellátó ivóvízbázisra.
A mintegy 100 hektáros, erdőket és gazdag élőhelyeket is magában foglaló területet érintő beruházás a megfelelő hatásvizsgálatok mellőzése esetén súlyos károkkal fenyegeti a térség növény- és állatvilágát is.
A SAPI emiatt azt kéri, hogy vonják vissza a jelentős beruházásra vonatkozó kérelmet, és először készítsék el a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Emellett Karaba szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy milyen alternatív megoldások vannak a villamosenergia-tároló kapacitások növelésére Szlovákiában.
Kapcsolódó cikkünk
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná – állítja a szlovák ellenzék egy része.
Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint Magyarországnak a nagyszabású napelemparkjai miatt van kiemelkedő szüksége arra, hogy a napsütéses napokon megtermelt többletenergiát tárolni tudja, erre pedig a málnapataki szivattyús energiatározó alkalmas lenne. Ugyanakkor szerintük Magyarországnak nincsenek megfelelő földrajzi adottságai szivattyús-tározós erőművek építéséhez, ilyenek létesítését pedig elutasítja a magyar közvélemény is.
A PS politikusa rámutatott arra is, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzleti érdekeltségei vannak a magyarországi napenergia-szektorban.
„A magyar ellenzéki és kormánypárti médiumok már nyíltan írnak egy közös projekt lehetőségéről, és név szerint említik a málnapataki (Málinec–Látky) szivattyús erőművet. A külföldi érdeklődést az innen származó villamos energia iránt a Szlovák Villamos Művek is megerősítette, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője pedig konkrétan is jelezte a magyar érdeklődést” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: Taraba korábban a Bősön megtermelt áramot adta volna Magyarországnak, de mivel ez az egyezség nem született meg, most a Polyána-hegyalja régiót áldozná fel.
Kiča hangsúlyozta, hogy Szlovákiának nincs szüksége ilyen vízerőműre az Ipoly folyón. Hozzátette: nem ellenzik az energetikai infrastruktúra terén való együttműködést Magyarországgal, de annak átláthatónak és mindkét fél számára előnyösnek kell lennie.
Állítólag körvonalazódik a magyar–szlovák megállapodás
A két politikus a postoj.sk portál cikkére hivatkozott, amely a Szabad Európa és a kormánypárti Magyar Nemzet egy-egy, fél évvel korábbi cikkéből idéz, helyenként meglehetősen pontatlanul. A szlovák cikk szerzője a Paks II atomerőmű-bővítési projektet például tévesen napelempark-tervezetként tünteti fel.
A Szabad Európa idézett cikke nem zárja ki, hogy Magyarországon létesülne szivattyús erőmű, bár a megszólított szakértők szerint a közös szlovák–magyar projekt előnyösebb lenne a kormány számára abból a szempontból, hogy „megúszná a helyi és zöld tiltakozásokat”.
A Magyar Nemzet augusztusi cikkében Somosi Zoltánt, a kormányközeli Klímapolitikai Intézet kutatóját idézi, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is terveznek szivattyús erőműveket építeni, de ezek leghamarabb 2032-re készülhetnek el. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy
„érdemes megemlíteni még a körvonalazódó magyar–szlovák megállapodást is, melyben a málnapataki (Málinec) szivattyús tározó építése magyar–szlovák összefogásban épülne, és szolgálná mindkét ország energiabiztonságát.”
Megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkünk
Tamara Stohlová (Progresszív Szlovákia), a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke ismét bírálta, hogy Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. A képviselő szerint a miniszter nem tudja bizonyítani, hogy valaha megtérül-e a kétmilliárdos beruházás.
„Taraba ismét erőlteti a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű megépítését. Miután sikerült megállítani azt a törekvését, hogy a projektet stratégiai beruházásként erőltesse át, most csendben tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a jelentős beruházási státuszról szóló javaslatot – ismét törvénysértő módon” – magyarázta a képviselő.
Több mint 40 ingatlant és 180 földterületet sajátíthatnak ki
Stohlová rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel.
„Ebből az összegből az állam négy nagy kórházat, több tucat kilométernyi autópályát, több mint 20 ezer lakást építhetne, vagy teljesen felújíthatna több tucat iskolát”
– tette hozzá Stohlová.
