Petrasovszky Manó festményeiből nyílt kiállítás május 27-én Nyíregyházán, a Görögkatolikus Múzeumban. Az Egy görögkatolikus festősors a 20. században alcímű időszaki kiállítást december 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitóról Király András írt beszámolót, melyet az alábbiakban szerkesztve közlünk.
Petrasovszky Manó a 20. századi magyar görögkatolikus művészet egyik meghatározó alakja, akinek életműve most különleges kiállításon tárul a látogatók elé.
A papcsaládból származó művész már fiatalon a templomfestészet világában találta meg hivatását. Korai munkái után országos ismertséget hozott számára a máriapócsi kegytemplom monumentális falképciklusa, amely a magyar Mária-tisztelet egyik legszebb vizuális megfogalmazása. A háború utáni évtizedekben is fáradhatatlanul alkotott: templomok, oltárok, üvegablakok és ikonok sora őrzi keze nyomát. Művészetében a bizánci hagyomány és a modern egyházi megújulás harmonikusan találkozik.
A Petrasovszky Manó – Egy görögkatolikus festősors a 20. században című kiállítás célja, hogy a látogatók átéljék azt a spirituális és művészi gazdagságot, amely a festő több évtizedes munkásságát jellemzi. A tárlat egyszerre tisztelgés az ötven éve elhunyt kivételes alkotó előtt és meghívás a magyar szakrális művészet mélyebb megismerésére.
A két intézmény közötti együttműködésnek köszönhetően a Görögkatolikus Múzeum kiállítás-megnyitóinak színvonalát a Vikár Sándor zeneiskola növendékei emelték.
A május 27-i megnyitón Gergely Huba hegedült és Baranya Rózsa Éda énekelt; zongorán Takács Tibor kísérte őket.
A megnyitón Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök beszédében Petrasovszky Manó munkássága előtt tisztelgett. A főpásztor elmondta: a festőművész falfestményei és képei kispap kora óta évtizedeken át meghatározó részét képezték életútjának és mindennapi liturgikus szolgálatának. Petrasovszky falfestményei ma szolgálati helyén, a Miskolci Egyházmegye területén találhatók a legnagyobb számban – emlékeztetett a püspök.
Petrasovszky Manó munkásságát vészterhes idők történelmi megpróbáltatásai és nehéz megélhetési körülmények árnyékolták be, amit műveinek gyakran szigorú, drámai képi világa is hűen tükröz – emelte ki Orosz Atanáz püspök. Ugyanakkor rámutatott arra a rendíthetetlen hűségre és alázatos keresztény kitartásra, amellyel a művész „mennyei kincseket” gyűjtött, alkotásaiban pedig az a fajta hazafiság öltött testet, amelyre a mai korban is nagy szükség van.
A főpásztor azt kívánta a kiállítás látogatóinak, hogy a tárlat megtekintése ne csupán művészeti élményt, hanem valódi elmélyülést és hitbéli tapasztalatot jelentsen számukra.
Galambvári Péter atya, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora megrendülten emlékezett meg a nemrég elhunyt művészettörténészről, Jankáné Puskás Bernadettről, aki négy évtizeden keresztül kutatta a Kárpát-medence bizánci rítusú egyházának művészetét, különös tekintettel a festészetre és a munkácsi görögkatolikus egyházmegye templomi sajátosságaira.
Szakmai munkássága során Jankáné Puskás Bernadett kulcsszerepet vállalt a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény tárgyainak rendszerezésében és leltározásában, szakmai öröksége pedig máig meghatározó alap a területen.
1994-től oktatott a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán, munkáját pedig számos elismerés mellett 2022-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2023-ban pedig a Szent Atanáz-díjjal jutalmazták. Egy évvel ezelőtt még az múzeum aulájában kurátorként mutatta be édesapja, Puskás László életművét az arról szóló kiállításon – idézte fel a rektor. Majd közös imára és fohászra hívta a jelenlévőket a hosszan tartó betegség után pünkösdhétfőn elhunyt professzor asszony emlékére.
Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez: egyházmegyei levéltáraknak, egyházközségeknek és magánszemélyeknek, a Petrasovszky-család leszármazottainak a kölcsönzésért, valamint adományozásért.
Az igazgató bemutatta a múzeum újdonságát is: a kiállított festmények, vázlatok, tárgyak mellett QR-kódok is segítik a látogatókat a művek részletes történetének megismerésében.
Szabó Irén kiemelte a kiállítás kurátorának, Terdik Szilveszternek a szerepét, aki nemcsak kezdeményezője volt a tárlatnak, de több éves kutatómunkája eredményeként 2023-ban monográfiát is megjelentetett a festőművészről.
A múzeumi munka összetettségére utalva Szabó Irén rámutatott, hogy a tárlat a hosszas tudományos alapozás gyümölcse. Tájékoztatta a látogatókat a szakmai tárlatvezetés menetrendjéről, amely a múzeum három különböző szintjét érinti, és felhívta a figyelmet a kiállítótérben látható vetítésre, amely a helyszínre nem szállítható monumentális templomfestészeti alkotásokat mutatja be.
Terdik Szilveszter művészettörténész a festő életútját bemutatva egyenként ismertette a kiállított műtárgyakat, melyet művészetének három szakasza szerint három különböző emeleten helyeztek el.
A Petrasovszky Manó – Egy görögkatolikus festősors a 20. században című kiállítást december 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Görögkatolikus Múzeum fogadóterében (Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 21.).
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
