Nem lesznek kivételezett és kizárt civil szervezetek

Nem lesznek kivételezett és kizárt civil szervezetek

A civil szervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy közösségeket hozzanak létre, működtessenek, és kapcsolatokat teremtsenek az emberek között – hangsúlyozta Pótor József, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Máriapócson, a Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központok éves találkozóján.

A Hierotheosz Egyesület által szervezett találkozó szeptember 11. és 13. között zajlik a Máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarándokházban. Az eseményen a Szövetség a Közös Célokért képviseletében részt vesz Pósa Homoly Erzsébet, a szervezet rimaszombati irodájának munkatársa is.

Az idei alkalom különös jelentőségét az adja, hogy a Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózata immár tizenöt éve segíti a civil szervezetek munkáját.

Pótor József beszédében mindenekelőtt a közösségek jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, sokszor csak akkor érezzük meg igazán, mennyire fontosak az emberi találkozások és kapcsolatok, amikor valamilyen okból megfosztanak bennünket ezektől.

A közösségek ugyanakkor nem jönnek létre és nem működnek maguktól. Szükség van olyan emberekre, akik megszervezik és összehozzák a helyi közösséget, valamint alkalmakat teremtenek a találkozásra. Legyen szó piacról, kulturális programról, települési rendezvényről vagy akár egy kórusról, minden helyi társadalomban szükség van azokra, akik mindezt életben tartják.

„Minden helyi társadalomban kell valaki, aki ezeket működteti. És ezek szoktak lenni a civilek” –

fogalmazott.

A kapcsolataink életünk legfontosabb értékei közé tartoznak

A helyettes államtitkár szerint a civil szervezetek tevékenységének értékét nem kizárólag az általuk megvalósított rendezvényekben és programokban kell keresni. Legalább ennyire fontos az a kapcsolati háló és közösség, amelyet maguk körül kialakítanak.

Ennek kapcsán utalt a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium elnevezésére is. Mint mondta,

a társadalmi kapcsolatok és a kultúra olyan területek, amelyek méltán kaptak önálló minisztériumi képviseletet, hiszen az emberi kapcsolatok életünk legfontosabb értékei közé tartoznak.

A civil szervezetek emellett gyakran olyan feladatokat is felvállalnak, amelyekre az állami rendszer nem vagy csak nehezen tud reagálni. Egy-egy helyi problémára sokszor éppen egy civil közösség talál működőképes megoldást, így ezek a szervezetek fontos hiánypótló szerepet töltenek be.

Külhonban az identitás megőrzésében is meghatározóak

Hírdetés

Pótor József külön kitért a külhoni magyar civil szervezetek szerepére. Mint hangsúlyozta, esetükben a közösségépítés mellett az identitás megőrzése is meghatározó feladat.

A külhoni civil közösségek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar közösségek megőrizhessék kultúrájukat, kapcsolataikat és önazonosságukat. Éppen ezért a civil szervezetek támogatását nem lehet mellékes kérdésként kezelni.

A támogatás azonban nem merülhet ki az anyagi források biztosításában. Szükség van szakmai és szolgáltatási háttérre is, ebben pedig a Civil Közösségi Szolgáltató Központoknak a jövőben is kiemelt szerepet szánnak.

A központok olyan tudással, tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, amely különösen fontos lehet az újonnan alakuló vagy fejlődni kívánó civil szervezetek számára. Segítséget nyújthatnak azoknak a szervezeteknek is, amelyek szeretnének szintet lépni és szélesebb körben tevékenykedni.

Pótor József arra is felhívta a figyelmet, hogy a „központ” fogalmán nem elsősorban egy épületet kell érteni, hanem sokkal inkább olyan szakmai, szellemi és közösségi hátteret, amelyre a civil szervezetek támaszkodhatnak.

Egymástól is erőt meríthetnek a civil központok

A következő időszak egyik fontos feladatának nevezte a központok közötti kapcsolatok további erősítését. Véleménye szerint nem elegendő kizárólag helyi szinten hálózatokat építeni: szükség van arra is, hogy maguk a civil központok rendszeresen találkozzanak és tanuljanak egymástól.

Ennek nemcsak szakmai jelentősége van. A civil munka során természetes módon jelentkezhet fáradtság és motivációvesztés, a személyes találkozások azonban új lendületet adhatnak.

„Egymásból tudnak a központok töltekezni, egymástól tudnak tanulni, és nagyon sokszor egymástól tudnak motivációt is szerezni” – emelte ki.

Változásokat terveznek a civil támogatási rendszerben

Beszéde végén Pótor József a következő időszak terveiről is szólt. Elmondta, hogy párbeszédre szeretnék hívni a civil szféra szereplőit annak érdekében, hogy közösen gondolják újra a támogatás különböző formáit, beleértve az anyagi támogatások és a szakmai szolgáltatások rendszerét is.

A cél egy újfajta kapcsolat kialakítása a civil szervezetekkel, amelyben a támogatási forrásokhoz és a szakmai lehetőségekhez széles körben hozzá lehet férni.

„Szeretnénk egy olyan új lapot nyitni a civil szervezetekkel való kapcsolatban, ahol nem lesznek kivételezett és kizárt szervezetek” – fogalmazott. Hozzátette: amikor minden civil szervezetről beszélnek, valóban valamennyi szervezetet értik ez alatt.

Pótor József szerint olyan támogatási és szolgáltatási rendszert kell kialakítani, amely hozzájárul egy olyan társadalom építéséhez, amelyben mindenki jól érezheti magát.

A szeptember 13-ig tartó találkozón a résztvevők értékelik a hálózat eddigi működését, és közösen fogalmazzák meg annak jövőbeli céljait. A szakmai egyeztetéseket Máriapócs és a térség kulturális, vallási értékeinek megismerése, valamint közösségi programok egészítik ki.

A háromnapos rendezvény így maga is azt a közösségépítő szerepet tölti be, amelyről Pótor József beszélt: alkalmat teremt a tapasztalatcserére, a személyes kapcsolatok erősítésére és a közös gondolkodásra. A találkozó egészéről kollégánk készít részletes összefoglalót, amelyet hamarosan olvashatnak portálunkon.

Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »