Kutatás: Szlovákia Európa második legmegosztottabb országa Tokár Géza2026. 07. 14., k – 17:19
Nyilvánosságra hozta a DEKK Intézet a Szlovákiára vonatkozó, társadalmi polarizációt vizsgáló felmérés eredményeit. Az országban óriásiak a szakadékok a politikai táborok között, a 29 vizsgált európai országból csak Magyarország szerepelt rosszabbul.
Az intézet által nyilvánosságra hozott felmérés a társadalmi polarizáció értelmezésének egy saját definícióját használja: annál nagyobb a polarizáció, minél inkább elkülönül, „törzsiesedik” a társadalom a nézetei alapján. Az elkülönülés megmutatkozik a kölcsönös ellenségeskedésben és az egymással való kommunikáció hiányában is. Az eredetileg ideológiai kérdésekben jelentkező véleménykülönbségek elmélyülnek, az ellentétek pedig az érvek síkjáról az érzelmekére terelődnek át.
Megszoktuk a gyűlöletet
A polarizáció akkor válik különösen veszélyessé, ha a párbeszéd toxikussá alakul át, az elit szintjén jelentkező konfliktus pedig átvándorol a társadalmi síkra: a különböző véleményekből identitásképző erő válik, a konstruktív véleménycsere pedig ellehetetlenül.
A DEKK tanulmánya szerint a társadalom öt fázisban válik szélsőségessé: előbb a magyarázatok leegyszerűsítik a valóságot, elkezdik az ellentábor megbélyegzését, a csoport morálisan felsőbbrendűnek tekinti magát, elkülönül, végül pedig megmerevednek a frontvonalak és árkok képződnek a társadalmon belül.
Szlovákiában a felmérés különösen rossz eredményeket hozott, ráadásul az országhoz kapcsolódó kimutatások jelzik a fokozatosan elmélyülő árkokat: az első, a 2000-es évek közepén készített kimutatások még „csak” a középmezőnybe sorolták Szlovákiát, de a helyzet fokozatosan romlott. A 2020-as évek elejére az ország a második helyre küzdötte fel magát a rangsorban Magyarország mögé – ahol jellemzően a legerősebb a polarizáció. A DEKK szerint az eldurvuló társadalmi konfliktusoknak több oka van: a koronavírus-járvány okozta korlátozások során képződő frusztráció, az életszínvonal viszonylagos csökkenése és a politikai elitben való bizalom elvesztése.
Nem állni szóba egymással
A szlovák társadalmat vizsgálva kiderül, hogy a válaszadók 57 százaléka szerint a társadalom nem polarizált, 9 százaléka szerint igen, 31 százalék pedig úgy vélekedik, hogy a véleménykülönbségek áthidalhatatlanok.
A megkérdezettek 29,7 százaléka nyilatkozta, hogy a véleménykülönbségeknek nincs hatása a viselkedésére, de 26 százalék kerüli a vitás témákat, 15,5 százalék aktívan próbálja megérteni a másik tábort, 10,1 százalék pedig győzködi a másik felet. A válaszadók 9,4 százaléka megpróbálja elkerülni, hogy eltérő véleményűekkel vitatkozzon, 8 százalék pedig különféle módszerekkel még a kapcsolattartást is kerüli.
Az eltérő vélemények miatt a megkérdezettek 14,6 százaléka szakított már meg barátságot, 10 százalék a munkában kerüli a vitát, további tíz százalék pedig a családtagokkal nem tartja a kapcsolatot. A válaszadók 3-3 százaléka a szülőkkel és a testvérekkel szakította meg a párbeszédet az eltérő vélemények miatt.
A felmérés egyik sajátos kérdése arra vonatkozik, hogy hány olyan konkrét embert ismerünk, akik fizikai erőszakot is alkalmaznának az eltérő véleményeket megfogalmazókkal szemben. A válaszadók 3,6 százaléka (egy éve 7,4) több, mint öt hasonló ismerőssel bír, összességében a megkérdezettek harmada ismer a környezetében olyanokat, akik erőszakkal oldanák meg az eltérő véleményekből fakadó problémáikat.
A kormánykoalíció szavazói kevésbé tartják polarizáltnak az országot, mint az ellenzékiek. A koalíciós választók 26 százaléka szerint egyáltalán nincsenek nagy véleménykülönbségek a táborok között, miközben az ellenzéki szavazók 53 százaléka áthidalhatatlannak tartja az ideológiai szakadékokat. Pártokra lebontva a Republika szimpatizánsainak 50 százaléka meghaladhatatlannak tartja a véleménykülönbségeket, a Magyar Szövetség választói azonban meglepően optimisták: 29 százalékuk gondolja csak úgy, hogy nem lehetséges a társadalmi megbékélés.
A családban elhallgatjuk
A felmérés szerzői szerint a hosszú távú trendek csak kevés jóra adnak okot. A családok ugyan ellenállóbbak a polarizációval szemben, de elsősorban azért, mert a beszélgetésekben inkább kerülik a kényes témákat a béke megtartása érdekében.
A DEKK felhívja a figyelmet arra, hogy Szlovákiát a társadalom magas polarizációja mellett a népes rendszerellenes társadalmi réteg nagysága is megkülönbözteti a szomszédaitól: a lakosság egy része már nem is bízik a reformokban, radikális megoldásokat szeretne és mélyen bizalmatlan a rendszer iránt. A kutatók úgy látják, hogy kizárólag a kormány intézkedései indíthatják el a társadalmat a gyógyulás útján.
Kapcsolódó cikkünk
A lakosság 36 százaléka ismer legalább egy olyan személyt, aki helyesli az ellentétes nézeteket vallókkal szembeni erőszakot – derült ki a Focus ügynökség által a DEKK Intézet felkérésére készített közvélemény-kutatásból. A felmérést szeptemberben végezték, 1017 megkérdezett bevonásával.
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 13 százaléka ismer legalább egyvalakit, aki helyesli az erőszakot az ellentétes nézeteket vallókkal szemben. A válaszadók 15,6 százaléka kettő-öt ilyen embert ismer, 7,4 százalék pedig legalább hat, vagy annál több olyan személyt, aki újabban helyesli az ilyen vitás kérdések erőszakos megoldását.
A megkérdezettek 57,5 százaléka azt mondta, nem ismer olyat, aki helyesli az erőszakot a nézetkülönbségek megoldására. A válaszadók 6,5 százaléka válaszolta azt, amikor megkérdezték, ismer-e ilyen embereket, hogy nem tudja.
Pavol Kosáč, a DEKK Intézet kutatója és igazgatója rámutatott, nem lehet megállapítani, hogy nőtt-e vagy csökkent az erőszakot helyeslők aránya, mivel korábban nem végeztek hasonló felmérést. „Azt azonban tudjuk, hogy a megosztottság régóta erősödik az országban. Európában Lengyelország és Magyarország után a Szlovák társadalom a harmadik legmegosztottabb” – tette hozzá Kosáč.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
