Csontszáraz a talaj – derül ki a HungaroMet legújabb agrometeorológiai elemzéséből, amely riasztó képest fest az aszályról. Az InfoRádió az okokról és a közeljövő kilátásairól beszélt az elemzés szerzőjével, Erdődiné Molnár Zsófiával, a HungaroMet meteorológusával.
Egy-egy tél során fel kellene töltődnie nedvességgel a talaj mélyebb rétegeinek is, azonban ez az elmúlt télen az Alföldön, illetve a Dunántúl keleti, északkeketi térségében elmaradt. A talajban már fél méter mélységben is hiányzott a nedvesség, a telítettséghez képest 6-8 centi víz hiányzott, és mivel nincs vízutánpótlás, megmaradt a szárazság ezeken a területeken.
Mint Erdődiné Molnár Zsófia, a HungaroMet meteorológusa az InfoRádió megkeresésére elmondta, február vége óta már az egész országban kevesebb csapadék hullik, mint ilyenkor szokott. Különösen az április szárazabb, ami azt eredményezte, hogy a talajok felszínközeli rétege kiszáradt, de már a középső talajréteg – a 20-50 centiméteres mélységű – is egyre inkább veszít a nedvességtartalmából.
Pedig télen sok hó esett, az mégsem volt elegendő ahhoz, hogy a talaj feltöltődjön. Ráadásul a „sok hó” fogalma is relatív, hisz csak januárban volt ez érvényes. Vagyis nem tudta országszerte feltölteni legalább a talajoknak a felső, egyméteres rétegét – ez csak a Dunántúl délnyugati felén, illetve az északi országrészben történt meg, valamint helyenként a keleti határ mentén, de az Alföld nagy részén, illetve a Mezőföldön a tél során nem telítődtek a talajok.
Ez egyébként azért fontos, mert
a telített mélyebb talajréteg nagyon jó tartalékot biztosítana a nyári aszályok idején a növények számára.
Nem is minden növényt érint egyformán a helyzet.
„Az őszi vetésű növények, az őszi búza, a repce gyökérzete ilyenkor a mélyebb talajrégiót is eléri, onnan is tudnak nedvességet felszívni, tehát őket relatíve kevésbé érinti ez az aszály, ami jelenleg elsősorban a talaj felső 30-50 centis rétegére terjed ki. Ezzel szemben a tavaszi vetésű növények, amelyek épp el lettek ültetve, gyökérzetükben most alakulnának, csíráznának, kelnének. Ezeknek a felső talajréteg nedvességtartalma az, ami számít, ahonnan vizet tudnak felszívni. Ilyen a kukorica, a napraforgó és a tavaszi árpa is” – sorolta.
Az előrejelzések szerint eső nem nagyon lesz a napokban. Ahol esik majd, ott is nagyon kevés csapadékkal kell beérni, az ország túlnyomó részén azonban gyakorlatilag esély sincs az előttünk álló egy hétben arra, hogy javuljon a helyzet. A jövő hét második felében nő meg a csapadék esélye, erről azonban egyelőre csak azt tudják a meteorológusok, hogy az esély növekszik, de hogy mennyi és hol fog esni, arról nem lehet jósolni most, csak később.
A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
