A magyar történelem különleges ajándéka a lengyel nemzet számára, hogy az általuk leginkább tisztelt királynék és királynők a Magyar Királyságból kerültek Lengyelországba. Anjou Szent Hedvig és Árpád-házi Szent Kinga – bár száznégy év különbséggel, de mindketten július havában távoztak az élők sorából, így ez a hónap szorosan összefonódik az emlékükkel. Magyarországon és Lengyelországban is felelevenítik emléküket ezekben a napokban.
Anjou Hedvig lengyel királynő, Lengyelország védőszentje, I. Nagy Lajos magyar és lengyel király kisebbik lánya, 1399. július 17-én hunyt el. Az uralkodónőt legendás bőkezűsége miatt alattvalói már halála után szentként kezdték el tisztelni.
Hedvig, a lengyel nép körében Jadwiga, 1373 táján született, apja halála után, 1382-ben ülhetett a lengyel trónra, a magyar koronát pedig idősebb testvére, Mária viselhette. Mindössze 10 évesen lett királynő, uralkodóként a keresztény hit terjesztése, a művelődés támogatása és az elesettek segélyezése vált fő céljává.
Aleksander Lesser, lengyel festő: Szent Hedvig (Jadwiga) királynő (Fotó: Wikipédia)
Bőkezű adományainak köszönhetően újra megnyitott a krakkói egyetem, ezenfelül saját vagyonából támogatta a művészek, tudósok munkáját, kórházakat alapított, amelyekben gyakran személyesen is ápolta a betegeket.
731 éve, 1292. július 24-én tért meg teremtőjéhez Árpád-házi Szent Kinga lengyel hercegné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla magyar király lánya, aki V. Boleszláv lengyel fejedelem feleségeként a lengyelek és litvánok védőszentje lett. Vagyonát a tatárok elleni védelemre fordította, és legendák szerint az ő nevéhez fűződik a wieliczkai sóbánya feltárása.
A nép sokat beszélt csodatételeiről, a legenda szerint az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól. Sírjánál a legendaírók szerint 60 vak és 200 más beteg gyógyult meg.
Nevéhez fűzik Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, Wieliczka felfedezését is. A legenda szerint 1249-ben, amikor a tatárjárás után felkereste az újjáépített Magyarországot, apja neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát.
Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában (Fotó: Wikipédia)
Kinga a birtokbavétel korban szokásos jeleként az egyik tárnába dobta aranygyűrűjét, és azt kérte, egyenesen Lengyelországba vihesse a sótömböket. Visszatérve Krakkóba a IV. Béla által mellé rendelt bányászokkal ásatni kezdett, és hamarosan sóra bukkantak, az első tömbben pedig csodálatos módon megtalálták Máramarosban eldobott gyűrűjét.
A wieliczkai sóbányában, amely Lengyelország egyik leismertebb turisztikai nevezetessége és világörökség is, 1896-ban 100 méterrel a földfelszín alatt 54 méter hosszú, 18 méter széles és 12 méter magas kápolnát emeltek tiszteletére, és sóból megfaragták a gyűrű legendáját is.
Kingát 1690-ben VIII. Sándor avatta boldoggá, öt évvel később XII. Ince Lengyelország védőszentjévé tette meg. Alakja a nemzet édesanyjaként vonult be a lengyel történelembe, példamutató, Istennek szentelt életével a lengyelek egyik leginkább tisztelt szentje lett.
Szent Kinga ereklyéje hajóval érkezik Esztergomból Budapestre, 2024 (Fotó:Berényi Kornélia)
A szentek sorába 1999. június 16-án II. János Pál pápa emelte Ószandecen, ünnepe július 24-én van. A wieliczkai sóbányában, Szent Kinga sókápolnájában hálából a lengyel pápa szobrát is felállították. Az ószandeci klarissza kolostor közelében Kinga tiszteletére emelt székelykapu áll.
Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi Templom mellett állították fel 2002-ben.
Később felszentelték wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban is, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható.
Szent Kinga nevét Esztergomban utca őrzi, 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templomban ereklyéjét is elhelyezték. A település – amely a IV. Béla által lányának ajándékozott területen fekszik – nevét több forrás szerint Kingáról kapta, Kingus a Kunigunda név besenyő változata volt.
Tóth Dávid: Szent Kinga és Szent Hedvig szobra (Fotó: Wikipédia)
Árpád-házi Kinga és Anjou Hedvig, két kiemelkedő, szentté avatott magyar királyné és királynő, akik kitörölhetetlen nyomot hagytak Lengyelország történelmében, és a magyar keresztény-nemzeti közösségek is büszke szeretettel idézik meg emléküket ezekben a napokban.
Forrás: Rubicon, Wikipédia
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
