Matteo Maria Zuppi bíboros, bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) elnöke július 16-án tért vissza Rómába, miután négy napot töltött a háború sújtotta oprszágban. Az ukrán államiság napja alkalmából július 15-én délelőtt tartott ünnepséget követően találkozott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel és más állami vezetőkkel.
Kijevből autóval Krakkóba ment, majd onnan menetrend szerinti repülőjárattal tért vissza július 16-án, csütörtökön Rómába Matteo Maria Zuppi bíboros, befejezve ukrajnai misszióját. Ez volt a második útja a 2023-as látogatása után; célja az volt, hogy közvetítse a sokat szenvedett nemzetnek XIV. Leó pápa közelségét és imáit, aki „aggodalommal követi a konfliktust, és azt kéri, őrizzék meg az emberséget, hiszen minden háborúnak az ember az első áldozata”. A bíboros négy napot töltött a lvivi (lembergi) régióban, illetve a fővárosban, Kijevben; sűrű programjában találkozók, látogatások, szertartások és megbeszélések követték egymást.
Utolsó programjaira július 15-én, szerdán délután került sor – miután délelőtt a Szent Mihály téren Volodimir Zelenszkij elnök, valamint más állami és egyházi vezetők társaságában részt vett az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen. Ezt követően elsőként Ukrajna külügyminiszterével, Andrij Szibihával egyeztetett.
Tárgyalás a külügyminiszterrel
A hosszas megbeszélésen számos olyan kérdést érintettek, amelyekben az ukrán fél a Szentszék támogatását kérte. A miniszter az ukrán kormány nevében háláját fejezte ki a Vatikán „rendíthetetlen humanitárius elkötelezettségéért”. A békére irányuló törekvések és a „globális, valamint tartós béke” érdekében továbbra is a humanitárius szerepvállalás fenntartására kérte Zuppi bíborost:
Ugyanakkor gyorsan fejlődő védelmi iparunk és a harctéren szerzett tapasztalataink révén Ukrajna egyre fontosabb szereplőjévé válik az európai biztonságnak” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető felhívta a figyelmet a fogságban lévő ukrán civilek sorsára, akik – mint mondta – „továbbra is kívül rekednek a hatékony nemzetközi védelmi mechanizmusokon”. Ezért elengedhetetlennek nevezte „egy kifejezetten az ő szabadon bocsátásukat célzó humanitárius folyosó” kialakítását.
A miniszter tájékoztatta Zuppi bíborost az orosz katonák által megszállt Herszoni területen található Oleski és Hola Prisztany települések helyzetéről is, ahol civilek ezreinek lenne sürgősen szüksége humanitárius folyosóra. Szóba került a kijevi barlangkolostort (Pecserszka Lavra) ért legutóbbi orosz támadás is; az UNESCO világörökségi helyszín alapításának 975. évfordulóját éppen idén augusztusban ünneplik. E történelmi emlékhely védelme és helyreállítása az ukrán kormány egyik kiemelt célja.
Hivatalos egyeztetések
A foglyok és a gyermekek hazatérése Oroszországból, a lakosság védelme, valamint a humanitárius segítségnyújtás kérdése a többi hivatalos tárgyaláson is többször előtérbe került. Ezek során Zuppi bíboros ismételten hangsúlyozta ukrajnai küldetésének legfőbb üzenetét és lényegét:
– fogalmazott a bíboros, majd biztosított mindenkit: „Minden lehetséges erőfeszítést megteszünk, ez XIV. Leó akarata. A humanitárius elkötelezettségnek minden politikai vagy katonai logikán felül kell állnia. Az Egyház – az emberiesség szakértője – számára ez a legfontosabb.”
A foglyok és a gyermekek kérdése
Kijevben – amint arról az Avvenire című olasz katolikus napilap beszámolt – a főpásztor találkozott az elnöki hivatal vezetőjével, Kirilo Budanov tábornokkal és helyettesével, Irina Verescsukkal; Dmitro Lubinec emberi jogi biztossal; a katonai hírszerzés vezetőjével, Oleh Ivascsenko tábornokkal, a hadifoglyok ügyében illetékes különleges erők vezetőjével; valamint az Oroszországban fogva tartott katonák és civilek hozzátartozóinak egy csoportjával.
E találkozók során a bíborosra és Visvaldas Kulbokas érsekre, Ukrajna apostoli nunciusára bízták azokat a kéréseket, amelyeket Moszkvába kell eljuttatniuk – ahová Zuppi bíboros korábban már két alkalommal is ellátogatott.
Mindenekelőtt az „összeset az összesért” elven működő fogolycsere-tervezethez kérik a Vatikán segítségét – fejtette ki Ivascsenko tábornok. Ez a Moszkva által fogságba ejtett mintegy 7000 ukrán katona hazatérését, valamint az Ukrajnában fogva tartott 4000 orosz katona átadását jelentené. A másik
A tárgyalópartnerek reményüket fejezték ki, hogy folytatódnak a humanitárius erőfeszítések. Miután Zuppi meglátogatta a Lvivi területen található Zahid-1 fogolytábort – ahol személyesen köszöntötte a orosz hadsereg fogságba esett katonáit –, az ukrán fél kifejezte kívánságát, hogy a bíboros Oroszországban is tegyen hasonló látogatást. A foglyok hozzátartozói ugyanis hangsúlyozták: bizonyítékaik vannak arról, hogy szeretteik embertelen körülmények között sínylődnek és kínzásokat szenvednek el a határ túloldalán.
Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Fotó: Avvenire
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
