Az infláció 2027 negyedik negyedévének végéig a jegybanki toleranciasáv alatt alakulhat; az idei éves átlagos infláció 2, a jövő évi 1,4 százalékponttal alacsonyabban alakulhat a márciusi előrejelzéshez képest – ismertette Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a jegybank júniusi Inflációs jelentését bemutató online tájékoztatóján.
Az MNB az idén 1,8 százalékos, jövőre 2,3 százalékos, 2028-ban 3,0 százalékos inflációt vár a legfrissebb jelentés szerint.
A júniusi jelentés magasabb GDP növekedésre számít: idén 2,0 százalékos bővülést, míg márciusban még 1,7 százalékot prognosztizáltak. 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal bővülhet a GDP a jegybank szerint. Balatoni András elmondta: az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásai segítik az ipari export bővülését, és az elérhetővé vált uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak, amelynek növekedési hatása fokozatosan jelentkezhet.
Balatoni András az inflációs prognózis jelentős csökkentését azzal indokolta, hogy a korábbi előrejelzéshez képest az energiaárakra vonatkozó feltevés mérséklődött: a Brent olajár a hordónkénti 100 dollár feletti értékről 80 dollár alá csökkent, a gáz világpiaci ára még ennél is drasztikusabban esett, idén 22, jövőre 27 százalékkal alacsonyabb lesz, ami a hazai inflációt is befolyásolja. Ezzel együtt világszerte emelkedett az infláció az év eleje óta, ugyanakkor az inflációs hullám mérséklődni fog az olajárak esése nyomán – tette hozzá.
A konjunktúra alakulását a német gazdaság kilátásai határozzák meg, a német ipari termelés 2026 közepétől enyhén bővülhet a piaci elemzők szerint – mondta, jelezve: idén és jövőre lefelé tolódtak a növekedési várakozások a főbb külkereskedelmi partnereknél, idén 0,2, jövőre 0,3 százalékponttal mérsékelték a felvevőpiaci növekedési prognózist, a geopolitikai bizonytalanság továbbra is magas.
Kiemelte: az inflációs adatok ugyanakkor kedvezőbbek lettek áprilisban és főleg májusban; elsősorban az élelmiszerek, az iparcikkek, üzemanyagok, visszafogottabb áremelkedése miatt maradt el a várttól. Májusban az infláció 1,8 százalékra, a maginfláció 2,0 százalékra csökkent. Az áremelkedési ütem áprilishoz képesti mérséklődése az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához köthető, amelyeket az erősebb forint dezinflációs hatása támogatott: március és június között 9,1 százalékkal volt erősebb a forint, ami szintén erőteljes dezinflációs hatás.
Ezzel együtt a lakossági inflációs várakozások markánsan mérséklődtek, amire az elmúlt időszakban nem volt példa az igazgató szerint, ahogy a vállalkozók inflációs várakozása sem volt ilyen alacsony az elmúlt hat évben, mint jelenleg. A középtávú inflációs dinamika vizsgálatakor mindezeket kedvezőnek nevezte.
Kitért arra, hogy a védett ár alatt alakulhat az üzemanyagok ára az előrejelzési horizonton, amit a forint árfolyamának erősödése, az olajár világpiaci csökkenése, illetve a finomítói árrés mérséklődése idézett elő. Június végén ez az intézkedés elvesztette effektivitását, így kivezetésre kerül – mondta, jelezve, hogy miniszteri rendelettel újból bevezethető lehet. A jegybank szerint rövid távon az olajpiaci konszolidáció és az árfolyamerősödés miatt tartósan a védett ár alatt marad az üzemanyagok piaci ára.
Idén 6,5 százalékra emelkedhet a költségvetési deficit, majd az állami kamatkiadások csökkenésének is köszönhetően 2027-ben 5,4 százalékra, 2028-ban pedig 4,7 százalékra mérséklődhet a hiány. A jegybanki előrejelzés szerint a GDP-arányos bruttó államadósság 2026-ban stagnálhat, majd 2027-ben és 2028-ban kismértékben csökkenhet. A monetáris tanács értékelése alapján a júniusi előrejelzés alappályáját kiegyensúlyozott inflációs és felfelé mutató növekedési kockázatok övezik.
A következő Inflációs jelentést három hónap múlva, szeptemberben jelenteti meg az MNB.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
