Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
A politikai rendszerváltások és a nagy társadalmi földindulások után mindig megjelenik a tömegek részéről a radikális elszámoltatás iránti csillapíthatatlan vágy – hívja fel a figyelmet a jelenlegi, magyarországi helyzet apropóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy az új hatalom így igyekszik a legitimitását megalapozni, a radikális változást hangsúlyozni, illetve a választóinak tett ígéreteit beváltani.
A szakértő elsőként a francia politikai közeget hozta fel a nemzetközi példák közül, ahol mély gyökerei vannak a „meg kell ölni az apát” elvnek, ami tulajdonképpen a Brutus–Caesar ókori bonyolult kapcsolatnak és leszámolásnak az újkori kifejeződése. „Bármilyen szörnyen is hangzik, a francia politikában mindig látjuk ezeket a látványos leszámolásokat” – tette hozzá Csepeli Réka.
Külön megemlítette a francia köztársasági elnökként a második mandátumát töltő és hamarosan leköszönő Emmanuel Macront, aki „kvázi hátba döfte” a mentorát és egyben elődjét, Francois Hollande-ot. Franciaországban egyébként is egymást követik az olyan perek, amelyeknek volt politikusok, államfők az érintettjei, ilyen például Nicolas Sarkozy ügye is. A párizsi ügyészség május közepén ismét hétéves börtönbüntetés kiszabását kérte az egykori francia elnökre a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozása ügyében folytatott per fellebbviteli eljárásában. A vád az, hogy Nicolas Sarkozy törvénytelen módon vehetett át pénzügyi támogatást.
Csepeli Réka kitért az „egyre erőteljesebben képbe kerülő és a pozícióját egyre inkább megerősítő” Marine Le Penre is, akivel szemben egy évvel ezelőtt első fokon az a bírósági ítélet született, hogy uniós források elsikkasztása miatt öt évig nem indulhat a választásokon. Márpedig az ő nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés a következő, 2027-es köztársasági elnökválasztás nagy esélyese. A Nemzeti Tömörülés a legutóbbi francia közvélemény-kutatásokon 35-36 százalék körüli eredményt ért el, ami valóban bizakodásra adhat okot. Ami Marine Le Pen ügyét illeti, a fellebbviteli bíróság július 7-én hozza meg a másodfokú döntést, annak az ítéletnek az ismeretében láthatunk majd talán tisztábban.
A kutató szerint a demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani.
Dél-Koreában többször előfordult, hogy példát statuálva nagyon komoly pereket indítottak korábbi vezetők ellen. Az ázsiai országban nem egyszer szisztematikus következménye volt a hatalomváltásnak az előző rendszer vezetőjének a látványos jogi felelősségre vonása, sőt egyes esetekben akár a bebörtönzése is.
Legutóbb, idén februárban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt, miután bűnösnek találták egy felkelés megszervezésében, amikor 2024-ben kihirdette a hadiállapotot, ezzel alkotmányos válságba taszítva az országot. Halálos ítéletet is kimondtak ellene, de Csepeli Réka ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a moratórium miatt 1997 óta nincsenek kivégzések Dél-Koreában. Ugyanakkor ez is egy jelzésértékű üzenet volt arra vonatkozóan, hogy demokráciában nem lehet olyat tenni, mint amit Jun Szogjol csinált. Korábban is volt több komoly büntetőper Dél-Koreában. Például Cson Duhvan volt katonai diktátort mintegy 30 évvel ezelőtt halálra ítélték hatalmi túlkapások és lázadások leverése miatt, végül azonban amnesztiában részesült. Továbbá szintén nagy kirakatper indult Dél-Korea első női elnökével, Pak Kunhjével szemben is, akit 2017-ben korrupciós váddal távolítottak el a hatalomból és 24 éves börtönbüntetést kapott. 2021-ben kegyelemben részesítették, így még abban az évben, december 31-én elhagyhatta a börtönt.
Akár szükség lehet az előző rendszer „megtisztítására vagy kisöprésére” is
Csepeli Réka szerint az elszámoltatásoknak van egy „populista felütése”, de ezzel együtt úgy véli, a természetes emberi igények kielégítésére törekvő vágy az, hogy börtönbe kerüljenek azok, „akikre rá lehet fogni, hogy miattuk vagyunk szegényebbek, miattuk élünk rosszabbul”. Ilyen helyzetben meg lehet találni bűnbakokat, illetve
a kampány során a választóknak tett ígéreteket is be lehet váltani azzal, hogy az új kormányzat kivizsgálja a vélt visszaéléseket, korrupciós bűncselekményeket.
A kutató ugyanakkor angolszász példákra hivatkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy fennállhat a precedensteremtés veszélye. Nem lehet kizárni, hogy „amit most megtesznek az előző vezetőkkel szemben, az adott esetben egy következő ciklusban a most hatalmon lévők ellen is fordulhat”. Úgy véli, a higgadtság és a társadalmi béke mielőbbi megteremtése alapfeltétele egy kiegyensúlyozott demokráciának.
Csepeli Réka szerint ha ezek a körülmények adottak, akkor lehet elkezdeni építeni „egy új, egy tisztább rendszert”, ugyanakkor ehhez bizonyos esetekben szükség lehet az előző rendszer „megtisztítására vagy adott esetben kisöprésére”. Azt gondolja, ilyen helyzetben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy valami újat lehessen építeni, de ennek a folyamatnak a demokráciákban mindig vannak formai megoldásai, és közben nem lehet megkerülni a jogi kritériumokat, illetve a bíróságok szerepét.
A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.
(A nyitóképen: Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában, 2026. május 12-én.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
