Treer Éva az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye vallási turizmusért felelős stratégiájának vezetőjeként képviselhette Magyarországot a kolumbiai Guadalajara de Bugában megrendezett IV. Nemzeti Vallásturisztikai és Örökségvédelmi Kongresszuson.
Kolumbiából nemcsak kapcsolatokat, hanem az élő, érzelmekben gazdag hit megélésének tapasztalatát is hazahozta. A konferencián pedig azt mutatta meg, miként válhat a magyar egyházi örökség komplex élménnyé, melyben a kultúra, a gasztronómia és a spiritualitás egymást erősítve van jelen.
– A Kolumbiában márciusban megrendezett vallásturisztikai kongresszuson bemutathatta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vallásturisztikai értékeit. Mit érdemes tudnunk erről a tanácskozásról?
– Guadalajara de Buga negyedik alkalommal adott otthont a Nemzeti Vallásturisztikai és Örökségvédelmi Kongresszusnak. A média a „vallásturizmus epicentrumaként” emlegeti ezt a kolumbiai kisvárost. A konferenciát magas szintű szervezettség, alapos előkészítés jellemezte, és jelentős sajtóvisszhang kísérte. Mintegy húsz sajtóorgánum volt jelen a helyszínen, folyamatosan interjúk készültek a résztvevőkkel. Érdekes, hogy
Az elsődleges céljuk, hogy válaszokat találjanak arra, miként lehet az évente mintegy 1,2 millió zarándokot turistává is tenni, hogyan lehet elérni, hogy hosszabb időt töltsenek a városban.
– Minek köszönhető, hogy Magyarország, illetve az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye bemutatkozhatott ezen a fórumon?
– A Vallásturisztikai Világhálózat (World Religious Tourism Network – WRTN) mint globális platform a vallási turizmus fejlesztését, a kulturális párbeszédet és a fenntartható, közösségeket is támogató együttműködést segíti elő. Míg Dél-Amerikában és a spanyol nyelvterületeken aktív, addig Közép-Európában, így Magyarországon egyelőre kevésbé ismert szervezet, ezért eddig korlátozottabb volt a tagság kiépülése is. Mi az elmúlt év során kerültünk kapcsolatba velük, és ez az együttműködés új távlatokat nyitott számunkra. A WRTN támogatásának köszönhetően kaptuk a megtisztelő felkérést arra, hogy a kongresszuson bemutassuk Magyarországot, illetve az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye vallásturisztikai értékeit.
– Egy számunkra ismeretlen, de Dél-Amerikában zarándokok millióit vonzó város adott otthont a konferenciának. Milyen település Guadalajara de Buga?
– Ez a városka Kolumbia egy eldugottabb részében található, mintegy százhúszezren lakják. Nagy múltra tekint vissza, az 1500-as évek közepén alapították, és a csodatévő Krisztus- feszülete tette ismertté. Ennek története is a 16. századra nyúlik vissza: a hagyomány szerint egy szegény asszony a folyóban talált egy kis feszületet, amely aztán növekedni kezdett. Hamarosan különleges tisztelet övezte a keresztet, számos csodát tulajdonítanak neki, és Buga városának egyik legfontosabb vallási jelképévé vált. Ma a 20. század elején épült Señor de los Milagros (Csodák Ura) -bazilikában őrzik. A basilica minor címet viselő kegyhelyet redemptorista misszionáriusok tartják fenn, évente mintegy 1,2 millió zarándokot fogadnak. A látogatásom napján tizenegy misét mutattak be, és a gyóntatás – nyolc atyával – folyamatos volt.
– Mit tanulhat Magyarország a latin-amerikai vallásgyakorlatból?
