Önsterilizáció – Megnéztük a díjnyertes cseh-szlovák-magyar koprodukciós filmet

Önsterilizáció – Megnéztük a díjnyertes cseh-szlovák-magyar koprodukciós filmet Kulcsár Gábor2026. 07. 14., k – 17:13

Újabb szlovákiai magyar vonatkozású filmet nézhetünk a mozikban. A cseh-szlovák-magyar koprodukcióban készült Prameň (Forrás) nemrég a kritikusok különdíját nyerte meg a Karlovy Vary-i filmfesztiválon. Tényleg megéri időt szánni rá?

Fontos leszögezni, hogy a verzió, amit a hazai sajtóvetítésen láttunk, valószínűleg a lehető legrosszabb, a feliratok ugyanis valami hiba miatt teljesen hiányoztak belőle. Bár ez főként a magyarul nem beszélőket érintette rosszul, bizonyos, roma nyelven játszódó jeleneteket mi sem értettünk. Remélhetőleg a nyilvános megjelenésig ezt korrigálják, ennél a filmnél ugyanis minden nyelven létfontosságú dolgok hangzanak el.

A kommunista Csehszlovákiában járunk. Egy szülészeti klinika orvosa, Ingrid (Aňa Geislerová) és az újonc nővér, Agata (Simona Boledovičová) kisbabákat gondoznak, abortuszokat bonyolítanak le, és olykor még sterilizációt is végrehajtanak, leginkább a visszatérő roma pácienseken. Egy napon azonban Ingrid személyesen is érintetté válik, és elkezdi megkérdőjelezni az egész munkakörét – mégis mit művelnek, és milyen áron?

Egyszer volt, sokáig volt

Hírdetés

A Prameň intelligensen közelíti meg kényes témáját, végig (vagy legalábbis néhány öncélú álomjelenetet leszámítva) reális és emberközeli képet adva a csehszlovák történelem egyik sötét foltjáról. A helyszínek és a szituációk sosem érződnek túlzásnak, ami valószínűleg nagyban köszönhető a dokumentumfilmezésben tapasztalt rendezőnek, Ivan Ostrochovskýnak. A színészek remekül eladják a színpadiasabb jeleneteket is, az olyan magyar mellékszereplők, mint Bandor Éva vagy Dékány Nikolett pedig a nézőt is éppen úgy beédesgetik a kórházi miliőbe, mint Agatát. Bár a film Ingridet kezeli főhősként, a vezéralakítás egyértelműen a fiatal nővért alakító Simona Boledovičováé, aki az egészségügyi és a személyes, roma kulisszák mögé is betekintést nyújt. Rajta keresztül kristályosodik ki a történet központi tragédiája is – hogy a roma nőket annyira hanyagul informálják a sterilizációs folyamatról, hogy az legfeljebb papíron nevezhető konszenzuálisnak. Ő a film fő érzelmi mozgatórugója, és talán az egyedüli színész, akit hagynak is érdemben játszani. Vagy legalábbis az egyetlen, akinek megtartották a nagy pillanatait.

A ferde reflektor

Sajnos bármennyire is hatásos és tanulságos a Prameň, egyértelműen hiányzik belőle valami. Szó szerint. Érződik, hogy több jelenetet is kivágtak. A legérdekesebb mellékszereplői szálak közül több kibontatlanul vagy lezáratlanul marad, a „főszereplő” Ingridnek pedig mintha elfelejtettek volna igazán ütős jeleneteket írni. Ugyan hozzá kötődik a film egyik legfeszültebb pillanata, amikor a kiábrándult doktornő végre élesben megkérdőjelezi a sterilizációs procedúrát, de ezt a rövid konfliktust is főként Mokos Attila szenvtelen műtőorvosa adja el. Nem is lenne gond Ingrid langyosságával, ha a film csak egynek kezelné őt a sokból, de egyértelműen az előtérbe akarják őt hozni, és fizetségül a cserepadra kerülnek a sokkal érdekesebb mellékszereplők – például Bandor Éva pikáns, segítőkészségét akaratlanul is ellenségesen közvetítő nővére. Valószínűleg az sem segít, hogy Aňa Geislerová végig csehül beszél, és egyáltalán nem feliratozzák. Ez az idősebb nézőket jó eséllyel nem fogja zavarni, de a fiatalok számára ez már a sokadik hazai produkció, amely egy kvázi idegen nyelv ismeretét várja el, teljesen indokolatlanul.

Kincs, ami nincs

Mindez azért kár, mert a Prameň tényleg erős film. Ami itt van, az hatásos, szépen előadott, nem esik túlzásokba, a témája pedig kétségtelenül fontos. Kifejezetten bátor, hogy az első órájában szinte csak rájátszik az előítéleteinkre és a tanult közömbösségünkre, majd néhány egyszerű csavarral vállvetve zúdítja ránk a sokkot, a szégyent és a dühöt is. Szívesen néztem volna belőle többet, mert a stáblista alatt olyan érzésem volt, mintha a cselekmény negyedét elmulasztottam volna mosdószünetek miatt. Pedig egy ilyen érdekes témánál, ha rajtam múlik, két órára is lecövekeltem volna.

Ha szereted a Vasárnap történeteit, riportjait és életmód-cikkeit, iratkozz fel hírlevelünkre itt, és hetente elküldjük a legjobb olvasnivalókat.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »