Angster Józsefre és az általa alapított háromgenerációs orgonaépítő dinasztiára emlékeztek május 16-án a mester szülőfalujában, a horvátországi Kácsfalun. A megemlékezésen jelen voltak egyházi és közéleti személyek, Kácsfalu és Pécs megyei jogú város képviselői; orgonaépítők, orgonisták és a család leszármazottai. A Pécsi Egyházmegyét Máger Róbert püspöki irodaigazgató képviselte.
Angster József (1834–1918) a korabeli Európa egyik legkeresettebb orgonagyárát alapította és működtette Pécsen. A szülőházának falán elhelyezett emléktáblát a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye képviseletében Almási Róbert, a horvátországi magyarokért felelős referens, valamint Szenn Péter horvátországi református püspök áldotta meg.
Az emléktábla a Pécsett működő gyárban készült 1310 orgona fellelhetőségét mutatja egy térképen, három színnel megjelenítve a három generáció által alkotott hangszereket.
A megemlékezéshez kapcsolódó ünnepi beszédet Máger Róbert pécsi egyházmegyei püspöki irodaigazgató mondta a kácsfalui Szent Vendel-templomban.
Máger Róbert kiemelte, hogy egy olyan életmű előtt hajtunk fejet, amely közel egy évszázadon át formálta Magyarország és a Kárpát-medence zenei, egyházi és kulturális örökségét. Angster József az a szőlőtő volt, akiből kiindult az orgonaépítő dinasztia. Három nemzedék, öt orgonaépítő (két fia, Emil és Oszkár, valamint az ő fiaik, az unokák: Imre és József),
Angster József egyszerű, betelepült német földművelő családból származott, de az iparos létet választva orgonaépítő lett. Párizsba eljutva a legújabb orgonahangzást és orgonaépítészeti megoldásokat honosította meg Magyarországon.
Fiai is tanultak külföldön, és termelékenységben még apjukat is túlszárnyalták az I. világháború előtti években heti egy új orgona építésével.
Angster-orgona került a kalocsai, pécsi, győri, egri, szegedi székesegyházakba, a budapesti bazilikába, a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. A harmadik generációnak nehéz sors jutott: a II. világháború, államosítás, koncepciós per és börtön. Mindezek ellenére – hangsúlyozta beszédében Máger Róbert – az Angster-örökség nem tűnt el. Tizenegy országban találhatók Angster-orgonák, a mai Magyarország területén pedig közel ezer hangszerük maradt fenn. Ezek az orgonák ma is beszélnek hozzánk.
Az Angster család életműve ma is kötelez bennünket – fogalmazott Máger Róbert.
A pécsi püspöki irodaigazgató beszédében Hajdók Judit Angster orgonaépítők, Angster-orgonák című, négy nyelvű (magyar, horvát, angol és német), gazdagon illusztrált, újonnan megjelent könyvét is méltatta. Mint elmondta, fontos kiadványnak tartja, amely az utókor számára is könnyen befogadható, közérthető magyarázatokkal, ugyanakkor szakmai alapossággal vezeti végig az olvasót az Angster család történetén és az orgonaépítés titkain. A családi képek, orgonaszerkezeti tervrajzok, látványos fényképek valóban gyönyörködtetnek, szellemi feltöltődést nyújtva és új ismereteket adva az olvasónak.
Máger Róbert így összegzett:
A megemlékezés Hajdók Judit orgonaművész játékával fejeződött be a kácsfalui, néhány éve restaurált Angster-orgonán.
Szöveg: Hajdók Judit/Pécsi Egyházmegye
Fotó: Mánfai György
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
