Szlovákia titokban belépett az ukránpárti katonai koalícióba – vagy nem? Tokár Géza2026. 07. 24., p – 12:02
Kisebb zavart okozott a szlovák diplomáciában egy megszellőztetett francia információ, miszerint az ország tagjává vált az úgynevezett tettre készek koalíciójának. Külügyminiszteri, majd kormányfői szinten is cáfolták az információt.
Szlovákia részvételét a koalícióban – amit egy közös állásfoglalás alatti szignó is jelez – a francia nagykövetség erősítette meg az európai ügyekkel foglalkozó Eubrief portál számára. Az eset azért érdekes, mert Robert Fico miniszterelnök az országközi együttműködést korábban még háborús uszítók gyülekezetének nevezte.
Titkos üzenet
A koalícióban több-kevesebb intenzitással néhány tucatnyi állam vállal szerepet, a francia és brit bevonódással, cseh majd lengyel koordinációban vezetett csoportosulás ukrajnai katonai beszerzésekkel foglalkozik. Ezzel aktívan szerepet vállal az ukrajnai hadi tevékenységek finanszírozásában, a koalíció egy átfogó lőszerbeszerzési program révén tett szert nemzetközi ismertségre.
Szlovákia az ország vezetésének hagyományos ódzkodása ellenére megfigyelői státuszban már korábban is részt vett az egyeztetéseken, tegnap pedig a francia diplomáciai források közölték, hogy a tettrekészek koalíciója már a csoportosulás részének tekintik az országot.
A „probléma” abban rejlik, hogy Szlovákia ezt a tényt hivatalosan nem közölte és zavarra ad okot az ország vezető politikusainak hiányzása a koalíciós megbeszélésekről. Az utolsó hasonló összejövetelt július 13-án tartották, de Pozsony csak nagyköveti szinten volt jelen a rendezvényen – a francia nagykövetség tájékoztatása szerint azért, mert az érintett miniszterek és Robert Fico elfoglalt volt.
Az ország ugyanakkor hivatalosan is szignózta a megbeszélés zárónyilatkozatát és a szlovák fél a csehekkel együtt egy katonai felvonuláson is szimbolikusan részt vett. Érdekesség, hogy a menetelő szlovák katonákról szóló képet ismét csak a francia nagykövetség közölte, az akciónak a hivatalos minisztériumi weboldalakon és platformokon nyoma sincs.
Az Eubrief információi szerint annak ellenére, hogy Szlovákia hivatalosan távolságot tartott a koalíciótól, a gyakorlatban aktívan egyeztetett a tagokkal és bevonódott a társulás tevékenységébe.
Blanár, Fico: nem is vagyunk tagok!
Juraj Blanár külügyminiszter a pénteki nap folyamán reagált az Eubrief értesüléseire. A szlovák védelmi miniszter elhatárolódott a francia nagykövetség állításaitól és kijelentette, magyarázatot fog kérni a kiszivárogtatott információk kapcsán.
A külügyminiszter szerint továbbra is érvényes, hogy Szlovákia nem tag, mindössze megfigyelő, az ország nagykövete pedig ebben a minőségében vett részt a júliusi tanácskozáson.
Hasonló értelemben nyilatkozott az ország tagságáról Robert Fico miniszterelnök is, aki a Facebookon jelentette ki, Szlovákia nem is lesz soha tagja a koalíciónak és saját maga sem fog miniszterelnöki minőségben részt venni a megbeszéléseken. Fico személyesen egyeztetett a francia nagykövettel, hogy felszólítsa, hagyjon fel az „valótlan információk” terjesztésével.
Ivan Korčok volt külügyminiszter, az ellenzéki PS politikusa azonban állítja, hogy a kormány taktikázik. Korčok szerint Szlovákia hivatalosan is meghívót kapott a megbeszélésekre és ki is használta azt, de a kormány egyszerűen csak fél a nyilvánosság előtt elismerni, hogy aktívan gyakorolja a tagságát.
