Visszaküldhető a közösségi oldalakon vásárolt ruha? Ezt minden vásárlónak tudnia kell Tornyai Bianka2026. 07. 16., cs – 12:33
Egyre többen vásárolnak a közösségi oldalakon különféle termékeket, leggyakrabban ruházatot. Mikor küldhető vissza a termék, milyen jogai vannak a vásárlónak? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
A közösségi oldalakon történő ruhavásárlás legnagyobb hátránya, hogy a termékeket nem lehet felpróbálni.
„Napjainkban egyre több olyan profil jelenik meg, amely például használtruha-boltként vagy újonnan létrejött ruhamárkaként működik. Gyakran nincs saját weboldaluk, így a vásárlás egyetlen módja a közösségi média. A fogyasztó azonban a terméket csak az átvétel után tudja személyesen megvizsgálni”
– mutatott rá Eduarda Hekšová, a dTest fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója.
Az internetes áruházakban vásárolt áru esetén ezt a hátrányt ellensúlyozza az a jog, hogy a fogyasztó az áru átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.
Szerződés kell
Ahhoz, hogy a vásárlót ugyanazok a jogok illessék meg, mint egy hagyományos webáruházban történő vásárlás esetén, fogyasztói szerződésnek kell létrejönnie. Ez azt jelenti, hogy a vevő a fogyasztó, az eladó pedig vállalkozó. Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki a szerződést nem vállalkozási vagy szakmai tevékenységével összefüggésben köti meg. Vállalkozónak minősül többek között az a személy, aki saját nevében, saját felelősségére és rendszeres jelleggel nyereségszerzés céljából folytat gazdasági tevékenységet.
„Ezzel szemben, ha valaki kizárólag azért hoz létre egy profilt, hogy eladja saját használt ruháit, általában nem tekinthető vállalkozónak. Ilyen esetben tehát nem alkalmazható az indoklás nélküli elállás joga”
– tette hozzá Eduarda Hekšová.
Szerződés távollévők között
A másik elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a fogyasztó az áru átvételétől számított 14 napon belül elállhasson a szerződéstől, az, hogy a szerződés távollévők között jöjjön létre. Ez olyan szerződést jelent, amelyet távközlő eszköz útján kötnek meg.
„A közösségi médiában működő profilon keresztül létrejött megállapodás éppen ilyen, távollevők között kötött szerződésnek minősül, amelyhez kapcsolódik a 14 napon belüli elállás joga”
– mondja Eduarda Hekšová. Ebben az esetben a fogyasztó az áru átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.
Reklamáció és tájékoztatás
Emellett a fogyasztót más, megszokott jogok is megilletik, például a hibás vagy sérült termék reklamációjának lehetősége. A vállalkozónak például tájékoztatási kötelezettsége is van: többek között ismertetnie kell elérhetőségeit, az indoklás nélküli elállás feltételeit, valamint a reklamáció benyújtásának módját. Ezek az információk a hagyományos webáruházakban általában az általános szerződési feltételekben találhatók meg, a közösségi médián keresztüli értékesítés során azonban gyakran hiányoznak.
Jogsértés és bírság
A vállalkozók a közösségi médián keresztüli értékesítéssel sem kerülhetik meg azokat a kötelezettségeket, amelyek egy hagyományos webáruház üzemeltetése esetén is vonatkoznának rájuk. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet jogsértést állapíthat meg, amelyért bírság szabható ki. A fogyasztóknak arra is érdemes figyelniük, hogy az adott profil ne legyen teljesen névtelen. Az, hogy egy profil létezik a közösségi médiában, még nem jelent garanciát arra, hogy annak üzemeltetői később nem törlik azt. Eduarda Hekšová kiemelte, a termék megvásárlása előtt érdemes a vállalkozó egyéb adatai iránt is érdeklődni, például a címe, cégazonosító száma (IČO) vagy telefonszáma felől.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