A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
Korábban Michal Kiča, a Demokraták politikusa is rámutatott, hogy a jelentős beruházás státusza ugyan kisebb mozgásteret biztosítana az állam számára, mint a stratégiailag fontos beruházás, de az ingatlanok kisajátítását ugyanúgy lehetővé teszi.
Stohlová arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszter kerüli a személyes találkozót a térség lakosaival, ahogy elutasítja a vitát az ivóvízellátás biztonságának kérdéséről is, ami mintegy 60 ezer embert érint.
A jelentős beruházásról szóló javaslatot Taraba tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, amely január 16-án zárul le.
A gömöri ivóvízellátás miatt aggódnak a helyi polgármesterek
A környezetvédelmi miniszter tavaly júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Az önkormányzati vezetők, akik összesen mintegy 304 ezer lakost képviselnek, azt akarják, hogy a kormány még az erőmű építésének megkezdése előtt garantálja a régió biztonságos ivóvízellátását.
A Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérik, hogy még az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást. Egyben felhívják a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
A már meglévő vezetékeket is korszerűsíteni kell
Az aláírók emlékeztetik a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Az önkormányzati vezetők a már meglévő vízvezeték-hálózatok és az egyéb vízügyi infrastruktúra korszerűsítését is sürgetik, hangsúlyozva, hogy az ivóvízhez való tartós és biztonságos hozzáférés olyan alapjog, melyet az európai szabványok is garantálnak.
Ezzel összefüggésben rámutatnak az éghajlatváltozás alakulására, a tartós száraz időszakok elhúzódására, illetve a felszín alatti vízkészletek csökkenésére.
Attól is tartanak, hogy az erőmű megépítése veszélyeztetni fogja a rendelkezésre álló vízellátó forrásokat, amelyek szennyeződhetnek vagy akár el is apadhatnak.
A nyílt levelet, melyet október 10-én küldtek el elektronikus formában a kormányhivatalnak, négy regionális ernyőszervezet – a nógrádi, a gömör-kishonti, a nagykürtösi, valamint a Zólyomi, Gyetvai, Korponai járásokat összefogó regionális szövetség is – támogatja. A levelet a szervezetek nevében Agócs Attila, Fülek, Habovčík Marián, a rimaszombati járásbeli Sajólenke, Stanislav Horník, a gyetvai járásbeli Herencsvölgy (Hriňová) és Dalibor Surkoš, Nagykürtös polgármestere írták alá.
A miniszter egyelőre nem reagált
Michal Kiča, a Demokraták párt tagja a levéllel kapcsolatban arra szólította fel a kormányt, hogy a következő ülésén fogadjon el egy határozatot, amelyben kötelezi magát az önkormányzatok követeléseinek teljesítésére.
„Kiderült, hogy Taraba (Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter – a szerk. megj.) terve nemhogy nem élvezi azt a regionális támogatást, amellyel nemrég még dicsekedett, hanem ennek éppen az ellenkezője igaz. A 304 ezer lakost képviselő önkormányzati vezetők egyértelműen kifejezték aggodalmaikat.
Felszólítjuk a kormányt, különösen Taraba minisztert, hogy kötelezzel el magát a Besztercebánya megyei önkormányzatok követelései mellett egy kormányhatározat formájában is, és biztosítsa az egész régió ivóvízellátását még az erőművel kapcsolatos bármilyen további lépés előtt. Ellenkező esetben az erőműprojekt regionális támogatottságáról szóló kijelentései csupán üres marketingnek bizonyulnak”
– hangsúlyozta Kiča.
A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy terveznek-e nyilvánosan reagálni a nyílt levélre, illetve előterjesztenek-e olyan határozatot, amely garantálná az abban foglalt követelések teljesítését. Amint válaszolnak, bővítjük a cikket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelemi miniszter ma bejelentette, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a Polyána-hegyalja (Podpoľanie) régió településeinek polgármesterei is támogatnak.
A környezetvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy megegyezett a környék polgármestereivel – igaz, két község vezetője még mindig nem támogatja az építkezést.
