Pozsonyban és Bátkában is megemlékeztek Mács Józsefről

Pozsonyban és Bátkában is megemlékeztek Mács Józsefről

Mács Ildikó szerint a Magyar Házak küldetése és édesapja, Mács József hitvallása szorosan összekapcsolódik. Mint fogalmazott, ő a kettőt ötvözi a Felvidék Házban végzett munkájában, és ez a kapcsolat a közelmúlt megemlékezéseiben is testet öltött.

Aktívan részt vesz megemlékezéseken, irodalmi és közösségi eseményeken, ahol nemcsak családi emlékeit osztja meg, hanem közvetíti Mács József gondolatiságát is. Szerepe így részben a kulturális „örökösé”, aki személyes kötődésén keresztül teszi élővé az író hagyatékát.

Sorsa szorosan összefonódik a Felvidékkel, hiszen mintegy 40 éves rádiós pályafutása alatt rendszeresen készített riportokat, tudósításokat a külhoni magyarság mindennapjairól. Ez a szoros kapcsolat a mai napig tart. Immár 6. éve szakmai igazgatója a miskolci Felvidék Háznak, amely a Magyar Házak hálózatához tartozik, s küldetése az anyaországi és felvidéki magyarok fizikai és szellemi jelenlétének a fenntartása és megerősítése. Évente 20-24 kulturális rendezvényt szerveznek, hazai és külhoni magyar szervezetekkel együttműködésben.

A közelmúltban Pozsonyban és Mács József szülőfalujában, Bátkában tartott eseményekről szólva a Felvidék.ma-nak elmondta:

mindkettő szívmelengető élményt jelentett számára.

Pozsony különösen közel áll hozzá, hiszen ott nőtt fel, és jó érzés volt ismerős és ismeretlen arcokkal egyaránt találkozni. Mint mondta, sokan elsősorban édesapja iránti tiszteletből érkeztek, akik olvasták és szerették műveit. Mács Ildikó a Csemadok Pozsonyligetfalusi Alapszervezetének rendezvényén Pozsonyban a Csemadok székházban tartott előadást Zsidek Veronika meghívására.

Mács Ildikó Pozsonyban (Fotó: Csemadok FB)

Bátkához is mély kötődés fűzi, hiszen – ahogy fogalmazott – édesapja regényeinek világa is innen indul. A Bátkai Alapiskola és Óvoda könyvtára az író 90. születésnapja alkalmából vette fel Mács József nevét. Idén, a 95. évfordulóra Mács József Napokat szerveztek.

Mács Ildikó úgy véli, Mács József műveiben mindig a szülőföld, az itt élő emberek sorsa jelenik meg. Felidézte az Égig érő palatábla gondolatát is: „nincs fontosabb számomra, mint népem sorsa”.

Hírdetés

Különösen emlékezetes maradt számára az az ünnepség, amelyet tíz évvel ezelőtt, édesapja 85. születésnapjára rendeztek Bátkában. A helyi szervezők – köztük a polgármester, Gyurán Ágnes és Sebők Csilla – az iskola közreműködésével olyan műsort állítottak össze, amely mélyen meghatotta az írót. „Talán élete legboldogabb pillanatait élte itt” – emlékezett vissza.

Hozzátette: ekkor érezte meg igazán Bátka szeretetét, amely az egész családra kisugárzott és azóta is hat.

Mács Ildikó Bátkában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A mostani események kapcsán elmondta, hogy édesanyja már nem tudott részt venni az ünnepségeken. A 93. életévében járó özvegyasszony egészségi állapota nem teszi lehetővé az utazást, még akkor sem, ha szívesen jelen lett volna akár Pozsonyban, akár Bátkában.

Mács Ildikó arról is beszélt a Felvidék.ma-nak, hogy testvére, Tünde és sógora, Kövesdi Károly sem tudtak részt venni az ünnepségen, mivel édesanyjuk ápolása most elsődleges feladat számukra. Mint mondta, a családtagok felváltva gondoskodnak róla: ő maga is úgy tudott elutazni, hogy ideiglenesen testvérére bízta az édesanyját.

„Nagy öröm itt lenni” – fogalmazott, hozzátette: a megemlékezések nemcsak édesapja emlékének szólnak, hanem a közösséghez való tartozás élményét, a magyar identitást is megerősítik.

A gyerekek alkotásait értékelték, díjazták és kiállítást is rendeztek Bátkában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Mács József (1931-2017) műveiben következetesen a szülőföld, különösen Bátka és a felvidéki magyar közösség sorsát ábrázolta.

Regényei a 20. századi kisebbségi lét tapasztalatát, az identitásőrzés küzdelmeit és a közösségi összetartozás kérdéseit dolgozzák fel. Írói hitvallása – „nincs fontosabb számomra, mint népem sorsa” – nemcsak irodalmi program volt, hanem erkölcsi állásfoglalás is. Művei így nem pusztán szépirodalmi alkotások, hanem a felvidéki magyarság történelmi és lelki dokumentumai. Hidat teremtett múlt és jelen között, hiszen regényeiben a helyi történetekből általános érvényű emberi sorsokat formált, így a felvidéki lét kérdéseit egyetemes szinten is értelmezhetővé tette.

HE/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »