A június 15-ére virradó éjszaka 50 rakétát és 582 orosz drónt semlegesítettek Ukrajna felett, miközben találatok érték Kijevet is: kigyulladt a Kijevi barlangkolostor (Pecserszka Lavra) Mária elszenderülése székesegyháza, és több mint húszan megsérültek. A támadás éppen akkor történt, amikor Évianban megkezdődött a G7-csúcs.
Orosz légitámadás következtében súlyosan megrongálódott a Kijevi barlangkolostor (Pecserszka lavra) Mária elszenderülése székesegyháza, Ukrajna egyik legfontosabb vallási szimbóluma és az UNESCO világörökség része. A székesegyház tetején keletkezett tűz egy újabb éjszakai légitámadás-sorozat közben csapott fel, amely Kijevet és más ukrán városokat is ért. A helyi hatóságok szerint legalább húszan megsérültek a támadásban, és a főváros villamosenergia-hálózata is károkat szenvedett, mintegy 140 ezer lakost hagyva áram nélkül.
A Mária elszenderülése székesegyház
A székesegyház Isten Anyja elszenderülésének emlékét őrzi, és a Kijevi barlangkolostor fő temploma. A keleti szláv ortodoxia egyik legszentebb helye, valamint Ukrajna egyik legjelentősebb vallási és kulturális szimbóluma. Építése 1073-ban kezdődött és 1078-ban fejeződött be, és a hagyomány szerint Konstantinápolyból érkezett mesteremberek is részt vettek az építkezésben, ami kézzelfogható tanújele a Bizánci Birodalommal fennálló szoros szellemi és kulturális kapcsolatnak.
Nem ez az első alkalom, hogy a székesegyházat megtámadják vagy megrongálják, sőt, története során számos kárt szenvedett: az 1230-as kijevi földrengést, a mongol Batu kán invázióját 1240-ben, a tatár betörést 1482-ben, valamint az 1718-as nagy tűzvészt. A legdrámaibb esemény azonban a második világháború idején történt: 1941. november 3-án a székesegyházat egy hatalmas robbanás szinte teljesen a földdel tette egyenlővé. A felelősség kérdése sokáig vitatott volt, de a mai történészek többsége szerint a robbanás a szovjetek Kijevből való visszavonulásakor végrehajtott rombolásának következménye volt.
1991 után, Ukrajna függetlenné válásával, az újjáépítés nemzeti üggyé vált. A munkálatok a kilencvenes években kezdődtek, és a székesegyházat 2000-ben szentelték fel. A kijevi Lavra a Szent Szófia-székesegyházzal együtt 1990 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A mostani orosz támadás egyébként ismét felveti a háborús övezetekben található UNESCO-helyszínek kérdését, melyeket az elmúlt hónapoktól egyre gyakrabban érnek csapások.
Az éjszakai tűz
Az elmúlt éjjel 50 rakétát és 582 orosz drónt semlegesítettek, amelyeket Ukrajna területe ellen indítottak. Erről a kijevi légierő számolt be, amely szerint Moszkva összesen 681 légi hordozót vetett be, köztük 70 rakétát és 611 drónt. Az offenzíva fő célpontja a főváros volt, de a támadások Dnyiprót és Harkivot is érintették. Az ukrán hatóságok legalább kilenc áldozatról számolnak be abban, amit az elmúlt hetek egyik leghevesebb orosz hadműveleteként írnak le.
A légvédelem erőfeszítései ellenére rakéták és drónok tucatnyi települést értek el, míg a lelőtt eszközök roncsai az ország számos más területére hullottak. Kijevben a légitámadások a város villamosenergia-hálózatában is károkat okoztak, és ugyanez történt az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja térségében is, ahol az oroszbarát hatóságok több stratégiai fontosságú energiainfrastruktúra megrongálódásáról és az áramellátás részleges kieséséről számoltak be, így nyomatékosítva az energiainfrastruktúra központi szerepét a konfliktusban.
Diplomáciai patthelyzet
Diplomáciai téren az elmúlt órákban folyamatosak a kapcsolatfelvételek a konfliktusban érintett főbb szereplők között. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mintegy harminc perces telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, amelynek során állítólag a tárgyalások lehetséges alakulását is megvitatták. Trump 80. születésnapja alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök is felhívta, aki megerősítette, hogy hajlandó találkozni az ukrán vezetővel, de arra kérte, hogy az utazzon Moszkvába.
Megkezdődött az éviani G7-csúcstalálkozó
Londonból közben újabb lépés jelezte az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás erősödését: a brit hatóságok a La Manche-csatornában feltartóztattak egy olajszállító hajót, amelyet az úgynevezett „árnyékflotta” részének tartanak, amelyet a nyugati szankciók kijátszására használnak. A döntést Zelenszkij pozitívan fogadta, és még határozottabb európai fellépést sürgetett az orosz energiaexporttal szemben.
Az orosz támadás akkor történt, amikor Évianban megkezdődött a G7-csúcstalálkozó. Ukrajna és Európa biztonsága a csúcstalálkozó egyik központi témája lesz. Zelenszkij máris „határozott és érdemi” választ kért a nyugati vezetőktől, valamint a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását és Ukrajna légvédelmi képességeinek további megerősítését. A G7 biztonságának garantálására mintegy 14 ezer rendőr, csendőr, katona és igazságügyi alkalmazott áll készenlétben. A legnagyobb kontingens a nemzeti rendőrségé – 7160 rendőr –, amelynek feladata az államfők védelme „francia földre érkezésüktől egészen Évian eléréséig” – mondta a sajtónak Beatrice Brun, a nemzeti rendőrség regionális igazgatója.
Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Fotó: Genya Savilov/AFP
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