A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítését Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere támogatja, akikkel a környezetvédelmi minisztérium aláírt egy megállapodást.
Vízvezeték- és csatornahálózatot kapnak cserébe – már aki
Taraba arról tájékoztatott, hogy a memorandum aláírását „nagyon részletes egyeztetés” előzte meg.
Hozzátette: a megállapodó községek lakosai évente részesülnek majd a vízerőmű működéséből származó bevételekből, összesen 2,5 millió eurót oszthatnak szét.
A miniszter emellett azt is megígérte, hogy a régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik. Bízik benne, hogy a kormány gyorsan zöld utat ad a projekt megvalósításának.
Taraba a közelmúltban ellentmondásosan beszélt az erőműről: kezdetben határozottan támogatta az építkezést, április végén azonban azt mondta, amennyiben az önkormányzatok nem fogják támogatni az Ipoly felső szakaszára tervezett szivattyús-tározós vízerőmű projektjét, nem fogja beterjeszteni az építkezés megkezdésére irányuló javaslatot a kormány elé.
A beruházást ugyanakkor továbbra sem támogatja minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította azt.
Az ellenzők úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a helyiek mindennapi életére. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósítása ellen.
Taraba ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön azt mondta: neki nincs szüksége Herencsvölgyre, és azzal, hogy az említett önkormányzatok nem írták alá a memorandumot, csak annyit értek el, hogy kimaradnak a vízvezeték- és csatornaépítési beruházásból.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly feszültség alakult ki a málnapataki (Málinec) vízerőmű felhúzása kapcsán, a helyiek szerint a projekt nemcsak otthonaikat, hanem a térség érintetlen természetét is veszélyezteti.
A környezetvédelmi minisztérium által javasolt, 2,4 milliárd eurós beruházás célja egy új vízerőmű építése a falu térségében. A projektet stratégiai beruházásként kívánják megvalósítani, ami lehetővé tenné az állam számára, hogy elővásárlási jogot szerezzen a szükséges területeken, és előkészítő munkálatokat végezzen a tulajdonosok beleegyezése nélkül. A helyiek szerint ez súlyosan sérti a tulajdonjogokat és a demokratikus elveket.
A beruházás ellenzői úgy vélik, a projekt veszélyezteti a helyi ökoszisztémát és a negatív hatással lehet a mindennapi életükre. A tervezett erőmű több száz hektáron terülne el, beleértve mezőgazdasági földeket, erdőket és lakott területeket is. A helyiek attól tartanak, hogy a beruházás hosszú távon kizárja a fenntartható fejlődés lehetőségét a régióban.
A tiltakozások során több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze a projekt megvalósításával szemben, és a helyi önkormányzatok is kifejezték ellenérzéseiket: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete egyhangúlag elutasította a beruházást.
A helyiek szerint a döntéshozók nem vették figyelembe a közösségek véleményét, és a projekt előkészítése során nem biztosították a megfelelő tájékoztatást és konzultációt.
A környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) hangsúlyozta, a beruházás jelentős gazdasági előnyöket hozhat a régiónak, és hozzájárulhat Szlovákia energetikai függetlenségéhez. A környéken élők azonban úgy gondolják, a gazdasági érvek nem elegendőek, ezért folytatják a tiltakozást.
Stohlová: a polgármesterek úgy írták alá, hogy nem is tudják, miről szól
A környezetvédelmi miniszter mai bejelentésére reagálva Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője rámutatott, hogy az erőműépítési projekt dokumentációját nem hozták nyilvánosságra, és nem tették elérhetővé az érintett települések lakosai számára sem.
A memorandum minden évben egy pénzcsomag szétosztását ígéri a térség községeinek. Ennek majdnem a felét azonban olyan települések kapnák, amelyeket az építkezés egyáltalán nem érint, mivel több tíz kilométerre fekszenek, mint például Nagyócsa (Očová). Ráadásul van már tapasztalatunk Szlovákiában hasonló ígéretekkel, amelyeket az állam végül nem tartott be
– fűzte hozzá.
Szerinte a megállapodó községek polgármestereit olyan ígéretekkel „vették meg”, mint a kerékpárutak, csatornahálózatok kiépítése vagy hogy nem épül majd atomhulladék-tároló az adott területen.