Kapcsolódó cikkünk
A kijevi vezetést támogató, úgynevezett tettre készek koalíciójához tartozó országok kontingenseinek Ukrajnába telepítése elfogadhatatlan, és e kötelékek legitim célpontok lesznek Oroszország számára, amennyiben ez megvalósul – hangsúlyozta szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Felidézte, hogy Emmanuel Macron francia elnök az említett országcsoport találkozóján azt mondta: „kész vannak a tervek a frontvonaltól távolabb állomásoztatandó erők bevetésére, és a következő hónapokban az Ukrajnával határos európai országokban tartják majd meg gyakorlataikat”.
„Ebben az összefüggésben szeretnénk ismét hangsúlyozni, hogy országunk számára elfogadhatatlan az úgynevezett tettre készek koalíciójából származó bármilyen katonai kontingens állomásoztatása Ukrajnában. Ez – ismétlem – de facto külföldi beavatkozást jelentene, és növelné az Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket (…) Az ilyen alakulatokat legitim katonai célpontokként fogjuk kezelni” – tette hozzá.
„Az Oroszországi Föderáció és a kollektív Nyugat közötti párbeszéd helyreállítása csak akkor lehetséges, ha az európaiak felhagynak a barátságtalan, agresszív, oroszgyűlölő cselekedetekkel és az Oroszország-ellenes politikával, valamint az orosz belügyekbe való beavatkozással. Jelenleg azonban ezeknek semmi jele nem látható” – jegyezte meg Zaharova.
„Azoknak, akik egy új, úgynevezett hadjáratot indítanának Oroszország ellen, nem ártana még egyszer felidézniük a történelmet, és abból levonni a tanulságot, nevezetesen hogy milyen következményekkel járhat számukra új terjeszkedési tervük. Azt tanácsoljuk nekik: ne áltassák magukat azzal, hogy – ahogy ők mondják – stratégiai vereséget mérhetnek Oroszországra” – mondta a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy annak idején Bonaparte Napóleon is „összehozott egy koalíciót az Oroszország meghódítására vágyó európaiakból”, de végül „szégyenteljesen elvesztette azt a háborút”.
Zaharova a Lengyelország által Oroszország és Fehéroroszország határára bejelentett hadgyakorlatot „illetlen erőfitogtatási próbálkozásnak” nevezte.
A kijevi vezetésnek szánt újabb fegyverszállítmányokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek akadályozzák a békés rendezést. A Nyugatnak ideje felhagynia azzal, hogy a békéről szóló beszédekkel próbálja eltakarni a szándékait. „Látjuk, mi folyik a háttérben. Úgyhogy inkább nyíltan mondják meg, agressziót akarnak, semmi mást!” – mondta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nyugati fegyvereket és egyéb felszereléseket használnak Oroszország polgári lakossága ellen is, valamint hogy az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások egy további káros következménye ezeknek a fegyvereknek a kikerülése az illegális piacra: „nemzeti radikálisok, terroristák és bűnszervezetek kezébe nemcsak Ukrajnában, hanem annak határain túl is”. „Erre már vannak bizonyítékok Európán kívül, például Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten” – jelentette ki. „Ukrajna lényegében a fegyverek nemzetközi feketepiacának egyik legnagyobb központjává vált” – tette hozzá.
Zaharova ukrán sajtóértesüléseket idézve leszögezte: az, hogy a kijevi vezetés kötelezettséget vállalt a mozgósítás intenzívebbé tételére az Európai Uniótól kapott 90 milliárd eurós hitelért cserébe, nem más, mint „népirtás Volodimir Zelenszkij elnök részéről saját népe ellen”.
Zaharova beszélt arról az esetről, hogy a nyugat-ukrajnai Lviv városban helyi lakosok összetűzésbe keveredtek a hadkiegészítő és toborzó központ (TCK) munkatársaival, és ennek során a tiltakozók közül több embert őrizetbe vettek. „A kijevi vezetés most azokat kényszeríti térdre, akik egykor érte mentek ki tüntetni a Majdanra” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy a Nyugat köteles megállapítani, ki rendelte meg az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakciót. „Az orosz fél ragaszkodott és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ne csak a végrehajtókat, hanem a minden tekintetben példátlan terrortámadás megrendelőit is azonosítsák és nyilvánosan megnevezzék” – tette hozzá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