– Azt, ahogyan és amilyen mélységben megélik a hitüket az ott élő emberek. A hitéletük sokkal érzelemdúsabb, kifejezőbb és mélységeiben gazdagabb. A szentmisén a Krisztussal való találkozás öröme átjárja az énekeiket. Az embereket érezhetően öröm tölti el, hogy részt vehetnek a szentmisén, és együtt lehet részük benne. Érzelmekkel jobban kifejezett, talán szabad így fogalmazni, kollektív vallásosságot élnek meg. Nagyon szép volt látni, ahogy egyszerre rezdült a templomban egybegyűlt sokaság. A miséző pap személyesen hozzájuk szólt. Nekem pont aznap volt a születésnapom, és engem is megemlített. A liturgia végén rengetegen meg akartak ölelni a templomban jelen lévők közül. Nekünk talán idegen szokás, de ott nagyon fontos, hogy az ajándéktárgyaik, a színes kegyszobrok konkrét alakot öltenek, emberi arcuk révén könnyebben tudnak kötődni hozzájuk a hívek. A nagyhétre való készülődés jegyében például egy közel kétméteres, színes Krisztus-fej szobrot állítottak fel a bazilika előtt.
– Interjúk is mutatják, mennyire felkeltették a kongresszus résztvevőinek érdeklődését a magyarországi vallásturisztikai kezdeményezések. Mit hangsúlyozott az előadásában?
– Egyrészt azt emeltem ki, hogy turisztikai termékfejlesztést csak szilárd alapokra lehet építeni, ezért elengedhetetlen a saját örökségük feltérképezése és kutatása. Különösen azon értékeké, amelyek egyházi és turisztikai szempontból egyaránt relevánsak. Hangsúlyoztam, hogy az Egyház megkerülhetetlen szerepet tölt be a vallásturizmusban. Mi itthon egyházi oldalról is aktívan igyekszünk tenni a vallásturizmus fejlesztéséért.
Beszámoltam arról is, hogyan lehet komplex élménnyé építeni ezt a kínálatot: például az esztergomi Érseki Simor Könyvtárban fellelt 19. századi recepteket közreadtuk könyv formájában, megkóstolható menüsort is összeállítottunk, és tematikus sétát dolgoztunk ki mindezek bemutatására. Kulturális, zenei programokon, valamint művészeti és történelmi értékeken keresztül is megszólítjuk a látogatókat, akik gyakorta nem kifejezett vallási motivációval érkeznek, a kultúrára azonban nyitottak. A tematikus programokat, amelyek mindig több területet érintő bemutatások, nagy érdeklődéssel fogadják, és így a vallási örökség is megélhetővé, érthetővé és élményszerűvé válik számukra.
Ugyanakkor azt is hangsúlyoztam,
Mindez tehát alkalom arra, hogy a látogatók találkozhassanak Istennel, önmagukkal és embertársaikkal.
– Milyen lehetőségeket lát a nemzetközi együttműködés, például közös zarándokutak vagy turisztikai programok terén?
– Alapvetően fontosnak tartom a jelenlétet, azt, hogy tudjunk egymásról, hiszen ez lehetőséget nyújt a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megosztására. A konferencia nemcsak a bemutatkozásra teremtett alkalmat, hanem a kapcsolatok építésére is. Ezek pedig a jövőben további együttműködések alapját képezhetik egy közel hatvanmillió lakosú országgal, és tágabb értelemben a spanyolajkúak világával. Tervezzük, hogy jövőre részt veszünk a Fatimában rendezendő vallásturisztikai eseményen is. Ezen a nemzetközi szakmai találkozón (International Workshops on Religious Tourism – IWRT) mintegy százharminc nemzetközi utazásszervezővel nyílik lehetőség a találkozásra, több mint harminc országból. A program konferenciákat és szakértői kerekasztal-beszélgetéseket tartalmaz, melyeken a résztvevők betekintést kapnak a vallási turizmus legújabb trendjeibe és kihívásaiba.
– Az Esztergom-Budapest Főegyházmegyei Turisztikai Iroda vizuálisan igényes honlapján azonnal szembetűnik a lelki és a kulturális tartalom egyensúlya. Nyitott fülekre, szívekre talál a bemutatkozás ezen módja?