„A miniszter februárban jogellenesen járt el a stratégiai beruházási szándék előterjesztésénél, ezért most visszavonja azt. Nem mutatott be semmilyen tanulmányt, és ma sem tudta megmondani, hogy melyik változatot kívánják megvalósítani.
Így a polgármesterek úgy írták alá a saját településeik sorsáról szóló memorandumot, hogy valójában nem is tudták, miről szól. Az sem világos, hogyan kívánja a miniszter megvédeni a több mint 60 ezer érintett lakos ivóvízforrását
– zárta Stohlová.
A beruházást támogató memorandumot az ellenzéki SaS is bírálta. Véleményük szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy az ivóvíz nem kerül veszélybe, ahogyan arra sem, hogy a beruházás valóban a közérdeket szolgálja. Mária Kolíková képviselő szerint az egész projekt legális korrupcióra emlékeztet.
Nem minden település támogatja Taraba tervét
Taraba júniusban jelentette be, hogy meg akarja valósítani a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet, amelyet állítása szerint a régió polgármesterei is támogatnak. A miniszter szerint az erőmű megépítésének feltétele, hogy az nem fogja veszélyeztetni az ivóvizet.
A vízerőmű megépítésének támogatásáról Málnapatak mellett Látky és további tizenöt község polgármestere aláírt egy memorandumot is a környezetvédelmi minisztériummal.
A miniszter egyebek mellett megígérte, hogy a szűkebb régióban infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, konkrétan a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését említette. A vízerőmű teljes kivitelezési költségét 1,8 milliárd euróra becsülik.
A beruházást ugyanakkor nem támogatta minden érintett község: Zólyommiklós (Detvianska Huta) és Herencsvölgy (Hriňová) képviselő-testülete korábban egyhangúlag elutasította azt.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak.
Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.
Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.
Tízmilliárdos adósság
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.
A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák – ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is.
Hanuliaková rámutatott:
a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.
A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti.
Taraba államosítana
A javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.
Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.
Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy
mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.
Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.
Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.
A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunk
Szlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.
Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet,
a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás „kritikus helyzetben” lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet.
„A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban” – tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik.
A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.
Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.
Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzik
Ahogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve.
A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz
– mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem.
A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
Több tízmilliós támogatásról lehet szó
A kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni.
A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.
Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk.
Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté.
„És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában” – tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.
Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad.
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére.
Ősszel a a Besztercebánya megyei önkormányzati szövetségek elnökei nyílt levélben fordultak a kormányhoz, melyben azt kérték, hogy még a szivattyús-tározós erőművel kapcsolatos bármiféle munkálatok megkezdése előtt biztosítsák a térség összes településének a közüzemi vízvezeték-hálózathoz való csatlakozást.
Az aláírók emlékeztették a kormányt, hogy a régió – konkrétan a Losonci, Poltári, Nagykürtösi, Rimaszombati, Gyetvai és Zólyomi járás – településeinek mintegy egyharmada mindmáig nincs ellátva ivóvízzel a közüzemi vízvezeték-rendszerről.
Egyben felhívták a figyelmet az ivóvíz minőségének esetleges romlásából eredő súlyos kockázatokra, amelyeket az erőmű építése okozhat.
Sokat bírált projekt
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a javaslatot, amely jelentős beruházási státuszt adna az Ipoly felső szakaszára tervezett, málnapataki szivattyús-tározós erőmű előkészítő projektjének. Stohlová korábban rámutatott: egy csaknem kétmilliárd eurós projektről van szó, amelyről még egy évvel a bejelentése után sem világos, hogy valaha megtérül-e. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol új szivattyús erőművel. A képviselő bírálta továbbá, hogy a pénzügyi konszolidáció idején csak az előkészítő munkálatokra 60 millió eurót terveznek költeni, emellett az állam kisajátítana több mint 40 ingatlant és 180 földterületet.
A szlovák környezetvédelmi minisztérium egyelőre nem reagált az ellenzéki politikusok vádjaira.
