A közép-afrikai nemzet, amelyet Leó pápa afrikai utazásának utolsó állomásaként április 21-étől meglátogat, abban a reményben fogadja a pápát, hogy bátorítást kap a széles körben elterjedt szegénység és a kirekesztettség leküzdéséhez, valamint megerősítést nyer a hitben.
Sokan már csak halványan emlékeznek a pápalátogatásra, 1982-ben, amikor Szent II. János Pál Egyenlítői-Guineába érkezett apostoli útra, amelyet a lakosság többsége leginkább csak rádión keresztül tudott követni. Az akkori gyerekek közül ma sokan élőben, hús-vér valójában találkozhatnak a mostani pápával. Mindenhol érezni a várakozást: az emberek azt remélik, hogy üzenete reményt és hatalmas áldást hoz a nép számára.
Kevesek gazdagsága
XIV. Leó érkezése – aki Algéria, Kamerun és Angola után érkezett ide – a vigasz jele. A lakosságnak szüksége van arra, hogy közel érezze őt magához; olyan szavakat várnak tőle, amelyek megnyugvást és bátorítást adnak az országot sújtó súlyos problémák közepette. Bár Egyenlítői-Guinea Afrika egyik legkisebb országa, 1996 óta – amikor hatalmas tartalékokat fedeztek fel – a Guineai-öböl egyik legjelentősebb kőolaj- és gáztermelőjévé vált.
Egyenlítői-Guinea az egyetlen spanyol nyelvű afrikai ország – ami a gyarmati múlt öröksége –, és itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP a kontinensen. Ez a jólét azonban nem érinti a lakosság többségét, amely mélyszegénységben és kirekesztettségben él, napi kevesebb mint egy dollárból, miközben az olajkincs csak egy szűk csoport számára termel gazdagságot. Ezt tükrözi az ENSZ humán fejlettségi indexe is, amely az országot a 133. helyre sorolja 193 közül.
Társadalmi feszültségek
A gazdasági és politikai környezet nem kevés feszültséget szül. A társadalmi egyenlőtlenség és a vagyoni szakadék azonnal szembetűnik, ha valaki körbejár Malabóban, a korábbi fővárosban, Bioko szigetén. A város peremét és a falvakat bádogviskók és romos házak tarkítják, amelyek éles ellentétben állnak a Paseo Marítimo, a tengerparti sétány képével. Ez utóbbi a sétálóhelye annak a kevés lakosnak, akit látni lehet errefelé az ország kétmillió állampolgára közül. Január 2-a óta Malabót Ciudad de la Paz váltotta fel a szárazföldi részen, amelyet adminisztratív központnak terveztek Teodoro Obiang Nguema Mbasogo elnök kérésére, aki 1979 óta folyamatosan hivatalban van, és aki II. János Pál után most XIV. Leót fogadja.
Az ima ereje
„Lélegzünk, mert Isten úgy akarja” – mondják az emberek Malabo utcáin, mert egyébként mástól nem sokat várnak a polgárok. A szegénység, a társadalmi igazságtalanság és a teljes beletörődés sújtja az országot. A pápa érkezésének előestéjét beárnyékolta a hír: április 17-én váratlanul elhunyt a Malabói Főegyházmegye általános helynöke, Fortunato Nsue Esono. Halála mindenkit megdöbbentett.
„Sok kihívással kell szembenéznünk – mondja José Ndong atya, Malabo pasztorális helynöke –, és mindenkit nagyon érdekel, mit fog mondani a pápa. Jelenléte erőt ad, hogy továbbra is azok a keresztények maradjunk, akik vagyunk.” Az egyháznak ugyanis olyan problémákkal is meg kell küzdenie, mint a törzsi ellentétek, amelyek megosztják a közösséget, valamint a szekták terjedése, „amelyek megzavarják a hívőket, bár keresztényként tudjuk, hogyan maradjunk állhatatosak az imában” – magyarázza Ndong.
Megerősítésre váró hit a sok babona közepette
Az egyenlítői-guineaiak buzgó katolikusok, járnak misére és imádkoznak, de Alberto Nguema Obama atya, az egyházmegye kancellárja szerint: „Azon dolgozunk, hogy a hit mélyebbre jusson, és egy olyan teljes, őszinte elköteleződést érjünk el, amely rábírja az embereket bizonyos gyakorlatok elhagyására.” Az országban ugyanis a mágia és a babona rendkívül mélyen gyökerezik, még a katolikus lakosság körében is. „El kell vinnünk az evangéliumot az emberekhez, hogy válaszokat kapjanak, mert sokan azonnali megoldásokat akarnak, de türelmesnek kell lenniük: a választ a hit adja meg.”
Az egyetemi kampusz felavatása
A nép a pápai látogatástól elsősorban lelki bátorítást és a vele való közösség megélését várja – magyarázza Francesco Nzé, az egyházmegye gazdasági bizottságának tagja. Kiemeli a pápa látogatásának jelentőségét a Guineai Nemzeti Egyetem új kampuszán, amelyet a tiszteletére XIV. Leó pápa Egyetemi Kampusznak fognak átnevezni. „Az, hogy ő avatja fel, rendkívül jelentőségteljes és jó előjel a fiatalok és az ország fejlődése szempontjából.” Nzé rámutat az oktatás terén elért fejlődésre is: míg a 80-as, 90-es években évente csak százan diplomáztak, ma már hétezren. Ugyanakkor ezeknek a fiataloknak a munkalehetőség teljes hiányával kell szembesülniük, ami az egyház számára is nagy aggodalomra ad okot.
Az erkölcsi és társadalmi megújulás vágya
Amire a leginkább vágynak XIV. Leó látogatása kapcsán, hogy életben tartsa a reményt, ne hagyja elveszni a hitet. Az emberek remélik, hogy az előttük tornyosuló, szenvedést okozó problémák helyét átveheti egy erkölcsi és társadalmi megújulás. Imádkoznak azért, hogy a pápa üzenete – amelyet be kell fogadniuk és meg kell őrizniük – erőt adjon nekik a kereszténységük megéléséhez és a hitban való nagyobb meggyőződéshez.
Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatican Media
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
