A közelmúltban több tanulmány is bemutatta, hogy számottevően megnőtt a visszaélések és zaklatások száma az online térben. Egy amerikai kutatás szerint a úgynevezett deepfake-csalásokkal összefüggő veszteségek 80 százaléka a közösségi médiában keletkezett, az ENSZ friss felmérése szerint pedig a gyermekek kétharmada számol be az egyre gyakoribb kiberzaklatásokról. Az InfoRádióban nyilatkozó közjegyző arra figyelmeztet: a digitális térben történt visszaélések esetén különös jelentősége van a bizonyítékoknak, mert a rosszindulatú online tartalom egy gombnyomással eltüntethető.
Ahogy megnövekedett az internetes felhasználási szokásainknak a száma, a nagy számok törvénye alapján ezzel azonosan növekedett meg a visszaéléseknek a száma is, és egyre kifinomultabb eszközökhöz folyamodnak a csalók, tehát egyre inkább résen kell lennünk, hogyha azt szeretnénk, hogy ne dőljünk be a hamis információknak, illetve ne legyünk csalásnak az áldozata – fogalmazott az InfoRádióban Böröcz Helga.
Mint mondta, manapság már egyáltalán nem ritka, hogy akár képmásunkkal visszaélnek a neten, vagy jogosulatlanul használják fel a fotóinkat, akár üzleti előnyök, akár gazdasági előnyök megszerzése céljából. Az sem ritka, hogy valaki az adattartalmunkkal, esetleg a képmásunkkal készít a valóságnak tűnő MI-tartalmat – tette hozzá. Ráadásul ez azért veszélyes – és igényel gyors és szakszerű reakciót, hiszen amilyen gyorsan a netre kerülhet a hamis információ olyan gyorsan, onnan el is tüntethető –, mert ha csak rövid ideig is, de adott esetben milliók számára is láthatóvá válhat, ami jelentős, sokszor anyagi módon is mérhető érdeksérelmet okozhat – magyarázta.
„Ha visszaélnek a rólunk készített adattartalommal, akkor hasznos, ha rögtön szakemberhez fordulunk, mert egy perben bizony ennek nagyon komoly jogkövetkezményei tudnak lenni”
– emelte ki.
A közjegyző arra is felhívta a figyelmet, hogy telefonon történő hívásoknak, telefonos kérelmeknek soha ne tegyünk úgy eleget, hogy teljes biztonsággal nem győződtünk meg arról, hogy akivel kommunikálunk, az ténylegesen a hozzátartozónk vagy általunk ismert személy. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, és sikerül tetten érni a csalást, célszerű azonnal szakemberhez fordulni – ismételte meg Böröcz Helga, jelezve: például a közjegyző az úgynevezett ténytanúsítási eljárása során olyan közhiteles bizonyító erővel bíró leírást, fényképet, kép- vagy hangfelvételt tud készíteni a technikai részletekről, információkról, amely egy jogvita során bizonyító erejű lehet, vagy például egy bírósági perben bizonyítékként felhasználható. Hozzátette: a közokirati erő azt jelenti, hogy a benne foglaltakat közhitelesen bizonyítja, azaz az ellenfélnek kell majd alátámasztania, hogy nem igaz, ami a közokiratban foglalt tényeket tanúsítja.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a közjegyző csak az általa a valóságban tapasztalt tényeket tanúsíthatja, tehát következtetést nem vonhat le.
„Tehát nem mondhatom meg, hogy például azt a fotót tényleg manipulálták, vagy adott esetben mesterséges intelligencia készítette, illetve adott esetben nem tanúsíthatom azt, hogy ki készítette azt a megtévesztést tartalmazó mondjuk fotót vagy információt” – mondta.
Erre külön szakember és külön eljárás áll rendelkezésre: ha a jogsérelem szempontjából különös jelentősége van annak, hogy az adott tartalom tényleg nem a valóság, akkor kérhetjük például igazságügyi szakértő kirendelését, mert hogy annak megállapításához, hogy ezt ténylegesen milyen típusú alkalmazás készítette, már különleges szakértelem szükséges, így adott esetben egy szakértőnek lesz a feladata annak megállapítása, hogy az ügyfél által sérelmezett videó- vagy képfelvétel tényleg nem történt meg a valóságban, hanem azt például MI segítségével állították elő.
Akár egy zaklató SMS-ről, akár valótlan Facebook-kommentekről legyen szó, ha észrevesszük, hogy a fotónkat, szövegünket engedély nélkül használták fel, és úgy ítéljük meg, hogy ezzel kárt okoztak nekünk, akkor mindenféleképpen célszerű ténytanúsítási eljárást igénybe venni, mert később, ha nem sikerül megoldani a jogsérelmet ezen bizonyíték felhasználásával, akkor egy peres eljárásban viszont kiválóan felhasználható.
Mint mondta, nyilván maga a közjegyzői eljárás vagy a szakértő kirendelése iránti eljárás nem tudja teljes egészében és maradéktalanul kezelni ezeket a problémákat. Itt szoros együttműködésben kell, hogy megvalósuljon az érintett ügyfél ébersége, tehát az a fajta megelőző hozzáállás, hogy az interneten megjelenő információk nagy része sajnos valótlan. A mesterséges intelligencia pedig, bár adott esetben nagyon-nagyon okos és hasznos is tud lenni, de azért még nagyon-nagyon sok esetben „hallucinál”, azaz téves tájékoztatást is adhat – mondta a közjegyző, hozzátéve: tehát
arra is figyelni kell, hogyha valamiféle jogsérelmet tapasztalunk magunk körül, akkor azt ne a mesterséges intelligencia alkalmazásával próbáljuk meg orvosolni, hanem ténylegesen szakemberhez forduljunk.
„Természetesen van olyan is, amikor az ember vétlenül csalás áldozata lesz, és hogyha már megtörtént a baj, akkor utána bottal üthetjük az elkövetőnek a nyomát, ebből pedig értelemszerűen le kell vonni a tanulságot, de ilyenkor is célszerű, hogyha szakemberhez fordulunk, hogy milyen módon lehet kezelni a már bekövetkezett jogsérelmet” – fogalmazott.
Böröcz Helga közjegyző összegezve három fő szempontot emelt ki:
A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