A projektet a civilek és az érintett önkormányzatok egy része mellett az ellenzék is bírálta. Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia (PS) és Michal Kiča (Demokrati) környezetvédelmi szakpolitikusok szerint a málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű Szlovákia számára felesleges, és az valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök körének érdekeit szolgálná.
Hétfőn megkerestük a magyarországi Energiaügyi Minisztériumot azzal, hogy folynak-e jelenleg hivatalos tárgyalások Magyarország és Szlovákia között a projekt közös megvalósításáról. Arra is rákérdeztünk, hogy szerepel-e a tervezett szlovákiai erőmű a magyar kormány vagy az Energiaügyi Minisztérium hosszú távú energiatárolási és ellátásbiztonsági terveiben. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az ellenzéki politikusok állításaira nem reagált a szlovák környezetvédelmi minisztérium sem.
A kisajátítások elkezdődhetnek
Szerinte már a kormány jelenlegi döntése is hátrányos a térség lakóira. „Az építési terület parcelláira a minisztérium zálogot tesz, vagyis a környezetvédelmi minisztériumnak elővásárlási joga lesz a telkekre” – magyarázta a volt államtitkár. Információi szerint ez mintegy 275 háztartás érint, a teljes kisajátítás pedig mintegy 22 millió euróba kerülne. Elismerte, hogy Taraba kijelentette, a kisajátítások még nem kezdődnek el, de szerinte a miniszter szavának nem lehet hinni.
„Az elmúlt egy évben mindössze 3 percet talált arra, hogy konzultáljon a térség lakóival”
– hívta fel a figyelmet Kiča.
A volt államtitkár kétségbe vonja azt is, hogy az erőmű beindítása után is használható lesz a víz a környék lakosságának ellátására.
„Én még nem hallottam olyan szivattyús-tározós erőműről, amelynek alsó tározója ivóvízszolgáltatásra használható”
– jelentette ki Michal Kiča.
Petíció az erőmű ellen
A málnapataki szivattyús-tározós vízerőmű nem felel meg a közérdekű, jelentős beruházás kritériumainak – figyelmeztetett korábban a Szlovák Fenntartható Energetikai Szövetség (SAPI) is. Szerintük a jelentős beruházási státusz nincs megfelelően indokolva abban a mindössze kétoldalas kérelemben sem, amelyet a környezetvédelmi minisztérium január elején tárcaközi egyeztetésre bocsátott. Úgy vélik, hogy a most elfogadott döntés célja az engedélyezési folyamatok felgyorsítása és leegyszerűsítése.
A kiemelt beruházássá való nyilvánítás ellen januárban petíció is indult, amelyet annak lezárásáig, vagyis január 16-ig közel 3 ezer ember írt alá. A miniszter a petíciót aláírókkal sem tárgyalt.
Az eddigi tárgyalások és a vízügy hozzáállása
A települések képviseletében Orosz Csaba és Álló Donát, Vajka polgármester két és fél évvel ezelőtt kereste fel Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert, hogy segítsen rendezni helyzetüket. Ő Filip Kufa államtitkárhoz irányította őket, aki előtt végül felvázolták helyzetüket és igényeinket. Az akkori vezetés értette is a problémáikat, meg nem is. Ez a kezdeményezés azonban sokat segített abban, hogy elinduljon egy érdemi párbeszéd a Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatójával, Peter Moldával, akivel az elmúlt időszakban legalább négyszer ültek tárgyalóasztalhoz.
„Szeretném kiemelni, hogy az eddigi elődökhöz képest, akik egyszerűen »lepattintották« a polgármesterek kérdéseit azzal, hogy semmi közünk hozzá, a jelenlegi vezérigazgató rendkívül pozitívan és segítőkészen áll a helyzethez”
– hangsúlyozta a polgármesterek gyűrűjében Orosz Csaba, de hozzátette, hogy a megállapodás nem egyetlen személyen múlik.
A jelenlegi lépés: a társulás megalapítása
A vízügyi igazgatóság javasolta, hogy az önkormányzatok ne egyenként jelentkezzenek, hanem hozzanak létre egy hivatalos szervet, mely jogilag eljár a nevükben. Felmerült, hogy 2025 novemberében meglátogatják Taraba minisztert, de ez akkor nem sikerült. A folytonosság kulcsfontosságú lesz, hangsúlyozták: a polgármesterek személye az idők során változhat, de a társulás mint szervezet állandó marad, és ha a helyzet úgy kívánja, akár a bíróság előtt is hivatalosan fel tud lépni a közösség nevében.
