Május 15-én ünnepeltük Jeruzsálem napját a brassói zsinagógában, annak emlékére, hogy 1967. június 7-én az izraeli védelmi erők visszafoglalták Jeruzsálem óvárosát és benne a Templomhegyet is, ama hatnapos háborúban, amikor minden szomszéddal hadba kellett lépni. A héber naptár szerint 5757-et írtak.
Jeruzsálem a zsidók örök fővárosa, ahol Dávid király uralkodott, ahol Salamon király felépítette az első templomot Krisztus előtt 960-ban. A keresztények számára is szent város, mert ez a vallás a Szentföldön született, az első keresztények a Jeruzsálemben keresztre feszített Jézus tanítványai voltak, akiket mesterük halála után üldöztek. Az apostolok Szíriában kaptak menedéket, ott építették meg első templomukat.
A magyar történelem is több szálon kapcsolódik a Szent Városhoz. Szent István király adományokkal támogatta a jeruzsálemi keresztény kegyhelyeket, II. Géza zarándokházat alapított, II. András 1217–18-ban lezajlott keresztes hadjárata – az egyetlen győztes hadjárat annak idején – révén kiérdemelte a jeruzsálemi melléknevet és felvette a Jeruzsálem királya címet. A brassói zsinagógában megszervezett ünnepség a Deșteptarea României himnusszal kezdődött, amelyet a kórustagok adtak elő; utána még számos Jeruzsálemet dicsőítő, áldó ének hangzott el héber nyelven. Ezt követően a rabbi imádkozott, és mindenki magába mélyedve elcsendesedett. Az ünnepség után, napnyugtával a Békés Szombat (Sabbath Shalom) is megtartatott. Az igen kiadós estebédet a Shalom vendéglőben szolgálták fel, ezalatt is több ének elhangzott.
Veres Ibolya, Uzon
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
