Az elmúlt hetekben megszaporodtak a medve miatti riasztások Orbaiszéken. Egyre többen észlelik a nagyvadat lakott területen, növekedett a káresetek száma is. Miután nemrég a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház udvarán kilőttek egy rendszeresen visszajáró medvét, a Tündérvölgyben a piknikezők közelében is fel-felbukkan egy példány, és a szívkórház udvarára továbbra is bejár. A helyzet egyszerre jelent szakmai, jogi és gazdasági kihívást, amelyre egyelőre nem született minden fél számára megnyugtató megoldás.
Amint nemrég írtuk, Zabolán egy gazdaságban négy juhot, a szomszédban pedig egyhetes csikót pusztított el a nagyvad. A garázdálkodó medvét ugyan kilőtték, a környezetvédelmi hatóság a károkat megtérítette, a történtek nyomán azonban a gazdák és a lakosság körében erősödik a bizonytalanság.
Nem sokkal a zabolai eset után Papolc és Zágon között egy személygépkocsi ütött el az úttesten átkelő medvét. Az állat nem pusztult el, de súlyosan megsérült, és törött lábbal egy bozótosban húzta meg magát. A helyszínre kiszálló bizottság – állatorvos, vadász, csendőr, rendőr és a polgármester – megkísérelte az elaltatását, sikertelenül. A megsebzett medve időközben agresszívvé vált, megrongálta az állatorvos járművét, majd a rendőrök felé indult, akik a szolgálati kocsiba húzódtak vissza. Végül több lövéssel sikerült csak ártalmatlanítani az állatot.
Rövid időn belül újabb esetek borzolták a kedélyeket: Kommandó községben Tusa Levente gazdaságában újabb juhot pusztított el egy medve, a kovásznai Tisztabükk erdőben pedig elhullott anyamedvét találtak. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy nem orvvadászat történt, egy hím medve ölhette meg a bocsait védő nőstényt.
A támadások mellett a települések közvetlen közelében történő megjelenések is egyre gyakoribbak. Április 30-án este a Dr. Benedek Géza Szívkórház udvarán lőttek meg egy rendszeresen visszajáró medvét, míg néhány nappal később, május 3-án Ro-Alert-riasztás figyelmeztette a lakosságot: medve jelent meg a Tündérvölgyben, a piknikezők közelében. Ugyanez az állat május 5-én ismét feltűnt a környéken. Május 6-án délután négy órakor a szívkórház udvarán az intézmény konyhájáról származó ételmaradékból falatozott egy kétéves medvebocs. Az esetet látta Gyerő József polgármester, valamint dr. Rápolti Emese, a kórház orvos-igazgatója is. Utóbbi belső vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, hogy miként kerülhetett ételmaradék abba az edénybe, amelyből a medve falatozott.
A kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház udvarán táblák figyelmeztetnek a medvék jelenlétére. Fotó: Bodor János
Medve a szívkórházban
Gyerő József kovásznai polgármester szerint a jelenség súlyosbodása egyértelmű. Mint fogalmazott, a tavalyi bőséges makktermés után idén a természetes táplálék hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken. Különösen azok az egyedek okoznak gondot, amelyek az elmúlt években a környéken születtek, és fokozatosan hozzászoktak az emberi jelenléthez. Hangsúlyozta: ezek az állatok már nem húzódnak vissza az erdőbe, hanem rendszeresen visszatérnek ugyanazokra a helyekre. Az áthelyezés vagy az elhajtás szerinte nem jelent tartós megoldást, mert a medvék rendre visszatalálnak. Úgy véli, a kilövési kvóta kihirdetése részben enyhíthetné a problémát, ugyanakkor a jelenlegi rendszerben többnyire csak az úgynevezett extrém beavatkozások maradnak, amikor a törvényben szabott feltételek teljesülnek.
Gyerő különösen aggasztónak nevezte, hogy a XXI. században a medvék egészségügyi intézmények udvarán is megjelenhetnek. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy a szívkórház területén, az emberek között rendszeresen feltűnik a nagyvad. Ilyen esetekben a beavatkozás elkerülhetetlen. A védekezést ugyanakkor komoly finanszírozási gondok is nehezítik. A polgármesteri hivatal – más önkormányzatokhoz hasonlóan – az államtól nem kapta vissza azokat az összegeket, amelyeket a beavatkozásokra fordított. Korábban havi készenléti díjat fizettek az állatorvosoknak és a vadásztársaságoknak, ezt azonban időközben megszüntették, és csak a konkrét beavatkozás költségeit térítik meg, ami miatt több szakember és vadásztársaság is jelezte: ilyen feltételek mellett felmondják az együttműködést. „Ez a készenléti rendszer gyengüléséhez vezet, ami a beavatkozások gyorsaságát és hatékonyságát is veszélyezteti” – szögezte le a polgármester.
Vadnéző fürdővendégek és helybéliek karhatalmi felügyelettel a Tündérvölgyet rendszeresen látogató medve közelében. Fotó: Bodor János
A bátrak a veszélyesek
Péter Levente természetfotós, aki korábban a zabolai Mikes-birtokon található medveles idegenvezetője volt, elsősorban a természetes folyamatok felől közelíti meg a jelenséget. Tapasztalatai szerint a medvék mozgása nagymértékben függ a táplálék elérhetőségétől, és nem elsősorban az etetés megléte vagy hiánya határozza meg. Mint mondta, bár a zabolai medveles már nem működik, az etetést továbbra is biztosítja a vadásztársaság, ezért nem tartja helytállónak azt a feltételezést, hogy a medvék emiatt húzódnának át más területekre. Korábban a medveles környékén megfigyelt egyedszám mindig változó volt: előfordult, hogy egyetlen állat sem jelent meg, máskor rövid ideig akár tíz példány is járta a területet.