– Azt látjuk, hogy a zene, a művészetek, a gasztronómia valóban sokakat meg tudnak szólítani. Bízunk abban, hogy ezek az élmények a hit iránt is nyitottságot ébreszthetnek. Kihívást jelent persze, hogy miként tudunk egyszerre adni – leegyszerűsítő megfogalmazással élve – a zarándoknak és a turistának. Tapasztalataink szerint ugyanis az, aki mélyebb hitélményre törekszik, inkább elkerüli a turisztikai látogatási időszakokat, és olyan közösséget keres, ahol a jobban, mélyebben meg tudja élni a hitét. A kulturális érdeklődéssel érkező turistákban pedig legtöbbször ott van egy belső megismerési vágy. Számukra tudunk olyat mutatni, ami segítheti, vezetheti őket a vallás megértése felé.
Felfokozott világban élünk, sokan keresik az elcsendesedést, a koncentrált élményeket, és megvan az igény a spiritualitásra.
– Mely vallási és kulturális értékek iránt a legnagyobb az érdeklődés az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében?
– Templomaink építészeti és művészeti értékei, gazdag gyűjteményeink iránt kiemelt az érdeklődés. Nagyon kedveltek az úgynevezett élménykiegészítő elemek is, például egy kupolalátogatás, egy jó kávé elfogyasztása közel hatvanméteres magasságban, rálátással a Dunára. Egyre keresettebbek a komplexebb vallásturisztikai termékek, például a tematikus séták, amelyek a vallási örökséget új aspektusból, tematikus ívre fűzve mutatják be. Az Imagine Budapesttel eddig öt ilyen programot dolgoztunk ki. Most készül egy következő, amely különleges térbe invitálja a látogatókat: egy gasztronómiai séta keretében az esztergomi Prímási Palotában található épen maradt 19. századi konyhába léphetnek majd be. A szállodahajón érkező vendégek számára az esztergomi bazilika meglátogatásán túl felkínáljuk hazánk egyik leggazdagabb egyházi könyvtárának, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárnak a bemutatását is. Ennek során a 19. századi építtető prímások étkezési szokásaiba is betekintünk, izgalmas gasztrotörténeti utazássá bővítjük a programot. Az Ételek a prímási asztalról című könyvet alapul véve az eredeti receptek nyomán eleink desszertjeit is megkóstolják a bazilika Panoráma kávézójában. Igyekszünk figyelni arra is, hogy mindig kapcsolódjunk az adott csoport saját kultúrköréhez. Például egy spanyol beutaztatók számára készült vallásturisztikai sétán a szakemberek az esztergomi Bibliothecában őrzött Don Quijote-kiadást is megmutatták a látogatóknak, akik a kötet régi spanyol nyelvezetét is tanulmányozhatták.
– Milyen tapasztalataik vannak a digitális eszközök – például a mobilalkalmazások – bevezetésével kapcsolatban?
– A ChurchApp Esztergom–Budapest digitális idegenvezető alkalmazásunkon keresztül a látogatók önállóan is felfedezhetik legjelentősebb templomainkat és intézményeinket, megismerhetik azok építészeti jellegzetességeit, történelmi vonatkozásait, különleges műalkotásait és kevésbé ismert érdekességeit. Az alkalmazás hat nyelven elérhető.
Növekvő letöltési tendenciát tapasztalunk: 2025-ben már 27 100 személy töltötte le a ChurchAppot. A legnépszerűbb útvonal tavaly a budapesti Szent István-bazilika volt, ezt nyelvtől függően átlagosan négy-hétezer alkalommal töltötték le.
Jó volna még többet foglalkozni ezzel a területtel, gyorsan fejlődő technikai környezetünkben elengedhetetlen így kommunikálnunk a vallásturisztikai területeken is. Idén szeretnénk nagyobb figyelmet fordítani a közösségi médiára, és olyan tartalmakkal jelentkezni, amelyekkel jobban megszólíthatók a fiatalok is.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. április 19-i számában jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
