Kétnapos zarándoklaton vettek részt július 29–30-án az Egyházközségi Nővérek Bátán, Magyarország egyetlen Szent Vér-kegyhelyén, „ahol minden Jézus szeretetéről és értünk vállalt áldozatáról beszél”. A zarándokokat Sümegi József, a Szent Vér őre látta vendégül, lelkivezetőjük pedig az idén aranymisés Bíró László nyugalmazott tábori püspök volt. A nővérek szerzetesi fogadalmukat is megújították.
Beszámolójukat a kétnapos zarándoklatról szerkesztve adjuk közre.
Sümegi József, a Pécsi Egyházmegye állandó diakónusa, a bátai Szent Vér őre volt a házigazdánk, aki nagy szeretettel fogadott minket, és előadásában felidézte a hely történetét: ősi, ismert voltát, hiszen Magyarország királyai, Szent Lászlótól kezdve Hunyadi Mátyáson át számos király és más magyar történelmi személy (például Szilágyi Erzsébet, Kinizsi Pál, Zrínyi Miklós), valamint püspökök zarándokhelye volt Báta.
Jézus Krisztus Szent Vérének ereklyéje Mátyás királyhoz köthető. II. Lajos királyunk, mielőtt a mohácsi csatába indult, ezen a helyen gyónt és áldozott. A templomhegy őrzi a körülbelül tízezer magyar vértanú csontját, akiket a törökök a mohácsi csata idején mint keresztény magyarokat mészároltak le.
Lelkivezetőnk a két nap alatt az idén aranymisés Bíró László püspök volt, aki a 40 fok körüli hőmérséklet ellenére is lelkesen buzdította a jelenlevőket.
Szent Péter és Szent Pál apostol ünnepnapjának szentmiséjén fogadalomújítást is ünnepeltünk.
A zarándoklat egyik célja az volt, hogy felidézzük első nővéreink emlékét, akik az Egyházközségi Nővérek Társaságának 90 évvel ezelőtti megalapítása után, 1936-tól dolgoztak Bátán. A plébániai munka mellett szegénygondozással és lányneveléssel is foglalkoztak.
Egy akkoriban készült fekete-fehér fényképet a mai technológia segítségével és Tóth Gergő közreműködésével színezett változatban helyeztünk el a templom melletti zarándokház falán. A képen népviseletes bátai lányok körében Fajth Jenő apátplébános (középen) és Nyakas Teréz Erika nővér is látható (aki a klotildligeti kriptában van eltemetve). Róla nevezték a lányokat „erikás lányoknak”.
Bíró László püspök a szentmisében megáldotta a képet, és arra buzdította a nővérek körüli baráti kör tagjait, akik a nővérek karizmája szerint élnek, hogy merjék vállalni az elköteleződést, ezzel segítsék a maroknyi csapat életét, megmaradását.
A második nap szentmiséjében hazánkért is imádkoztunk. A püspöki tanítás Jézus szent sebeiről, szívének szeretetéről szólt. Szentáldozás után elimádkoztuk a Szent Vér-litániát, a szentmise végén pedig az ereklyével kaptunk püspöki áldást, majd az ereklye érintésével egyenként kifejezhettük hódolatunkat Jézus Krisztus áldozata előtt.
Napközben megtekintettük a plébániatemplomot és a tájházat is, ahol szíves fogadtatásban volt részünk, és sokat megtudtunk a nővérekről is. Készséges kiszolgálást és ízletes, házias ebédet a Bátai Ízek Konyháján kaptunk.
Otthonról számosan kísérték imádságukkal zarándoklatunkat.
Mi is visszatérünk ide új és új kegyelmekért. Addig pedig itthon imádkozunk az Oltáriszentség előtt hazánkért, családjainkért, papjainkért, új papi és szerzetesi hivatásokért és jótevőinkért.
Bátán lakó társult tagunknak, Anikónak hálásak vagyunk a szervezésért és a plakátért, Gergőnek a fotóért és a munkájáért, és mindenkinek, akik kedvesek és segítőkészek voltak velünk.
Szöveg: Gaál Marika nővér
Fotó: Antalné Edit
Forrás: Szerzetesek.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
