A Kárpátok déli lejtőin ritkán születtek birodalmak. A történelem itt inkább határvidékeket alkotott. Olyan tájakat, ahol a hegyek menedéket, a folyók összeköttetést, a nagyhatalmak pedig állandó fenyegetést jelentettek. Ebből a bizonytalanságból emelkedett ki a 14. század elején Havasalföld, amelynek uralkodói évszázadokon át nem a hódítás művészetében, hanem a túlélés tudományában váltak mesterekké. A mai Románia déli részén elterülő Havasalföld a középkorban átmeneti térségnek számított. Északon a Kárpátok magas vonulatai választották el a Magyar Királyságtól és Erdélytől, délen a Duna kötötte össze és egyben választotta el a Balkán világától. Tőle nyugatra a szerb területek, míg keleten a sztyeppék kezdődtek, ahol évszázadokon keresztül különböző nomád népek váltották egymást. Ez a földrajzi helyzet egyszerre jelentett veszélyt és lehetőséget.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
