Tizennyolc vizsgált kútból tízben mutatott ki súlyos bakteriális szennyezettséget a laborvizsgálat azokban az utcákban, melyek az április végi ivóvízfertőzés gócpontjai voltak Kézdivásárhelyen. A regionális vízszolgáltató, a Hydrokov által május 12-én és 13-án vett mintákban a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) által elvégzett vizsgálat fekális eredetű baktériumok jelenlétét fedte fel: szennyvíz- vagy trágyalé-beszivárgás fertőzhette meg az udvari kutak vizét.
Tegnap kapta kézhez a Hydrokov azt a laborvizsgálati jelentést, melyben az ivóvízfertőzés által érintett kézdivásárhelyi utcák (a Bálványos, a Vár, a Kert és a Határér utca) magánkútjaiból vett mintákat értékeli ki a közegészségügyi igazgatóság (a vezetékes vízre vonatkozó vizsgálat eredményeit a vállalat képviselői már korábban ismertették – ezekben nem találtak fertőzöttségre utaló nyomot). A közegészségügyi igazgatóság elemzése a víz fiziko-kémiai és mikrobiológiai paramétereire terjedt ki, beleértve az ammónium-, nitrit-, oxidálhatósági, pH-, vastartalom-, zavarossági és vízkeménységi értékeket, valamint az enterococcusok, az E. coli, a coliform baktériumok és az összcsíraszám jelenlétét. A laboratóriumi adatok alapján a baktériumszámok több mintavételi ponton is meghaladták az ivóvízre megengedett határértékeket. A vizsgálat referenciaértékeit a 2023/7-es kormányrendelet állapítja meg, amely szerint az ivóvízben az E. coli és a coliform baktériumok megengedett értéke 0 UFC/100 ml (az UFC a telep- vagy kolóniaképző egység rövidítése).
A Bálványos utcában több kút is problémásnak bizonyult. Az egyik mintában 2100 UFC/100 ml coliform baktériumot mértek, ami rendkívül magas szennyezettségre utal. Egy másik kútnál 831 UFC/100 ml coliform baktérium mellett 31 UFC/100 ml E. coli baktériumot is kimutattak. Szakemberek szerint az E. coli jelenléte egyértelműen fekális eredetű szennyezésre utalhat, vagyis a víz emberi vagy állati eredetű ürülékkel (szennyvízzel vagy trágyalével) kerülhetett kapcsolatba.
A Kert utcában szintén több problémás mintát találtak. Egy kútnál 500 UFC/100 ml coliform baktériumot mértek, míg egy másik esetben 366 UFC/100 ml coliform mellett 26 UFC/100 ml E. coli baktérium is jelen volt. A Kert utca egyik mintája 400 UFC/100 ml coliform baktériumot tartalmazott, ami ugyancsak jelentős eltérés a megengedett határértéktől. Ugyanott egy másik mintában 310 UFC/100 ml coliform baktériumot és 60 UFC/100 ml E. coli baktériumot mutattak ki, ami az egyik legsúlyosabb fertőzöttségi értéknek számít a vizsgálatban. A mikrobiológiai fertőzöttség értékei a Határér utcában a legalacsonyabbak, a 22 és 37 Celsius-fokon tenyésztett összcsíraszám azonban az innen származó mintákban is magasabb a jogszabályban rögzített nullánál.
Mit jelent ez egészségügyi szempontból? A szakirodalom szerint az E. coli baktérium jelenléte az ivóvízben komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az ivóvíznek fekális eredetű baktériumoktól teljesen mentesnek kell lennie, ezek jelenléte hasmenéses megbetegedéseket, gyomor- és bélrendszeri fertőzéseket, súlyosabb esetben akár veseszövődményeket is okozhat, különösen gyermekeknél és időseknél. A coliform baktériumok jelenléte nem minden esetben jelent közvetlen veszélyt, ugyanakkor erős jelzés arra, hogy a vízrendszer sérülékeny, és más kórokozók is bekerülhetnek a kútba. A magas összcsíraszám szintén a víz mikrobiológiai terheltségét jelzi.
A vizsgálatok fiziko-kémiai problémákat is kimutattak: néhány kút esetében a magas vastartalom és a zavarosság ad okot aggodalomra. A Bálványos utcában egy mintában 1,6 mg/l vas szerepelt, ami jelentősen meghaladja a 0,2 mg/literes ajánlott határértéket. A túl magas vastartalom ugyan nem feltétlenül jelent közvetlen egészségügyi kockázatot, de kellemetlen ízt, elszíneződést és lerakódásokat okozhat a vízvezetékekben. A zavarossági értékek több helyen szintén meghaladták az ajánlott 4 NTU határértéket, ami arra utalhat, hogy lebegő anyagok vagy szerves szennyeződések találhatók a vízben.
A szakirodalom szerint a fertőzött kutak vizét fogyasztás előtt nem ajánlott forralás nélkül használni. A szakemberek rendszeres fertőtlenítést, a kutak műszaki ellenőrzését és szükség esetén víztisztító rendszerek alkalmazását javasolják. Fontos lenne továbbá a szennyvízelvezetés és a felszíni vízbeszivárgás ellenőrzése is, mivel a legtöbb bakteriális szennyezés ezekhez köthető.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