Jövőbeli célok és nemzetközi példák
Az egyesület első hivatalos lépése egy törvénymódosítási kérvény lesz, amivel kárpótlási kérésüket beépítenék a jogrendbe. A polgármesterek hangsúlyozták, összehasonlítva a hasonló jellegű stratégiai létesítményekkel – például egy atomerőművel –, az állam a konfliktusos környezet miatt a környező településeknek komoly adókedvezményeket, támogatásokat vagy egyéb kompenzációkat biztosít.
A tervezett málnapataki vízerőműnél például már most több millió euró értékben beszélnek a környező települések új vízhálózati rendszeréről, illetve bicikliutakról. Kiemelték a Jászlóapátszentmihályon működő atomerőmű melletti községek példáját is, melyek már megkapták a magas rizikófaktor miatti adóengedményeket.
A bősi erőmű mellett lévő falvak és városok hasonlóan veszélyeztetettek, mind vízszint alatt fekszenek, közülük három falu egy kis szigetet alkotva közvetlenül a töltés vonala mentén terül el, így kifejezetten nehéz helyzetben van: Vajka, Doborgaz és Nagybodak falvak, melyek közül Vajka például 13 méterrel fekszik a vízszint alatt.
A polgármesterek úgy vélik, valóban nagy a kockázat, amire fel kell készülniük, ezért mihamarabb hasonló adóköveteléssel élnek.
Összefogásukat a februári földrengés még sürgősebbé tette, melynek epicentruma éppen a Somorja melletti Keszölcésen volt, az erőmű közelében. A rengéseket 13 kilométeres körben érezték és még napokig tapasztalhatóak voltak utórengések.
Kapcsolódó cikkünk Vajka |
A földrengés Vajkát is hatalmas morajlással és robbanásszerű ütésekkel rázta meg. A lakók az utcára szaladtak, a házak falai megrepedtek, köztük a helyi óvoda épülete is megsérült. A polgármester hangsúlyozza, hogy a település fokozottan veszélyeztetett övezetben fekszik, az illetékes hivatalos szervek azonnali beavatkozását követelik.
„Egy nagyon erős ütés volt, hatalmas moraj, utána robbanásszerű hang, mintha valami nekiment volna az épületeknek. Körülbelül tíz másodpercig tartott, de félelmetes volt”
– számolt be Vajka polgármestere, Álló Donát tapasztalatairól. A lakosok azonnal az utcára szaladtak, a háziállatok megvadultak, a polcokról leeső tárgyak még tovább fokozták a rémületet.
Kis károk – nagy ijedtség
A település épületeiben repedéseket, kisebb sérüléseket dokumentáltak, egy helyen a kémény is megsérült, a tetőcserepek megmozdultak. Statikus egyelőre még nem érkezett, de elmondása szerint mindenhol látszik, hogy a falak megmozdultak. Az óvoda mennyezete megsérült, de ki tudtak nyitni, a mise sem maradt el a templomban. A közérzet azonban továbbra is feszült a közeli bősi vízi erőmű esetleges káreseményei miatt. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy a műben történt-e sérülés, ami a környező településekre is kihatna, mindenesetre erős aggodalom érződik a településen.
Kapcsolódó cikkünk
Ön is tapasztalta?
Néhány másodpercig megremegett a föld Szlovákiában. A rengéseket először Pozsonyból jelentették, később az ország délnyugati részén, illetve a Csallóköz térségében is tapasztaltak hasonlót az emberek.
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szeizmológiai osztályának vezetője, Csicsay Krisztián elmondása szerint az epicentrum a szlovák-magyar határnál, Somorjátol két kilométerre, Keszölcés mellett volt.
A geológiai folyamatokat élőben nyomon követő központ (EMSC) mérései alapján egy 4,3-as magnitúdójú földrengésről volt szó.
