Április 26-án, húsvét negyedik vasárnapján a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el a Regina caelit a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal.
Beszédében a napi evangéliumból kiindulva arra hívta fel a figyelmet, hogy őrködnünk kell azon, hogy kiket engedünk be életünk kapuján, mert sokféle alakot ölthetnek a tolvajok, akik elveszik szabadságunkat, örömünket, és nem tisztelik méltóságunkat.
Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédét közreadjuk.
Testvéreim, jó napot, szép vasárnapot kívánok!
Miközben tovább haladunk utunkon a húsvéti időben, az evangélium ma Jézus szavait idézi fel, aki önmagát pásztorhoz, majd az akol kapujához hasonlítja (vö. Jn 10,1–10).
Jézus szembeállítja a pásztort és a tolvajt. Azt mondja ugyanis: „Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló” (Jn 10,1). Később pedig még világosabban: „A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen” (Jn 10,10). A különbség világos: a pásztornak különleges kapcsolata van juhaival, ezért beléphet az akol kapuján; aki viszont átmászik a kerítésen, az biztosan tolvaj, aki el akarja rabolni a juhokat.
és ahogyan a pásztor a juhait, úgy keres meg bennünket, amikor elveszünk, és bekötözi sebeinket, amikor betegek vagyunk (vö. Ez 34,16). Jézus nem tolvajként jön, hogy elrabolja életünket és szabadságunkat, hanem azért jön, hogy a helyes úton vezessen bennünket. Nem azért jön, hogy elragadja vagy megtévessze lelkiismeretünket, hanem hogy bölcsességének világosságával megvilágosítsa azt. Nem azért jön, hogy elrontsa földi örömeinket, hanem hogy megnyissa azokat egy teljesebb és tartósabb boldogság felé. Aki rábízza magát, annak nincs mitől félnie: nem nyomorítja meg életünket, hanem azért jön, hogy bőségben adja nekünk az életet (vö. Jn 10,10).
Testvéreim, arra kapunk meghívást, hogy elgondolkodjunk szívünk és életünk aklán, és mindenekelőtt, hogy őrködjünk felette, mert aki belép oda, megsokszorozhatja örömünket, vagy – mint a tolvaj – el is veheti azt. A „tolvajok” sokféle alakot ölthetnek: tolvajok azok az emberek, akik a látszat ellenére elveszik szabadságunkat vagy nem tisztelik méltóságunkat; azok a meggyőződések és előítéletek, amelyek megakadályozzák, hogy derűsen nézzünk másokra és az életre; azok a téves eszmék, amelyek rossz döntésekhez vezethetnek; azok a felszínes vagy fogyasztói szemléletű életstílusok, amelyek belül kiüresítenek, és arra késztetnek, hogy mindig önmagunkon kívül éljünk. És
Feltehetjük magunknak a kérdést: mit akarunk, ki vezesse az életünket? Milyen „tolvajok” próbáltak belopódzni az aklunkba? Sikerrel jártak, vagy képesek voltunk visszaverni őket?
Ma az evangélium arra hív bennünket, hogy bízzunk az Úrban: ő nem azért jön, hogy bármit is elvegyen tőlünk, sőt ő a jó pásztor, aki megsokszorozza az életet, és bőségben ajándékozza azt nekünk. A Boldogságos Szűz Mária kísérjen bennünket mindig utunkon, és járjon közben értünk és az egész világért!
A Szentatya szavai a Regina caeli imádság elmondása után:
Kedves testvéreim!
Ma a tragikus csernobili baleset negyvenedik évfordulójára emlékezünk, amely maradandó nyomot hagyott az emberiség lelkiismeretében. Figyelmeztetés marad az egyre nagyobb erejű technológiák használatával járó kockázatokra. Isten irgalmába ajánljuk az áldozatokat és mindazokat, akik ma is szenvednek következményeitől. Kívánom, hogy minden döntéshozói szinten mindig a gondos mérlegelés és a felelősség érvényesüljön, hogy az atomenergia minden felhasználása az élet és a béke szolgálatában álljon.
Most pedig hozzátok fordulok, rómaiak és különféle országokból érkezett zarándokok: Isten hozott benneteket!
Köszöntöm a Szent György Rend lovagjait és dámáit, a Habsburg–Lotaringiai Ház európai rendjét. Köszöntöm a „Malva” tánccsoport gyermekeit az ukrajnai Brovariból; a nagyszombati (trnavai) főegyházmegye Cantica Sacra kórusát Szlovákiából; a Bécsből, Madridból és a Kanári-szigetekről érkezett hívőket; valamint a lisszaboni „São Tomás” iskola vezetőit és tanárait.
Köszöntöm a bresciai egyházmegyéből, Val Camonicából érkezett fiatalok nagyszámú csoportját, a biadenei és caonadai ministráns gyermekeket; a trevisói, vicenzai, crotonei, cariati, oriai és leccei hívőket; valamint az Isteni Irgalmasság Apostolai Egyesület konferenciájának résztvevőit.
Külön is köszöntöm a római egyházmegye azon új papjainak családtagjait és barátait, akiket ma délelőtt szenteltem fel a Szent Péter-bazilikában: kísérjétek mindig imáitokkal az evangéliumnak ezeket a fiatal szolgálattevőit.
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vativan Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