Péter Levente rámutatott: tavasszal a medvék a friss fű miatt rendszeresen leereszkednek az alacsonyabban fekvő területekre. Ez természetes, évről évre ismétlődő jelenség. Amint a magasabb régiókban is megjelenik zsenge fű, az állatok fokozatosan visszahúzódnak. A medvék táplálkozásával kapcsolatos tévhitekről szólva kijelentette: nem igaz, hogy csak az idősebb példányok fogyasztanak húst, mert bármelyik medve él a lehetőséggel, ha hozzájut. A probléma szerinte ott kezdődik, amikor egyes egyedek elveszítik természetes óvatosságukat, és tudatosan keresik az ember közelében található táplálékot. Az ilyen – emberhez szokott, bátorrá vált – medvék jelentik az igazi veszélyt. Hozzátette: a medve alapvetően kerüli az embert, a települési környezet számára stresszhelyzetet jelent. Azok az egyedek azonban, amelyek már nem tartanak az embertől, kiszámíthatatlanabbá válnak. Ugyanakkor minden medve viselkedése egyedi, ezért a velük való találkozásokhoz nincs egyetlen általánosan érvényes szabály. Péter Levente elmondta: ez az időszak a medvék párzási ideje is, ami szintén befolyásolja mozgásukat és viselkedésüket.
Medve répával megszórt területen. Fotó: Kiss Attila
A szarvas sem jut az etetőhöz
Miközben egyre gyakoribbak a medvék által okozott károk Háromszéken, a vadgazdálkodók szerint a jelenlegi szabályozás és környezetvédelmi politika nemhogy megoldaná, hanem sok esetben tovább mélyíti a problémát. Kis Attila, a Katrosa Vadásztársaság vezetője szerint Romániában mára felborult az egyensúly: a túlszaporodott medveállomány egyre nagyobb nyomást gyakorol az emberre, a mezőgazdaságra és a többi vadfajra is.
A vadásztársaság vezetője szerint jelenleg 11–12 ezer medvével számolnak az országban, miközben a szakmailag indokolt optimális állomány hozzávetőleg négyezer egyed lenne. Úgy látja, a túlszaporodás következtében a medvék fokozatosan kiszorulnak természetes élőhelyükről, ezért egyre gyakrabban jelennek meg települések közelében és gazdaságokban. Szerinte a helyzetet tovább súlyosbítják az enyhe telek. A medvék ma már jóval rövidebb időre húzódnak vissza téli álomra, így szinte folyamatosan keresik a táplálékot. Mivel hozzászoktak az emberi települések közelében található élelemforrásokhoz, egyre kevésbé félnek az embertől.
Kis Attila szerint a medvék nemcsak a gazdaságokban okoznak károkat, hanem a vadgazdálkodást is ellehetetlenítik. Az etetőhelyekre kivitt takarmányt – répát, lucernát, kukoricát – sok esetben teljes egészében a medvék fogyasztják el, így a szarvasok és más vadfajok nem jutnak táplálékhoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlszaporodás miatt a fiatalabb egyedek kiszorulnak az erdő mélyebb részeiről, ezért települések közelében keresnek életteret és táplálékot.
A Katrosa Vadásztársaság munkatársai murokkal töltik fel az etető-helyet. Fotó: Kiss Attila
A vadásztársaság vezetője élesen bírálta a környezetvédelmi minisztérium politikáját és a „méregzöld” civil szervezeteket is. Véleménye szerint ideológiai döntések születnek, miközben nem veszik figyelembe a vidéki emberek biztonságát és a terepen dolgozók tapasztalatait. Kifogásolta a kilövési kvóták késedelmes jóváhagyását is. Példaként említette, hogy az őzbakvadászat esetében az engedélyek késése komoly gazdasági veszteséget okozott a vadásztársaságoknak. Hangsúlyozta: a vadőrök és a társaság munkatársai éjjel-nappal készenlétben állnak, hiszen minden medvejelenlét esetén azonnal ki kell vonulniuk. A rendszer azonban kiszámíthatatlan, miközben a költségeiket sok esetben nem fedezik megfelelően.
Kis Attila arra is felhívta a figyelmet: különbséget kell tenni a megelőző vadászati kvóta és a sürgősségi beavatkozások között. Mint mondta, az országos szinten meghatározott medvekilövési kvóta kizárólag vadászati alapon alkalmazható, lakott területen azonban a vadásztörvény szerint nem használható fegyver. Településeken, gazdaságokban vagy emberek közelében csak a 81-es sürgősségi kormányrendelet alapján lehet beavatkozni, bizottság jelenlétében, a hatóságok bevonásával. A vadásztársaság vezetője arra kérte a lakosságot, hogy minden medvejelenlétet és vadkárt azonnal jelentsenek a 112-es segélyhívón, mert hivatalos beavatkozásra csak így kerülhet sor.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