Ugyanezen a weboldalon azt írták, a földrengés 13 kilométeres mélységben keletkezett, közép-európai idő szerint 13.44-kor történt, és nagyjából tíz másodpercig tartott. Olvasóink a Pozsonyi, a Szenci, a Galántai, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásból egyaránt jelentették, érezni lehetett a rengéseket, ugyanakkor jelentősebb károkról egyelőre nem érkeztek beszámolók.
Csicsay hozzátette, az automatikus műszerekkel rögzített adatokat szeizmológus szakembereknek is hitelesíteniük és ellenőrizniük kell.
A tűzoltók a TASR hírügynökségnek megerősítették, az eset kapcsán több bejelentést is kaptak Somorjáról és környékéről, pontosítani viszont még nem tudtak.
Somorján nincsenek komolyabb károk
Orosz Csaba, Somorja polgármestere a TASR hírügynökségnek a földrengéssel kapcsolatban elmondta, hogy bár a lakosság érezte a földrengést, nagyobb károkról egyelőre nem érkezett bejelentés – személyesen is igyekezett felmérni a helyzetet. „Az első dolog, ami eszébe jutott az embereknek, a földrengés volt. Mindenki kifutott a házból és néztünk a másikra, hogy vajon mi történik” – fejtette ki a polgármester, aki az incidens után a városi rendőrséggel és a tűzoltókkal is konzultált. Orosz tudomása szerint azonnali orvoslásra szoruló károkról nem érkezett bejelentés, az épületek statikája érezhetően nem károsodott, az energiaellátás is zavartalanul üzemel.
A belügyminisztérium szintén hivatalos közleményt adott ki a földrengéssel kapcsolatban, a hatóságok szerint más településekről sem érkezett nagyobb mértékű kárbejelentés, a helyi válságstábok követik az események alakulását. A tárca közleménye szerint további rengésekre nem lehet számítani.
A somorja-környéki rengést több szlovákiai nagyvárosban észlelték, érkezett bejelentés Pozsonyból, Nagyszombat környékéről és Nyitrából is. A földrengés erejének pontos mértékét utólagosan állapítják meg a szakértők.
Az állami Vízgazdálkodási Építővállalat (Vodohospodárska výstavba) szintén közleményt adott ki a földrengést követően. Az intézmény szerint a földrengés semmilyen hatással nem volt a bősi vízerőmű állapotára, de a létesítményt folyamatosan szakemberek tartják megfigyelés alatt.
Vajka fokozottan veszélyeztetett: évek óta hiába jeleznek
A település, a három szigeti faluval – Doborgaz, Vajka, Nagybodak – együtt fokozottan veszélyeztetett övezetben fekszik az erőmű töltésrendszerének közvetlen közelében. A polgármester szerint, ha a bősi vízi erőmű felől a töltés átszakadna, a víz a településre zúdulna, menekülési útvonal pedig gyakorlatilag nincs.
„Egy kanálisba kerülne a víz és oda szorulnánk be”
– hangsúlyozta az Új Szónak. A település átminősítését „potenciálisan veszélyeztetett régió” kategóriájában szeretnék elérni, hogy az ehhez kapcsolódó jogi lehetőségek és anyagi keretek biztosítsák a fokozott veszélyhelyzetre való felkészülést.
15 éve hiába próbálkoznak
Álló Donát immár húsz éve Vajka polgármestere, ebből legalább 15 éve folyamatosan jelzi a problémát a mindenkori kormányzatnak, de mindeddig eredménytelenül. Az évek óta fennálló jogi és anyagi hiányosságok miatt a település hátrányos helyzetben van, a lakók és a vezetés is kiszolgáltatottnak érzi magát egy esetleges újabb földrengés vagy árvíz esetén.
Folyamatos bizonytalanság és félelem
A földrengés kézzelfoghatóvá tette a veszélyt, amelyről eddig csak hivatalos levelezések és javaslatok szóltak. A lakosokban jelen van a fizikai károktól való félelem, az esetleges árvízi katasztrófa rémképe és a frusztráció, hogy éveken át nem történik előrelépés.
Bár a pánikhangulat valamelyest csillapodott, a bizonytalanság megmaradt: Vajkán mindenki ugyanazt kérdezi, mi történik, ha legközelebb nem tíz másodpercig tart a rengés.
