Az ember okozta klímaváltozás felerősítette az Európát sújtó, szélsőséges hőhullámokkal kísért aszályt. Egy nemzetközi tudóscsoport friss jelentése szerint a rendkívüli szárazság elsősorban nem az alacsony csapadékmennyiség, hanem a magas hőmérsékletek következménye – számolt be róla az AFP jelentése alapján a TASR.
Európa jelenleg kiterjedt szárazsággal küzd. A júniusi hőhullámok után több országban, köztük Franciaországban és Romániában is kiszáradtak folyómedrek, erdőtüzek alakultak ki, a hatóságok pedig vízfogyasztási korlátozásokat vezettek be. Az új tanulmány szerint a jelenlegi melegebb éghajlat felgyorsította a nedvesség elvesztését az európai talajból, tavakból és folyókból, ezáltal pedig jelentősen növelte a szélsőséges aszályok kialakulásának kockázatát.
Európa nagy részén a tavaszi időszakban az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, a kutatók szerint azonban éppen a felmelegedő éghajlat az, amely az aszályt „súlyosabbá” tette – közölte Mariam Zachariah, a World Weather Attribution kutatócsoport tanulmányának társszerzője.
„Eredményeink összességében azt mutatják, hogy ez az aszály elsősorban nem az alacsony csapadékmennyiségről szól, hanem a melegebb légkörről, amely nagyobb nedvességhiányt idéz elő a talajban”
– emelte ki Zachariah. Hozzátette: „Ez azt jelenti, hogy még azokban a régiókban is, ahol a csapadékmennyiség csak minimálisan változott, vagy ahol annak szezonális növekedése várható, továbbra is nő az aszály kockázata.”
A tudósok szerint ennek oka, hogy a melegebb légkör minden egyes Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén mintegy hét százalékkal több vízgőzt képes megtartani. A Föld átlaghőmérséklete az 1850–1900 közötti időszakhoz képest körülbelül 1,4 Celsius-fokkal emelkedett, elsősorban a szén, az olaj és a földgáz elégetése miatt.
A kutatók szerint a klímaváltozás következtében a pusztító természeti jelenségek – például az aszályok, árvizek és hőhullámok – egyre gyakrabban és intenzívebb formában jelentkeznek. Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint a múlt hónap Nyugat-Európában a mérések kezdete óta a legmelegebb június volt, a rendkívüli hőség pedig több ezer többlethalálesetet okozott.
A hőhullámok olyan erősek voltak, hogy még azok a térségek is kiszáradtak néhány hónappal később, amelyek a telet viszonylag nedves körülmények között vészelték át – mondta Dominik Schumacher, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) kutatója, a tanulmány társszerzője.
„Ha a levegő egyre melegebbé válik, az kiszívja a nedvességet a talajból. Ezután még tovább melegszik a környezet, a talaj pedig még szárazabb lesz”
– magyarázta Schumacher. Hozzátette: ez a gyors kiszáradás egyúttal megteremti az erdőtüzek kialakulásának kedvező feltételeit is.
BN/Felvidék.ma/Teraz.sk
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
