A felmelegedés fokozatosan azt eredményezi, hogy egyes eredetileg szubtrópusi élősködők Közép- és Észak-Európában is megtelepednek. A további felmelegedés mellett néhány évtizeden belül például új kullancsfajok is meghonosodhatnak Dél-Szlovákiában. Jelenleg ugyan behurcolás útján a régiónkban is előfordulhatnak, a természetben azonban nem élnék túl a telet. Erre Branislav Peťko, a Szlovák Tudományos Akadémia Parazitológiai Intézetének munkatársa hívta fel a figyelmet.
„A szubtrópusokon több olyan kullancsfaj is él, amely már elindult Európa felé, például a mediterrán térségben honos kutyakullancs, szakmai nevén Rhipicephalus sanguineus. Ezt már Magyarországról is jelentették, méghozzá a határaink közeléből. Nálunk is észlelték már, sőt a megtelepedésére is volt példa:
egy pozsonyi lakásban szaporodott el, ahová egy tengerparti nyaralásról hozták haza kutyán. A mi telünket azonban a természetben nem élné túl”
– magyarázta a szakember.
Az ilyen kullancsfajok közé tartozik például a Hyalomma is, amelynek példányait Észak- és Közép-Európában is észlelték már. Leggyakrabban madarak hurcolták be őket. „Csak két gazdája van: a fejlődési alakok, vagyis a lárva és a nimfa egy gazdán is képesek fejlődni, ezek gyakran madarak, amelyek széthordják őket a világban. A madarakról jóllakott nimfaként hullanak le, majd a talajban, megfelelő hőmérsékleti viszonyok mellett, kifejlett kullancsokká fejlődnek. Ezek már a második gazdát keresik, vagyis nagytestű állatokat” – magyarázta Peťko. Szavai szerint azonban
Közép- és Észak-Európában egyelőre nincs meg az a levegő- és talajhőmérséklet, amely lehetővé tenné e kullancs kifejlett példánnyá fejlődését.
Mint kifejtette, a Hyalomma sajátossága, hogy aktívan képes keresni a gazdát. „A Hyalomma nagy kullancs, méretében összehasonlítható a nálunk honos legnagyobb kullancsfajjal, a pusztai kullanccsal. Attól azonban eltérően vékonyabb és jóval hosszabb az úgynevezett feji része, vagyis az előreálló szájszervrendszere, továbbá hosszabb, világos és csíkos lábai vannak. Ezek lehetővé teszik, hogy gyorsabban mozogjon, szinte fusson a gazda után. Ez segít abban is, hogy gyorsan megkülönböztessük a hazai fajoktól” – tette hozzá Peťko.
A szakember szerint,
ha felnőtt Hyalomma kullancsokat találnak nálunk, felmerülhet, hogy különböző csomagokban vagy konténerekben hurcolták be őket,
amelyekbe még a származási országban kerültek be, majd így jutottak el Közép- vagy Észak-Európába. „A kérdés az, hogy az itteni, számukra hideg körülmények között képesek-e megtámadni valamilyen gazdát, például egy nagytestű állatot, esetleg embert, és közben átadhatnak-e valamilyen trópusi fertőzést” – jegyezte meg a szakember.
A közönséges kullancs által is terjesztett Lyme-kór és kullancsencephalitis kórokozói mellett a Hyalomma Peťko szerint a bőrvérzéssel járó lázat, vagyis a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírus fő terjesztője. „Ezt a vírust a pusztai kullancs, szakmai nevén a Dermacentor marginatus is terjeszti, amelynek európai elterjedési területe Dél-Szlovákiát is érinti, és mi is elég gyakran találkozunk vele, ez a betegség azonban nálunk egyelőre nem fordul elő” – tette hozzá Peťko.
SZE/Felvidék.ma/TASR
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