Kapcsolódó cikkünk
A több mint 10 méteres töltés túloldalán is érződik a magas árhullám átvonulása. A töltés teljes hosszán megjelent a belvíz és már egyre több lakóháznál szivattyúznak.
Vajkán megérkeztek az első értesítések a vízben álló pincékről, Nagybodakon a mintegy 170 rönkökön álló hétvégi nyaralóház is víz alatt van. Doborgaznál indult meg hamarabb az apadás, csak alacsony belvízzel számolnak.
Évi 150 ezer euró önkormányzatonként
Egy korábbi megoldás az volt, hogy a környezetvédelmi alapból (Envirofond) kapnak az érintett települések forrásokat, ismertette az ülésen Álló Donát. Akkor jó pár önkormányzat tudott is meríteni az alapból, ám az újabb kormányváltás miatt voltak, akik lemaradtak. Az önkormányzatok kérése az állam felé évente egy megszabott összeg: 150 ezer euró volna.
„A szlovák állammal szemben senki se akarna évekig tartó pert folytatni, ezért szorgalmazzuk inkább az egyszeri éves összeg törvénybe iktatását”
– indokolta Álló Donát.
Ez azonban attól is függ, hogyan tudnak megállapodni az állammal, a használt terület nagysága vagy akár lakosságszám szerint. Az elkészített törvénymódosítási kérelmükkel megkeresik a megfelelő platformot, illetve képviselőt, aki majd reményeik szerint a kormány elé terjeszti azt. A választási időszak közeledtével egy párt támogatása sem ártana, vélik a településvezetők, azt azonban még nem tudják, hogy a koalícióhoz vagy az ellenzékhez fordulnak-e ezzel.
Sorolják be végre a bősi erőművet is
Két lehetésges érdekérvényesítési út áll előttük tehát, az egyik az önkormányzatok által a gazdaságilag hasznosított vízfelületre kirótt adókövetelés formája, a másik pedig ugyancsak a helyi adótörvény adta lehetőség, mégpedig az atomerőművek környéki potenciális veszélyeztetettség törvényes úton való alátámasztása. Az első út vége könnyen megjósolható: egy bírósági eljárás, melyet a háttérből az állam is borítékolt. Biztosították a polgármestereket arról, hogy biztosan védekezni fognak, mégpedig az erőmű árvízvédelmi funkciójára hivatkozva. Ezért az utóbbi út mellett döntetének: szeretnék, ha mind a kilenc falut besorolnák a veszélyeztetettségi kategóriába. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot pontosan a bősi erőműre és annak sajátosságait listázva foglamazzák majd meg.
„A tárgyalások során az is elhangzott, ha ez át is menne és külön fejezetként foglalkoznának a bősi erőművel és környékével, komoly precedens volna országos viszonylatban is, ami majd minden hasonló áramtermelésű helyet érint”
– mutatott rá Orosz Csaba. Ha azonban emiatt a bősi vízerőmű környéki településekkel nem foglalkoznak, akkor az egyértelmű diszkrimináció, zárta rövidre a vitát Álló Donát.
„A bősi vízerőmű által érintett önkormányzatok társulása” elnevezésű együttműködés legfontosabb célja, hogy képviselje és érvényesítse azoknak az önkormányzatoknak az érdekeit, amelyeket az erőmű építése és üzemeltetése érintett vagy érint jelenleg is. A dokumentum szerint a közös fellépés végső célja a részt vevő települések költségvetési bevételeinek növelése és sajátos helyzetük elismertetése.
A tagok nyilvános vitákat, kampányokat, szakmai találkozókat és konferenciákat szervezhetnek, tárgyalásokat folytathatnak állami és közhatalmi szervekkel, együttműködési memorandumokat köthetnek, valamint közös platformokat hozhatnak létre. Emellett támogatják szakmai állásfoglalások és hatástanulmányok elkészítését, javaslatokat dolgozhatnak ki a vízlépcső hatásaihoz kapcsolódó kompenzációs rendszer kialakítására, jogszabály-módosításokat kezdeményezhetnek, illetve különböző tervek, eljárások és stratégiai dokumentumok kidolgozásában is részt vehetnek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
